Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
I. Az iskola története
szettan, vegytan az idetartozó fontos ismereteket teljesen gyakorlati szempontból dolgozta föl. A közgazdaságtan az üzleti élet, a pénzügyek ismereteire oktatott. A rajztanítás gyakorlati jellegét a szerkesztő és tervező rajz biztosította, szerepeltek az ábrázoló geometria elemei is, a rajz egyik legfontosabb tantárgy volt az iparosképzés szolgálatában. Az ének kottaolvasásból, népdalok énekléséből állott. A testgyakorlás a torna, atlétika és játék elemeinek megismerése. A sok gyakorlati tárgy (egészségtan, mezőgazdasági gyakorlatok, kézimunka) elhárította a túlterhelés veszélyét, a tananyag zsúfoltsága csak látszólagos volt. Ez a tanterv gyakorlati életre nevelt, de megalapozta az általános műveltséget is. (A népiskola, a polgári iskola és a gimnázium óratervei a mellékletben olvashatók.) 2. Középfokú iskolák Cegléden 1869 előtt Gimnáziumi tagozat a ref. népiskolában Az 1869-ben életrehívott községi polgári iskola előtt Cegléden már több évszázados múltra visszatekintő középiskolai oktatás folyt. A középkor végén virágzásnak indult mezőváros először a XV. században hozta létre a maga „városi iskoláját”, hogy a plébániai elemi oktatáson túl magasabb képzést adjon törekvő fiainak. A török hódoltság idején 1545-ben a református gyülekezet ezt a városi iskolát felekezeti iskolává alakította át. Ebben a debreceni főiskola „résziskolájaként” (particula) megszervezték a középiskolai osztályokat is. A ceglédi latin iskolának olyan híre lett, hogy más városokból is jártak ide növendékek. Az első idők leghíresebb tanítója a ceglédi középiskolában Szegedi Kiss István , az ismert író és prédikátor. Az iskola színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy „ 1553-tól a század végéig 10 ifjú iratkozott be Ceglédről a wittenbergi egyetemre”.13 A nagy utak (via magna) mentén fekvő mezőváros állandó zaklatásnak volt kitéve a hadjáratok idején. A református iskolának is többször menekülnie kellett. 1707-ben a rácok égették föl a várost: a lakosság a templomban védte magát, s „a vitézül harcoló Félegyházi Ferenc rektort a templom küszöbén érte az ellenség halálos golyója”.14 1753-ban a Helytartótanács lefokozta a ceglédi latin iskolát. Meghagytak ugyan az elemi négy osztály fölött még három osztályt, de ezekben csak a grammatikát lehetett már tanítani. Az itt végzett növendékek többnyire falusi tanítók lettek, de ott találjuk őket a város vezetőségében is. A XVIII, századi rektorok között legnevezetesebb Losonczi István, a híres Hármas Tükör írója, akinek ez a tankönyve egészen a Bach-kor-11
