Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)

A város belterületének alakulása

40 rillet beosztása mellett is megmaradnak a rágl tized­­beli házszámok. Az első cegládl újság érezhető önérzettel Írja, ugyan, hogy „városunk*rendes kerületekre van osztva, a házak pontosan számozva vannak és két egyforma utcanév nem fordul elő^3/^ mégis eok zavar származik abból, hogy több azonos szám van egy utcába n.'*^ As uj kerületi beosztást követnie kellett a házak hely­rajzi számának utcák szerinti ren­desésének. Bzért sürgette 1909-ben a ma már ismeretlen cikk­író, hogy a házakat utca nevével és azon belül s o r­­számmal jelöljük meg. A kérdés megoldása nem ment gyorsan: még egy esztendő múlva is a rendezetlenségről pa­naszkodnak.^ / Az utcák elnevezése már 1850-ben meg­történt azzal az indoklással, hogy a „katonák könnyebben tá­jékozódjanak a városban.Gyakorlatban azonban nehezen ment át az utca nevek használata: csak a tized és a házszám megjelölést használták. Csupán a nyolcvanas évek végének myakönyvei mutatják, hogy a lakosok maguk is használják az utca neveket házaik megjelölésénél.'8^ A kültelki népesség számának növekedése körülményessé tette az egész határ egyetlen kerületi beosztását: ezért vált szükségessé négy külső kerület kije­lölése és beosztása. A külső kerületeken belül mindenütt 1-től kezdődő sorszámozás van. Legmagasabb a XI. kerületi szőlő vidéken: 2340, de e számok között gyűjtő számok is vannak. Az eredeti számozáskor 2002. szám azóta tizenöt házat foglal magában. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és az ezt szük­ségképpen követő tagositás bizonyára egyszerűsíti majd a kültelki kataszteri és házszámozást is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom