Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város belterületének alakulása
36 Az 1848.évi jobbágy felszabadítás után a lakóházak számáról az első adat 1856-ból való: ekkor 3217 lakóház volt Cegléden.40/ Ez a szám azonban nem ad teljre képet a belterület és a lakóházak számának tényleges növekedéséről.Még az 1844.évi térképen is számozatlanok az uradalom nem adóköteles épületei. Valószínű,hogy az eddig idézett összes adatok az adózó népesség tulajdonában és használatában álló házakra vonatkoznak.41/ Az 1869. év utáni népszámlálások házszámaiban az egyre szaporodó tanyai házak és szőlőbell állandó lakások is benne vannak. A közlegelők felosztása után megindult tanyás házépítések és szőlő telepítések nagy mértékben esőken tette a belterületi házhely igényeket. A belterület lakóinak száma is állandóan csökken a XIX. század második felében és a XX. század első negyedében.Az első világháború után pedig megkezdődik a városból való elvándorlás. A XX.században az első világháborúig 2644 lakóház épült a város területén.'*2/ A házak nagyrésze a szőlő vidéki parcellákon - Zöldhalom öreg és Hosszu-Csemő épült.A belterület a Déli úti kertek felosztásával a még beépítetlen újvárosi házhelyek felhasználásával nagyobbodott. Az első világháború utáni másutt nagy lendülettel megindult lakás építkezés Cegléden nem sok változást hozott. Az OPB. házhelyek kijelölésének kérdése 1925-ig húzódott, 513 házhelyet jelöltek ki 200 a öles telkekben, de ennek vételárát október 1-ig egy összegben kellett kifizetni. A parcellázások nagyrésze a beépítetlen városi béltelkek kisajátításával történt: csak a Szűcs telep és a Mizsel ut melletti - a Sáska utca alatti, Vaeváry Pál - Gerje utcai terület, a Csikós szélen túl Kőrisfa utca - Tömörkényi utcai terület lakórészei nagyobbitották a város ősi belterületét.43/ A lakóházak számának és a város belterülete növekedésének viszgálatából ki nem hagyható szempont az is, hogy a la-
