Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város belterületének alakulása
35 Icereelcedólc ie."^ Az akiok földrajzi elhelyezkedésénél szólottunk arról, hogy az akiok mögött, a városon kiviil a közös legeli felé nem volt házépítésre alkalmas tertllet. Az építkezni kívánó nép tehát birtokba veszi az aklokat. Először hivatalos engedélyt próbálnak szerezni, de a város ismételten viszezautasitja a kérelmet: ha az aklokat beépítik, akkor az uraságnak másutt kell akol helyet adni: ezzel pedig a közlegelő megint kisebbedlk. A városi elöljáróság tilalmánál azonban erősebb volt az élet parancsa: már 1809-ben 299 számozott és 255 számozatlan - nyilván újonnan épült - ház van az akiok között.^/ Az akiok beépítése tovább tartott 1809 után is. A város 1844. évi rendezésekor már 1227 ház áll az akiok között.Végleges beépítésükre és a város belterületéhez való csatolásukra a hetvenes években - a közlegelők felosztása után - kerül sor, amikor a külterjes állattartás megszűnése után feleslegessé válnak. Falusias közök és zugok helyett szabályszerű utcákat nyitnak közöttük. Az Uradalom utolsó nagy parcellázását az Újváros telepítését az 1834. évi nagy tűzvész siettette. A tűzvész alkalmával 126 porta égett le, 150 család vált hajléktalanná. Ez az Újváros a Déli úti akiok alatt a régi Gerje folyáson kívül települt. Első időben nem is volt egybe épülve a várossal. Az akiok alatti mély és vizenyős területet csak az u J á r o k kiásása után - a Gerje folyó uj medrével - lehetett vizmentesiteni és építésre alkalmassá tenni. Az Újváros ma is akkora, mint eredeti parcellázásakor volt. Délről az UJérok zárja le, azon túl az egykor innen bányászott darázskő gödreit, a felfakadó talajvizek miatt költséges töltés nélkül nem lehetne beépíteni. Keletre is nyugatra is laposan fekvő legelő veszi körül. További építkezésre ez a terület nem alkalmas. Az újvárosi parcellázással és az építkezés megkezdésével uj temetőket is ad az uradalom 1842-ben.
