Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
25 sal szemben állott. A hosszu-csemői parcellázás után nyílott aega mostani - azóta kövezett - lajosmizeei országút. A vasút kiápUlt vonalának kijelölésében nagy szerepet játszott az la.hogy a legnagyobb szőlótelepesek - Végh Sándor, Uhghváry telep és Darányi telep - bekapcsoltassék a vasúti forgalomba.10*/ A szóló konjunkturális jövedelaezóeége láttán a lakosság a város vezetóségét az Uradalom további bérleteinek megvásárlására kérte. Az 1909-ben parcellázásra került Hosszu- Ceeaó már valóban a kisembereknek jutott. Tíz esztendő alatt az először parcellázott esemói szóló gazdag'munkalehetóséget nyújtott,és a gazdasági felemelkedés biztos utjának látszott az aránylag olcsó puszta homok megvétele, majd fokozatosan szólóval való betelepítése. Bs a parcellázás 917 holdat juttatott kisemberek kezére. Megkönnyítette a vásárlást az Is, hogy a földek 10-15 évi törlesztésre kerültek eladásra. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy ez a 917 hold sem képes kielégíteni azokat a kívánalmakat,amelyeket az uradalmi földek eladásával reméltek.10®/ Ebben az esztendóben már olyan mérvű volt a szőlőtelepit ésl láz, hogy az újság ilyen elmU vezércikket közölt „Csak szőlőt, csak bort." - Toltak, akik már túlzottnak is tartották ezt a telepítési lázt, hiszen akárhány gazda a gabonatermeléssel felhagyva, szőlőt ültet: apad az ország búzatermése! Tolna megye pedig a földművelésügyi minisztertől a szertelen szőlőtelepítés meggátlását kérte.107/ A közös legelők felosztása előtt 27 283,5 hold szántóterülete volt Cegléd városának, , a legelők felosztása után 1895-ben 34 053 hold, 1935-ben 33 727 hold, 1938-ban pedig 33 679 hold. A legelő viszont az egykori 21 285 hold helyett 1895-ben 4 739-re, 1935-re 3 643, 1938-ra 3568 holdra zsugorodott. Különben a változást a mellékelt térkép szemlélteti. Az erdő 1885-ben még 1185 hold, 1935-ben 190, 1938-ban 375
