Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
26 hold volt, ez sem az ősi, mert kivágták a Pesti ut melletti Kőrisfás erdőt, helyébe telepítették az Irtvány szőlőt. Az Uj-erdőnek, Alsó-, Közép- és Felső-erdőnek csak a neve él határmegjelölésUl. A 375 hold erdő legnagyobb része az újonnan telepitett Putri sarki erdő.108/ Az imént vázolt szőlőtelepítés számszerű eredményeképpen az 1715. évi 521, az 1789. évi 1061, az 1820. évi 3159 holddal szemben 1895-ben 2476, 1935-ben 4360, 1938-ban 4218 hold. /Az 1820.évi adat kisholdban, az újabbak katasztrálie holdban!/ Ez a szám az előbb ismertetett nagyarányú telepítések után első pillanatra nem látszik nagynak. A növekedés azonban nemcsak az uj telepítést, hanem az elöregedett és a filoxera pusztítása nyomán kiveszett régi szőlők felújítását is jelenti. A város szőlőterülete 1924-ben volt a legnagyobb: 4978 hold.108/ A telepítés tehát - az 1820.évi területtel összehasonlítva - nemcsak 1000 hold szőlő ültetését, de a közös legelők feltörése előtti 3159 hold újratelepítését is megkívánta! Erdei Ferenc 1937-ben megjelent „Futóhomok" c. tanulmányában ezt irta a két világháború közötti Ceglédről: „Ma nyugalmasan és békességgel fejlődik, s aki föl tudja adni magában a „nép" egyetemes emelkedésének és felszabadulásának a követelményét,az örvendetes gyarapodásnak és előrehaladásnak a nyomait szemlélheti. A szántóföldi mezőgazdaság igen szépen fejlett, a szőlőművelés figyelemre méltó, és a gyümölcstermelés is jó lendületet vett az utóbbi években. A ceglédi nép terjeszkedik. A körösi, berczeli határban, sőt a Tiszántúlon is szereznek a ceglédiek birtokot, és mindenütt magasabb agrikulturával jelennek meg, mint a bennszülöttek.110/ Valóban terjeszkedett a ceglédi nép, mert helyben már nem kaphatott földet. A kishaszonbérletek olyan magasak voltak - a nagy kereslet miatt magas árendát kérhettek a bérbeadók -, hogy kormányrendelettel kellett a haszonbérieteket mérsékelni.11'L/ A helyben munkát nem talált
