Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
rúban részt vett, ahol megsebesült és 1918-ban leszerelt. Kit.: br. v. é., Kcsk., háb. e. é. 1920-ban ismét katonai szolgálatot teljesített a Nemzeti Hadseregben. Üzletét 1925 óta vezeti. Felesége: Frühwirth Anna. Gy. József, Ferenc. Tánczos Lukács m. kir. csendőr. * 1912 Csongrád. Iskoláit Mindszenten végezte. 1929-ben bevonult Szegedre a 4. vámőr kerülethez és 1930-ban az újonc kiképzés után Tompára került, mint vámőr 1933-ban a m. kir. csendőrség kötelékébe lépett. Salgótarjánban végezte el a próbacsendőri iskolát jeles eredménnyel. Pakson, Faddon és Úszódon teljesített szolgálatot. Édesatyja a világháborúban szerzett betegség következtében 1917-ben a budapesti 17-es helyőrségi kórházban hősi halált halt. Atyja révén tulajdonosa a háb. e. é.nek, valamint a hatéves szolgálati jelnek. néhai Tápai Pál földbirtokos. * 1878 Jászszentlászló. Középiskoláit Zsombolyán végezte, majd a gazdálkodói pályára lépett Bócsán, ahol 27 évig volt. 1930-ban telepedett le Jászszentlászlón ahol 72 holdas birtokát vezette. A világháborúban két évig katonai szolgálatot teljesített és megsebesült. 1933 jan. 2-án halt meg. Felesége: Kordás Teréz, aki halála óta vezeti a birtokot. Gy. Erzsébet és Julianna. Tápióbicslcei Hangya Szöv. 1934 óta Mayer Sándor az elnöke és elnöklése alatt sokat fejlődött a szövetkezet. Saját székházát 1935-ben vásárolta, azt teljesen lebontották és modern üzletházat építettek helyébe. Tápiósági Hitelszövetkezet, mint 0. K. H. tagja. Alakult 1926-ban. Jelenlegi igazgatósága: Szabó Mihály elnök, Gulyás István alelnök, Biczók János ügyv. ig. A felügy. biz. elnöke Romháni Pál. Főkönyvelő Zrínyi Endre, könyvelő Magyar Kálmán, pénztáros Laczkó Sándor. A szöv. körzetéhez tartozik: Tánióság, Tápiósiily, Tápiósán. Pánd, Bénye és Káva. A szöv. a jelenlegi vezetőség mellett, eddig 5000 k. h. földet juttatott a gazdálkodók birtokába. Alaptőkéje 150.000 pengő, évi forgalma 10.000.000 pengőt tesz ki. Az intézetet besenyei és velikoi Kublics János O. K. H. ig. alapította 1927. év közepén és az ő érdeme az intézet jelenlegi mobil helyzete. Tápiósági rk. elemi népiskola. 6 tantermes és 6 tanerős. Tanulók száma 476. Tanítók: Szabó Orsita. zárdafőnöknő, Biczók János ig., Papp János kántortanító. Veszprémi M., Fehér György és Riedl Nella. Tápiószecsöi Gazdakör. 1935-ben alakult. Megalakulása óta Juhász István k. pénztárnok az elnöke. Díszelnökök vitéz Szendrő István főjegyző, dr. Moldványi László, Balasovits Dezső uradalmi felügyelő. A Gazdakör célja: gazdaérdekek védelme, kultúrális feladatok teljesítése, a gazdák különleges és általános szakszerű kérdésekben való kiképzése stb. A tagok száma 120, alapító tagoké 19. Tápiószelei Frontharcos Szövetség csoportja. Alakult 1934 nov. 14-én. Tagok létszáma 157. Tisztikara: elnök vencsellői Virányi Ferenc ny. altábornagy, társelnök Bodroghi Dezső a. ü. jegyző, eml. szds., tiszti alelnök Verőczei Márton rk. tanító, eml. fhdgy. Legénységi alelnök Szenczy Miklós kisbirtokos, tiszti titkár ifj. dr. Viczián István földbirtokos, legénységi titkár Kovács László vendéglős síb. Tápiószlei Gazdasági Bank Rt. Tápiószele. 1923 jún. 24-én egy millió korona alaptőkével alakult, melyet 1929- ben 50.000 pengőben állapítottak meg, többízben történt alaptőke emelés folytán. Elnöke vencsellői Virányi Ferenc, ügyv. elnök dr. Szikorszky Lásztó, ig. tagok: dr. Ádám György, Bartófy Jenő, ifj. Baogh József, Bender Mihály, dr. Bitskey Lajos, Geduly Elek, Homonnay Preyer Sándor, Kiss János, vitéz Radnai Antal, Rigó István, Szenczi Miklós, dr. Viczián István és vencsellői Virányi Ferenc. Intézet a Magyar-Olasz Bank fiók vállalata. ■ Tápiószelei Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. 1894-ben alakult. Tagjai a község kisgazdái. Ügyvezető elnök: Bódy Pál ág. h. ev. esperes. Könyvelő: Koriesánszky Lajos áll. isk. tanító. Pénztáros: L. Kiss Vendel. Fel. biz. elnök: ifj. Bitskey Illés főjegyző. Tápiószelei MOVE Lövész Egyesület. Alakult 1930 október 20-án, 28 taggal. Első elnöke vencsellői Virányi Ferenc volt. 1937-ben egyesült a tápiószelei polgári lövész egyesülettel. Jelenleg 202 tagja van és tisztikara a következő: elnök vencsellői Virányi Ferenc, társelnök Homonnay Preyer Sándor, ifj. Bitskey Illés, ügyv. alelnök Pardelly István és vitéz Bodroghy Dezső, titkár Babos István, lövészparancsnok Árvái Imre, pénztáros Frank Sándor, ellenőr dr. Rakitovszky László a labdarugó osztály elnöke dr. Viczián István. Az egyesület fellendülése 1932-ben kezdődött, azóta évrőlévre fokozatosan fejlődik. A kormányzó v. Virányi Ferenc elnököt a lövészsport terén szerzett érdemeiért a magyar érdemkereszt középkeresztjével tüntette ki. Pardelly István ügyv. elnök pedig a TESz országos elnöksége részéről a TESz munkakeresztjével lett kitüntetve. Tápiószelei Rk. Egyház. Anyakönyvvezetése 1720-tól áll fenn, temploma török hódoltság idejéből maradt fenn. Az anyaegyházhoz tartozik, Halász, Ujföld, Szívóspuszta, Külsőmező és Ábrahámtelek. Ezeken a helyeken rendszeres istentiszteleteket tartanak. Hívők száma 7.686. Plébánosa Aranyiday Arthur. Tápiószelei Társaskör. Alapíttatott 1868-ban Úri Casinó néven a közbirtokosság által. Első elnöke Kormuth Atilla, gyógyszerész volt. 1878- ban olvasókörré alakult át és 1931- ben társaskör néven új alapszabályt nyert. Elnökei voltak: Kormuth Atilla, Tóth János ügyvéd, Hamberger Manó, id. Bitskey Illés főjegyző, Somogyi Károly rk. plébános, vitéz Bodroghy Dezső, míg 1929 óta vencsellői Virányi Ferenc ny. atábornagy tölti be az elnöki tisztséget. Kb. 100 tagja van. Tápiószentmártoni rk. egyház. A plébánia 1870-ig mint Tápióbicske filiáléja működött. Azóta önálló plébánia. A templom 1874-ben épült. Ugyanez időtől kezdődik az anyakönyvvezetés is. Első plébánosa Burina Vendel volt. A plébániához tartozik Sövegpuszta és a környékbeli kiparcellázott területek. A legutóbbi népszámlálás szerint a hívők lélekszáma 3361. A községben van egy rk. iskola. 11 tanerő látja el a tanítás munkáját. A pusztákon pedig 3 iskola működik. Dr. Tárczay Rezső kir. közjegyző. * 1880-ban Temesváron. Budapesten érettségizett és szerezte jogi diplomáját. Az ország több városában dolgozott. 1937 óta Újpesten van közjegyző irodája. Hosszú frontszolgálata és számos háborús kitüntetése van. Emléklapos százados. Tegzes Ernő oki. mérnök, gyáriparos. * 1897 Kiskunhalason. Kiskunhalason érettségizett, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A Szvetnik, Propper és dr. Balog kft. beltagja. A világháborúban 3 évig szolgált. Több kitüntetés tulajdonosa. Teichner Samu bútorgyáros. * 1889 Újpesten. Törzsökös helyi család tagja. Szülővárosában tanult. 3 évig Amerikában dolgozott. Gyárát 1918- ban alapította. A világháborúban Kcsk.-et és II. o. ezüst vit. érmet szerzett. Tizedesi rangfokozattal jött haza a frontról. Dr. Telek György ügyvéd, szőlőbirtokos. * 1891 Tápiógyöngyén. Jászberényben érettségizett. Jogi diplomáját és ügyvédi oklevelét Budapesten szerezte. Egyidőben az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségének elnöke volt. 1908 óta Budapesten működik. A tápiósulyi szőlőbirtokot. anyai ágon örökölte. 198