Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

rúban részt vett, ahol megsebesült és 1918-ban leszerelt. Kit.: br. v. é., Kcsk., háb. e. é. 1920-ban ismét katonai szol­gálatot teljesített a Nemzeti Hadsereg­ben. Üzletét 1925 óta vezeti. Felesége: Frühwirth Anna. Gy. József, Ferenc. Tánczos Lukács m. kir. csendőr. * 1912 Csongrád. Iskoláit Mindszenten végezte. 1929-ben bevonult Szegedre a 4. vámőr kerülethez és 1930-ban az újonc kiképzés után Tompára került, mint vámőr 1933-ban a m. kir. csend­őrség kötelékébe lépett. Salgótarjánban végezte el a próbacsendőri iskolát jeles eredménnyel. Pakson, Faddon és Úszó­don teljesített szolgálatot. Édesatyja a világháborúban szerzett betegség kö­vetkeztében 1917-ben a budapesti 17-es helyőrségi kórházban hősi halált halt. Atyja révén tulajdonosa a háb. e. é.­­nek, valamint a hatéves szolgálati jel­nek. néhai Tápai Pál földbirtokos. * 1878 Jászszentlászló. Középiskoláit Zsombolyán végezte, majd a gazdálko­dói pályára lépett Bócsán, ahol 27 évig volt. 1930-ban telepedett le Jász­­szentlászlón ahol 72 holdas birtokát vezette. A világháborúban két évig ka­tonai szolgálatot teljesített és megsebe­sült. 1933 jan. 2-án halt meg. Fele­sége: Kordás Teréz, aki halála óta vezeti a birtokot. Gy. Erzsébet és Ju­lianna. Tápióbicslcei Hangya Szöv. 1934 óta Mayer Sándor az elnöke és elnöklése alatt sokat fejlődött a szövetkezet. Sa­ját székházát 1935-ben vásárolta, azt teljesen lebontották és modern üzlethá­zat építettek helyébe. Tápiósági Hitelszövetkezet, mint 0. K. H. tagja. Alakult 1926-ban. Jelen­legi igazgatósága: Szabó Mihály elnök, Gulyás István alelnök, Biczók János ügyv. ig. A felügy. biz. elnöke Rom­­háni Pál. Főkönyvelő Zrínyi Endre, könyvelő Magyar Kálmán, pénztáros Laczkó Sándor. A szöv. körzetéhez tartozik: Tánióság, Tápiósiily, Tápió­­sán. Pánd, Bénye és Káva. A szöv. a jelenlegi vezetőség mellett, eddig 5000 k. h. földet juttatott a gazdálkodók bir­tokába. Alaptőkéje 150.000 pengő, évi forgalma 10.000.000 pengőt tesz ki. Az intézetet besenyei és velikoi Kublics János O. K. H. ig. alapította 1927. év közepén és az ő érdeme az intézet je­lenlegi mobil helyzete. Tápiósági rk. elemi népiskola. 6 tantermes és 6 tanerős. Tanulók szá­ma 476. Tanítók: Szabó Orsita. zárda­főnöknő, Biczók János ig., Papp Já­nos kántortanító. Veszprémi M., Fehér György és Riedl Nella. Tápiószecsöi Gazdakör. 1935-ben alakult. Megalakulása óta Juhász Ist­ván k. pénztárnok az elnöke. Dísz­elnökök vitéz Szendrő István főjegyző, dr. Moldványi László, Balasovits De­zső uradalmi felügyelő. A Gazdakör célja: gazdaérdekek védelme, kultúrá­­lis feladatok teljesítése, a gazdák kü­lönleges és általános szakszerű kérdé­sekben való kiképzése stb. A tagok száma 120, alapító tagoké 19. Tápiószelei Frontharcos Szövetség csoportja. Alakult 1934 nov. 14-én. Tagok létszáma 157. Tisztikara: elnök vencsellői Virányi Ferenc ny. altábor­nagy, társelnök Bodroghi Dezső a. ü. jegyző, eml. szds., tiszti alelnök Verő­­czei Márton rk. tanító, eml. fhdgy. Legénységi alelnök Szenczy Miklós kisbirtokos, tiszti titkár ifj. dr. Viczián István földbirtokos, legénységi titkár Kovács László vendéglős síb. Tápiószlei Gazdasági Bank Rt. Tá­­piószele. 1923 jún. 24-én egy millió ko­rona alaptőkével alakult, melyet 1929- ben 50.000 pengőben állapítottak meg, többízben történt alaptőke emelés foly­tán. Elnöke vencsellői Virányi Fe­renc, ügyv. elnök dr. Szikorszky Lász­­tó, ig. tagok: dr. Ádám György, Bar­­tófy Jenő, ifj. Baogh József, Bender Mihály, dr. Bitskey Lajos, Geduly Elek, Homonnay Preyer Sándor, Kiss János, vitéz Radnai Antal, Rigó Ist­ván, Szenczi Miklós, dr. Viczián Ist­ván és vencsellői Virányi Ferenc. In­tézet a Magyar-Olasz Bank fiók vál­lalata. ■ Tápiószelei Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. 1894-ben alakult. Tag­jai a község kisgazdái. Ügyvezető el­nök: Bódy Pál ág. h. ev. esperes. Könyvelő: Koriesánszky Lajos áll. isk. tanító. Pénztáros: L. Kiss Vendel. Fel. biz. elnök: ifj. Bitskey Illés főjegyző. Tápiószelei MOVE Lövész Egyesü­let. Alakult 1930 október 20-án, 28 taggal. Első elnöke vencsellői Virányi Ferenc volt. 1937-ben egyesült a tápió­szelei polgári lövész egyesülettel. Jelen­leg 202 tagja van és tisztikara a követ­kező: elnök vencsellői Virányi Ferenc, társelnök Homonnay Preyer Sándor, ifj. Bitskey Illés, ügyv. alelnök Par­­delly István és vitéz Bodroghy Dezső, titkár Babos István, lövészparancs­nok Árvái Imre, pénztáros Frank Sándor, ellenőr dr. Rakitovszky Lász­ló a labdarugó osztály elnöke dr. Vi­czián István. Az egyesület fellendü­lése 1932-ben kezdődött, azóta évről­­évre fokozatosan fejlődik. A kor­mányzó v. Virányi Ferenc elnököt a lövészsport terén szerzett érdemeiért a magyar érdemkereszt középkereszt­jével tüntette ki. Pardelly István ügyv. elnök pedig a TESz országos elnök­sége részéről a TESz munkakereszt­jével lett kitüntetve. Tápiószelei Rk. Egyház. Anya­könyvvezetése 1720-tól áll fenn, tem­ploma török hódoltság idejéből ma­radt fenn. Az anyaegyházhoz tartozik, Halász, Ujföld, Szívóspuszta, Külsőme­ző és Ábrahámtelek. Ezeken a helye­ken rendszeres istentiszteleteket tar­tanak. Hívők száma 7.686. Plébánosa Aranyiday Arthur. Tápiószelei Társaskör. Alapíttatott 1868-ban Úri Casinó néven a köz­birtokosság által. Első elnöke Kor­­muth Atilla, gyógyszerész volt. 1878- ban olvasókörré alakult át és 1931- ben társaskör néven új alapszabályt nyert. Elnökei voltak: Kormuth Atilla, Tóth János ügyvéd, Hamberger Manó, id. Bitskey Illés főjegyző, Somogyi Ká­roly rk. plébános, vitéz Bodroghy De­zső, míg 1929 óta vencsellői Virányi Ferenc ny. atábornagy tölti be az el­nöki tisztséget. Kb. 100 tagja van. Tápiószentmártoni rk. egyház. A plébánia 1870-ig mint Tápióbicske filiáléja működött. Azóta önálló plébánia. A templom 1874-ben épült. Ugyanez időtől kezdődik az anya­könyvvezetés is. Első plébánosa Burina Vendel volt. A plébániához tartozik Sövegpuszta és a környék­beli kiparcellázott területek. A leg­utóbbi népszámlálás szerint a hívők lélekszáma 3361. A községben van egy rk. iskola. 11 tanerő látja el a tanítás munkáját. A pusztákon pedig 3 iskola működik. Dr. Tárczay Rezső kir. közjegyző. * 1880-ban Temesváron. Budapesten érettségizett és szerezte jogi diplo­máját. Az ország több városában dolgozott. 1937 óta Újpesten van közjegyző irodája. Hosszú frontszol­gálata és számos háborús kitünte­tése van. Emléklapos százados. Tegzes Ernő oki. mérnök, gyár­iparos. * 1897 Kiskunhalason. Kis­kunhalason érettségizett, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A Szvetnik, Propper és dr. Balog kft. beltagja. A világháborúban 3 évig szolgált. Több kitüntetés tulaj­donosa. Teichner Samu bútorgyáros. * 1889 Újpesten. Törzsökös helyi család tagja. Szülővárosában tanult. 3 évig Amerikában dolgozott. Gyárát 1918- ban alapította. A világháborúban Kcsk.-et és II. o. ezüst vit. érmet szerzett. Tizedesi rangfokozattal jött haza a frontról. Dr. Telek György ügyvéd, szőlő­birtokos. * 1891 Tápiógyöngyén. Jászberényben érettségizett. Jogi diplomáját és ügyvédi oklevelét Budapesten szerezte. Egyidőben az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségé­nek elnöke volt. 1908 óta Budapesten működik. A tápiósulyi szőlőbirtokot. anyai ágon örökölte. 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom