Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Dr. Telek Márta férj. Peczkay Józsefné orvos. Középiskoláit Besz­tercebányán és Budapesten végezte, majd a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen orvosi diplomát szerzett. Közben egy évig a berlini egyetem orvosi fakultásán is hallgató volt. A világháború idején, mint medika háborús szolgálatot teljesített egy­részt Besztercebányán a hadikórház­ban, másrészt Meránban a tartalék hadikórházban, mint segédorvos és vöröskereszt ápolónőképző tanfolya­mot vezetett. Az összeomlás után folytatta tanulmányait és a gróf Apponyi poliklinika belgyógyászati osztályán működött. 1931-ben telepe­dett le Szödligeten, ahol 1937-ig foly­tat orvosi gyakorlatot. Teleki Elek gazdálkodó. * Gombán, 1900-ban. Atyja korán elhalt s így már 16 éves korában önállóan vezeti atyja örökét. A község életében élénk tevékenységet fejt ki. Tagja a MOVE-nak, a Gazdakörnek, Tűzoltó- Egyesületnek s a Légvédelmi ligá­nak. 1931 óta a község pénztárnoka. Felesége: Szemők Ilona. néhai gróf Teleki Gyula nagybirto­kos. * 1858 Gyömrő. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Berlinben végezte. Ka­tonai szolgálata után családi birto­kán gazdálkodott, f 1921-ben. öz­vegye br. Sennyei Ilona. Házasságuk­ból három gyermek született. Ilona gróf Bertchold Kázmérnó, Sándor gazdálkodó, Gyula követségi titkár. A Kcsk., Signum Laudis, I. oszt. vit. érem és más kitüntetés tulajdo­nosa. gróf széki Teleki József földbirto­kos, oki. erdömérnök. * 1900 Gyömrő. Gimnáziumi tanulmányait Budapes­ten végezte és ugyanitt hallgatott jogot is. 18 éves korában kommun alatt Gyömrőn internálták, hónapo­kon keresztül fogvatartották. Az erdészeti és bányászati főiskolát Sop­ronban végezte és oklevelet 1926- ban nyert. Tanulmányutat Német­országban tett, majd átvette Pomá­­zon saját, valamint édesatyjának kerecsényi birtokának vezetését. A birtok 3400 hold, ebből 2250 holdon erdőgazdálkodást űznek. A járási és községi mezőgazdasági bizottság el­nöke, tagja a vármegyei th. bizott­ságnak és Pomáz község képv. tes­tületének, elnöke a pomázi tejszö­vetkezetnek, a helyi műemlékvédő egyesületnek, az országos erdészeti egylet alelnöke, az erdőgazdasági tanácsnak minisztérium által kineve­zett tagja, a ref. egyház főgondnoka stb. Családja 1404-ben nyerte nemes­ségét Zsigmond királytól. A grófi rangot Teleki Mihály erdélyi kan­cellár 1680-ban I. Lipóttól kapta, ennek egyik leszármazottja gróf Teleki László 1755-ben jött Gyöm­­rőre és első gyömrői földbirtokos volt. A birtok még ma is a család kezében van. Az 1700-as évek végén került a pomázi birtok a család tulajdonába báró királyfalvi Róth Johanna férjezett gróf Teleki József­né révén. 1930-ig a család birtokai Gyömrőről lettek igazgatva, a jelen­legi tulajdonosa azonban azóta Po­­mázon lakik. Teltschik Henrik lóidomár. * Horn (Ausztria) 1914. Középiskoláit Auszt­riában végezte. 1928-ban került Ma­gyarországba s Horthy Jenőnél kezdte pályafutását, mint lovászfiú. Első versenyét 1930-ban nyerte. Kül­földi versenyeken is indult, ahol szintén szép eredményeket ért el. Nevezetesebb nyereményei: Cseh der­bi, Eszterházy díj, Szt László, Szt. István díj és Erzsébet királyné. Legnevezetesebb versenye 1937-ben vlt. Horthy Jenő Duce lovát lova­golta. A versenyen jelen volt a Kor­mányzó Úr őfőméltósága, az olasz király és Ciano gróf is. A szép tel­jesítményért gróf Ciano olasz kül­ügyminiszter személyesen adta át az olasz király ajándékát egy olasz koronával díszített dohánykészletet. Felesége: Csapiár Irma. Temesi Ágoston főaknász. * 1900 Bocsárlapujtő. A bányászati szak­iskolát Dorogon 1925-ben végezte. Pályáját Salgótarjánon kezdte meg, majd 1927-ben Pilisvörösvárra került, mint aknász és 1935-ben nyerte fő­­aknászi kinevezését. Katonai szolgá­latot 1926-ban a 3. kerékpáros zlj.­­nál teljesített. A bányaszerencsétlen­ség alkalmával önfeláldozó és élete kockáztatásával végzett mentési mun­kálataiért Fabinyi miniszter kitün­tetésben és dicsérő oklevéllel része­sítette. Felesége: Loffler Mária Ida. Gy. Ágoston. néhai Tengölics János pályamester s.-tiszt. * 1880 Szombathely. Iskolái­nak elvégzése után katonai kötele­zettségének tett eleget. Leszerelés után a MÁV szolgálatába lépett. Szolgálat ideje alatt felettes ható­ságától több elismerésben és dicsé­retben részesült. 1935-ben vonult nyugalomba. Felesége: özv. T. J.-né szül. Prohászka Mária oki. óvónő. Hosszú és eredményes működéséért több kitüntetés érte. Tenke Sándor háztulajdonos, ma­gánzó. * 1881 őrszentmiklós. Iskolái elvégzése után szülei földjén gaz­dálkodott. Majd 1901-ben Amerikába vándorolt és 1908-ban tért haza. 1914- ben bevonult, fogságba esett, ahon­nan 1918-ban szabadult. 1918—1937-ig Tahitót faluban gazdálkodott, az ottani malomnak tulajdonosa volt. Képv. test, tag, MOVE tag, a bab­­tista egyház gondnoka és minden intézmény lelkes támogatója. Fele­sége: Nagyházi Lidia. Gy. 1. Terhe Gábor kereskedő. * 1906 Prónay-falva. Iskolái elvégzése után a szülői gazdaságban segédkezett, majd önként katonai szolgálatot tel­jesített a Nemzeti Hadseregben. 1936-ban Prónay-falván vegyesárú üzletet nyitott, melyet azóta vezet és fejleszt. Tagja a Felsőtelepi kath. körnek. id. Terhe István földbirtokos. * 1873 Kiskunmajsa, ősrégi helyi csa­ládból. Családja már ott volt Kis­kunmajsa településénél és tagjai közül 8 községi bírót választottak. Kora ifjúsága óta gazdálkodik, 1902- ben lett önálló birtokos 200 holdas földjén. 1916-ban bevonult és egy évig katonai szolgálatot teljesített. 1917-ben választották meg k. bíróvá, mely tisztséget 18 éven át közmeg­elégedésre viselt. Közben betegsége miatt szeme világát vesztette és emiatt vonult vissza a közélettől. Visszavonulásakor a kormányzó a polgári magyar bronz érdem érmet adományozta eredményes működésé­ért. A forradalom alatt nagy meg­hurcoltatásban és üldöztetésben volt része. Volt k. képv. és iskolaszéki tag. Bírói működése alatt a község­fejlesztést nagyon elősegítette, nevé­hez fűződik az új iskola létesítése és a község villamosítása. Felesége: Elek Róza. Két gyermekük volt, Béla fia meghalt, István fia jogi doktorátust szerzett. Terhe László kereskedő. * 1903 Pronayfalva. Iskolái után családi bir­tokon gazdálkodott, majd 1929-ben fű­szer-, vas- és textilárú üzletet nyitott. 1934-ben üzletét korcsmával bővítette ki és emellett 10 holdas birtokán gaz­dálkodást folytat. A katolikus kör volt pénztárnoka, jelenleg ellenőre. Fele­sége: Papp Verona. Gy. Julianna, Mária és László. Édesatyja a világ­háborúban hősi halált halt. Tercskei Lajos kovácsmester. * 1913 Kiskunmajsa. Ugyanott végezte iskoláit, majd a kovácsiparban kellően kiképezve magát, 1938-ban Pálmonos­­toron lett önálló. Atyja bognármester Kiskunmajsán és a világháborút végig küzdötte. Terei István földbirtokos. * 1878 Lajosmizse. A gazdálkodást szülei mellett sajátította el és abban 1904 óta önálló. Jelenleg 2000 holdon gaz­dálkodik és birtokából 90 hold saját szerzeménye. Katonai szolgálatot a 32. gy. e.-nél teljesített, majd a világ­háborúban két hónapig katonáskodott. Tagja a képv. test.-nek. Felesége: Fekete Erzsébet. Gy. István, akinek neje Kisjuhász Mária. Tevék Sándor sütőmester és ke­reskedő. * 1891 Tápiószele. 4 közép­iskola elvégzése után a pék szakmában képezte ki magát. Mint segéd Bpesten és az ország több városában bőví­- 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom