Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

azonnal megkezdték az új templom építését. 1785 dec. 11-én szentelték fel az új templomot. Uj lelkészük Hermányi-Pethő József volt, aki 40 éven át vezette a gyülekezetei. Utó­dai közül megemlíthetjük Miskolczy- Szijgyártó Istvánt, akit fia, Dénes követett a lelkészi tisztségben. Az ő utóda Patonay Dezső, majd dr. Szé­kely József volt. Őt követte Székely László, majd Bödy Lajos, mig 1930 márciusától Halasi Miklós vezeti a sok megpróbáltatást látott egyházat. (Adatok Peinkó Imre ny. tanár nyo­mán.) Szerafin Elemér Hitelszövetkezeti ig. * 1899 Nagysomkút. Középiskoláit Szatmáron végezte. Közvetlen az érett­ségi után 1917-ben bevonult a 12-ik h. gy. e.-hez, majd onnan a 313-as hadosztályhoz vezényelték és harctéri szolgálatot teljesített. 1923-ban tarta­lékos hadnagyi rangban szerelt le. Közben egyszer megsebesült, oláh ha­difogságban volt, ahonnan szökés út­ján került haza. Bajor harcos érem és több háborús emlékérem tulajdo­nosa. A Nemzeti Hadseregben is tel­jesített szolgálatot. 1924 októberében telepedett le Kiskunmajsán, ahol a Hi­telszövetkezet ügyvezető igazgatója lett. A P. L. E. megalapítója. Fele­sége: Horváth Anna oki. tanárnő, a kiskunmajsai polgári iskolában tanít. Szerelemhegyi Dezső ny. városi tisztviselő. * 1873 Kiskunfélegyháza. Ugyanott végezte iskoláit. A város­nál mint -iktató működött 1924-ig. Rendezte a város irattárát. Bátyja, Károly a város polgármestere volt. Másik fivére,. Tivadar ny. gimn. ta­nár megírta Kiskunfélegyháza tör­ténetét. A Móra Ferenc Társaság tagja. Szerencsés János ny. MÁV. altiszt. * 1877 Hidaskürt. Tanulmányait el­végezve Pozsonyban mint MÁV la­katos teljesített szolgálatot, majd Zsolnára helyezték át, ahol kocsi­vizsgáló volt. 1919-ben a hűségeskü megtagadása miatt elmenekült és Kiskunfélegyházán 1922-ig, nyuga­lomba vonulásáig teljesített szolgá­latot. Felesége: Csóka Viktória. Gy. Károly, Erzsébet, Ilona, Béla és Rózsi. középgéczi Szerémy Nándor s. jegyző 1891 Homokterenye. Közép­iskolái elvégzése után a közigazga­tási pályára lépett. A jegyzői tanfo­lyamot Marosvásárhelyen 1915-ben végezte. Pályáját Homokterenyén kezdte meg, majd utána Kisterenyén, Mátraszőlősön, mint h. jegyző volt. Karánkeszin mint vezetőjegyző mun­kálkodott, majd 1934 óta Pilis köz­ség s. jegyzője. A háború alatt a 25. cs. kir. gy. e.-ben Losonczon szol­gált. A Pilisi Úri Kaszinó igazgatója. MOVE, Gazdakör, Iparoskor, Leven­te-egyesület, a Nemzeti munkavéde­lem, a Polg. Lövészegylet stb. tagja. Gróf Széchenyi Gyula földbirtokos. * 1878 Wien. Középiskoláinak elvég­zése után katonai pályára lépett és cs. és kir. haditengerészetnél 15 évet töltött. Az intenzív gazdálkodás mellett a méhészete és az asztalos műhelye az elsők között van. Épület és bútor­­asztalos műhelye modern gépekkel van felszerelve. Német műléphenger segít­ségével műlépgyártást is végez. Ál­landó alkalmazásban levő munkások 'száma 30. Széchenyi Károly ny. MÁV. s. tiszt. * 1885 Majsajakabszállás. Isko­lája elvégzése után ő is a MÁv szol­gálatába lépett. Pályáján fokozatosan előlépve 1921-ben 20 évi szolgálat után betegsége miatt nyugalomba vonult. Utána 7 éven át a Kecskeméti p. ügyi Intézetnél teljesített szolgálatot, majd kitanulta az asztalos mesterséget. Ipa­rát még ma is folytatja. A világhábo­rú alatt a vasúti ezred kötelékében Szerbiában és az orosz fronton tel­jesített szolgálatot és 1918-ban őrmes­teri rangban szerelt le. Szécsenyi László m. tisztviselő. * 1905 Taksony. Felsőép. ipariskolát Budapesten végezte. 1932-ig. építő szak­mában dolgozott, majd pedig az elekt­romos műszaki szakmára tért át és jelenleg a kispesti vili. üzem tisztvi­selője. Megírta a Vecsés telepi r. k. Egyház szt. Szaniszló cserkész csapi­­tának történetét. Felesége: Kalocsai Ilonka. Gy. László. Székely Elemér gyógyszerész. * 1905 Budapest. Érettségit ugyanitt a Verbőczy főgimnáziumban tett. Egye­temi tanulmányait szintén Budapesten végezte és 1928-ban nyert oklevelet. Mint gyakornok működött Pozsony­ban, Nagybereznán, majd diploma meg­szerzése után pedig Bpesten a Szt. Bertalan gyógyszertárban, majd Új­pesten dr. Elek Pál gyógyszertárá­ban működött. 1937 óta a helyi Meg­váltó gyógyszertár felelős vezetője. Tagja a gyógyszerésztudományi egye­sületnek, a Ráckevi evezős clubnak, stb. Édesatyja dr. Székely Ernő, mint önálló gyógyszerész évekig működött a fővárosban. Székely Ferenc ny. r. k. isk. ig. tanító, O. K. H. elnöke. * 1878 Nagy­szombat. Iskoláit Nagyszombaton és Pozsonyban végezte. Több községben tanított, 1916-ban került Üllőre, ahon­nan 1925-ben, mint igazgató-tanító vonult nyugalomban. Számos intéz­mény tagja. Felesége: Lelovits Her­­min. Székely István paprika nagykeres­kedő. * 1919 Baján. Középiskoláit Kalocsán végezte. Előbb fűszerkeres­kedést tanult, majd 1938-ban társával Balázs Sándorral paprika nagykeres­kedést nyitott Kalocsán. A belföldi szükségletet látják el őrölt fűszerpap­rikával. vitéz Székely István szőlőtelep ve­zető. * 1883. Középiskoláit és a szőlő­­szeti szakiskolát Debrecenben végezte 1903 márc. 15 óta ráckevei kir. ura­dalom szigetcsépi szőlőtelepének veze­tője. A világháborúban részt vett és szakaszvezetői rangban szerelt le. Kit. I. és II. o. e. és br. v. é. Felesége: Németh Mária. Járási vitézi őrmester, a MOVE társelnöke, a járási mező­­gazd. biz. elnöke, Hangya ig. tagja. vitéz Székely Jenő tanító. * 1898 Dunapentele. Középiskoláit Dunaföld­­váron és Pakson, a tanítóképzőt Léván és Budapesten végezte, oklevelet 1919- ben nyert. A világháborúban részt vett a 69. gy. e.-del és az olasz fron­ton megsebesült. Kit.: I. o. II. o. e. és 2 br. v. é. Kcsk. seb. é. magyar és osztrák háb. e. Kommün leverése után Siófokon a Nemzeti Hadsergben je­lentkezett, ahol a fővezérségi század­hoz osztották be. Később a 2. számú vadászzászlóaljnál és az Osztenburg különítménynél teljesített szolgálatot. A kommün ellenforradalmi mozgalom­ban vett részt, emiatt menekülnie kel­lett. A bukáskor Dunapentelén meg­szervezte a nemzetőrséget, melynek parancsnoka volt. Pályáját Yácrátóton kezdte, majd Vácdukán működött és 1927- ben lett a szödi rk. iskola taní­tója. 1929-ben avatták vitézzé. Levente főoktató, népművelési gondnok, a tűz­oltó t. főparancsnoka, Hangya szöv. ügyv. igazgatója, az O. K. H. ig. tagja stb. Felesége: Nyári Mária. Gy. Jenő és Jolán. Székely János cégvezető. * 1910 Soltvadkert. Isk. tanulmányait Bpesten végezte. A Székely műmalom kft-ét 1930 óta önállóan vezeti. Képv. test. tag. Felesége: Prager Vera. Székely József ny. körállatorvos. * 1875 Szentes. Budapesten 1902-ben szerezte diplomáját. 32 éven át mint községi állatorvos működött. A világ­háborút végigszolgálta. 1918-ban mint hadnagy-állatorvos szerelt le. A köz­ségi képv. test. virilis tagja. Neje: Schwarcz Olga. Székely Karola a nagykőrösi közs. polgári leányiskolái igazgató. * 1892 Kórodszentmárton. Középisk. Nagy­­enyeden, a polg. iskolai tanárképzőt Nagyszebenben végezte, ahol 1919-ben nyert tanári diplomát. Pályáját Vuko­­váron, a külmissziói ref. szeretetház­­ban, mint tanítónő kezdte 1911—16- ban. Majd a tanári oki. megszerzése után a nagykőrösi polg. leányiskola tanárnőjévé választották meg 1922-ben. Igazgatói kinevezését 1926 márc. 1-én nyerte. A város szociális, kulturális és jótékony egyesületeinek munkájá­ban elöljáró példát visz. Székely Műmalom Kecel. A malom 1928- ban épült, vám. és kereskedelmi őrlésre berendezve. 14 hengerszék, 2 pár kő; 3.5 vagon őrlés és 1.5 vagon 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom