Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

darálásra. Főmolnár: Vörös Károly, Főgépész: Nemes János. 3 képesített molnár és 1 mázsamester. Székely Zsigmond a Budapest- Szentlőrinei Tataicserép gyár rt. igaz­gatója. * 1882 Székesfehérvár. Közép­iskoláit ugyanott, a műegyetemet Bu­dapesten végezte. 1905—14-ig az Ist­ván téglagyár rt. vezetője volt. Ekkor bevonult és a műszaki tüzérségnél szolgálta végig a világháborút, főhad­nagyi rangban a Signum Laudissal kitüntetve szerelt le. Utánna a magyar téglagyárosok egyesületének vezetője volt, 1921 óta pedig a fenti gyár igaz­gatója. A Magyar Téglagyárosok Egyesületének szakosztályi elnöke. széki Széky Endre ref. lelkipásztor. * 1899 Gerjen. Középiskolái elvégzése után az egyház szolgálatába lépett. A theológiát Bpesten végezte és oklevelét 1924-ben nyerte és u. ebben az évben avatták pappá. Működését Alsódabason kezdte meg, majd később Ócsán foly­tatta, mint segédlelkész. Az utóbbi egy­háznál, melyhez Pestszentimre k. tar­tozott, a község lelki gondozását volt hivatva intézni. 1926-ban ezen egyház­község önállóvá lett megszervezve, s azóta ennek a lelkipásztora. Az ő munkásságának eredménye az 1927- ben felépült templom, 1934-ben épült kultúrház, 1936-ban a ref. szeretetház. Az ő nevéhez fűződik a ref. dalárda megszervezése, melynek egyúttal a karnagya, a 820 sz. Bocskay cserkész­­csapat megalapítója és ennek a pa­rancsnoka. A MOVE díszelnöke, a pestszentimrei N. E. Testedző Körének a díszelnöke. 7 nemzedéken át a csa­ládfák mint ref. lelkipásztorok voltak, úgy anyai mint apai ágon. Felesége: székelykereszturi Kovács Margit oki. tanítónő, ki ref. papi családból szár­mazik. Gy. Judith. Szélest István hentesm. * 1876 Kőcser. Előbb atyja mellett gazdálko­dott, majd a hentes és mészáros ipar­ban szabadult fel Nagykőrösön. 1903- ban alapította Ujkécskén üzletét, amelyet azóta feleségével együtt közö­sen vezet. Emellett 16 holdas birtokán gazdálkodást folytat. Két hold szőlője is van. 1914-ben bevonult a 30. h. gy. e.-hez, amellyel az orosz, olasz és szerb hadszíntereken küzdött. Kit. II. o. e. és Kcsk. Az Ipartestület, az ókécskei gazdabank és az ujkécskei ta­karékpénztár ig. t. Felesége: Bagi Mária. Szélig Jakab ny. r. k. isk. igazg. * 1879 Csepel. Középiskoláit Bpesten végezte, tanítói oklevelét Esztergom­ba nyerte. Szőlészeti és borászati tan­folyamokat is végzett. Pályáját 1899- ben Visegrádon kezdte. 1914-ben had­­bavonult, az olasz harctéren küzdött, majd 1917-ben betegség következtében leszerelt. Mint tanító 1938-ban nyu­galomba vonult. MOVE elnök. Felé­­sége: Petz Katalin. Széli Emil malomtulajdonös. * 1902 Szentgál. Négy középiskola és a technilógia elvégzése után előbb ka­tonai szolgálatot teljesített, majd mint magántisztviselő működött. 1927-ben került Szakmárra, ahol édesatyja vet­te meg a malmot, melyet jelenleg vezet. Felesége: Gőrig Aranka. Gy. Lajos és Endre. özv. Széli Lajosné hengermalma, malomtulajdonos ifj. Széli Lajos. * 1893 Kislőd. Balatonfüreden végezte az iskoláit, majd a malomszakmát Pécsett tanulta ki. Elvégezte az elekt­rotechnikai és a gőzgépkezelői tan­folyamot is. Mestervizsgát 1938-ban tette le Nagykőrösön. Pályáját Szilbe­­reken atyjának néhai Széli Lajosnak malomüzemében kezdte meg, majd 1914-ben bev. a 20. h. gy. e.-hez és an­nak kötelékében az orosz, szerb, olasz frontra került. 30 hónapi frontszolgá­lat után egyszeri sebesüléssel szerelt le. A háború után atyjának nagykő­rösi és szatmári üzemében működött. A helybeli malom vezetését 1934-ben atyjának halála után vette át. Fele­sége: Cseh Gizella. Gy. Gizella és Klára. Az Olv. Egylet és az Ipartes­tület tagja. Széli Sándor hentes- és mészáros­mester. * 1897 Monor. Szakmájában kiképzést Kecskeméten nyert és Abonyban 1921-ben szabadult fel, mint segéd több helyen gyarapította szakismereteit. 1924 óta Pilisen önálló hentes- és mészáros. Üzlete saját há­zában van. A háború alatt az I. h. gy. e. nél teljesített szolgálatot. Pilisi Ipa­ros Kör és Ipartestületnek alelnöke, a Sportegyesület vm. tagja. Felesége: Kerepszki Erzsébet. Gy. Sándor, Já­nos és Károly. L. Szépkuthy Ede ny. közs. fő­jegyző. * 1874 Királyhelmecz. Közép­iskoláit Sátoraljaújhelyen és Eperje­sen végezte. Közig, pályára lépett s 24 éves korában Tiszakarád főjegy­zője, majd a tiszakarádi birtokát elad­va Uragon vásárolt új birtokán gaz­dálkodott 1920-ig, amikor oláh meg­szállás miatt menekülnie kellett. Min­den kártérítés nélkül utasították ki s 1932-ben telepedett le Monoron, most az O. K. H. tisztviselője. Felesége: Sere Ilona. Szép Ferenc Aladár áll. el. ig. ta­nító. * 1895 Pozsonypüspöki. Közép­iskoláit és a tanítóképzőt ugyanott végezte és 1915-ben nyerte oklevelét. Utánna bevonult a 13. h. gy. e.-hez, mellyel a mozgósítás után a román és olasz harcokban vett részt. 1918 decemberében mint tart. hadnagy sze­relt le. Kit. br. Signum Laudis, II. o. e. v. é., Kcsk. Háb. e. é. Tanítói okle­vele után több helyen működött, majd 1938 szeptember 1-én Nagykovácsin lett ig. tanító. Felesége: Püller Katalin oki. tanítónő, aki szintén Nagyková­csin tanít. Gy. KatalÍD és Ilonka. Szép Jenő oki. gazda. * 1901 Para­­czon. (Temes m.) Budapesten érettsé­gizett. A gazd. akadémiát Debrecen­ben végezte. Pályáját gróf Desewffy görögszállási uradalmában kezdte mint segédtiszt. Abonyban 1933 óta műkö­dik. A MOVE és az Orsz. Vöröske­reszt Egyesület tagja. Szép Lajos ny. ref. főgimnáziumi tanár. * 1857 Veszprém. Érettségit Pápán tett, majd a theologiát végezte el és mint lelkész 1898-ban szerezte meg tanári diplomáját. Pályáját mint lelkész kezdte meg és több helyütt működött, majd mint h. tanár a nagy­kőrösi ref. főgimnáziumban kezdte meg tanári pályafutását. 1898-ban lett r. tanár és 1923-ban 44 évi működés után vonult nyugalomba. A függetlenségi párt, iparos tanonciskola elnöke, stb. Felesége: Burján Krisztina 1918-ban halt meg. Egy nevelt gyermeke van Olga. Szép László mezőgazdasági szak­iskolai igazgató. * 1890 Bácsföldvár. Középiskoláit és tanítóképzőt Temes­váron, a mezőgazdasági főiskolát Ko­máromban végezte és 1913-ban nyerte tanári oklevelét. Működését Komárom­ban kezdte, majd Miskolcon a polgári iskolában volt gazdasági szaktanár. 1920 dec. 8-án nevezték ki a félegyházi gazdasági iskola igazgatójává és azóta itt működik. Hat évig a tanárképzőnek volt gazdasági szaktanárja és polgári iskolában iş 4 évig mint óraadó tanár működött. A Kiskunfélegyházi Hírlap gazdasági rovatát szerkeszti. A gazda­sági egyesület volt titkára, O. K. H. felügy. biz. elnöke. A munkabér egyeztető járási bizottság alelnöke, a Casinó jegyzője stb. Több gazdasági előadást tart Kiskunfélegyházán és a tanyai centrumokban. 1914-ben a 86. gy. e.-del a szerb harctérre vezényel­ték, ahol sebesülten fogságba esett és 5 évi fogság után, mint 50 %-os hadi­rokkant szerelt le. Felesége: Erdélyi Ilona oki. tanítónő, aki 1913 óta meg­szakítás nélkül Kiskunfélegyházán működik. Gy. Ilona és Klára. Szieberth Géza gazdasági intéző. * 1896 Kánya. Középiskoláit Selmec­bánya, egyetemi tanulmányát a bu­dapesti közgazdasági egyetem mező­­gazdasági szakosztályán végezte és 1932-ben nyerte diplomáját. A világ­háborúban részt vett és orosz hadi­fogságban volt. Jelenleg a vérségi Valkó major intézője. A vezetése alatt álló földbirtok 280 k. h. Megosz­lása szántó, legelő és rét. Felesége: Várkonyi Lidia. Gy. Lidia, Géza. óhidi Szigethy Ferenc gazd. int. * 1897 Miháld. Középiskoláit és a gaz­dasági akadémiát Keszthelyen vé­gezte és 1920-ban nyerte diplomáját. 1915 október 15-én bevonult a 20. h. gy. e.-hez, mellyel az orosz fronton fogságba esett, ahonnan 1918 július 18-án szökés útján tért haza. Utána 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom