Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

és br. Sig. laud, a kardokkal. Ksck. 1928- ban halt meg. Felesége: Szei­­fert Róza. Gy. Sándor és Sarolta. Özvegye 1938-ban nyerte a dohány­árusítási jogot. Stampf Béla kereskedő. * 1886 Alsólendva. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Ezen szak­mát több cégnél sajátította el. 1910- ben önállósította magát, Budán üzle­tet nyitott és ott 16 évig működött. A világháborúban a 48. es. kir. gy. e.­­nél szolgált és a szerb és olasz harc­téren harcolt, hol megsebesült. Kit.: II. o. e. v. é., br. v. é. és Kcsk. 1924-ben alapította Leányfalun az üz­letét, a budait 1926-ban megszüntette és ekkor végleg Leányfalun telepedett le. Tűzoltó E. tagja, az Iparoskör jegyzője. Felesége: Burghardthofer Antónia. Staub Ferenc mechanikai üzem tulajdonosa, ny. művezető. * 1872 Budapesten. Ugyanott végezte az iskolát és tanulta ki a műszerész­ipart. Szaktudását külföldön fejlesz­tette. 1899-ben az Egyesült Izzóhoz került. Üzemét 1935-ben alapította. Neje: Bartucz Katalin. Négy gyerme­kük van. Státus Que. izr. leányhitközség. Alberti-Irsához tartozik. Rabbija: Büchler Zsigmond kér. rabbi. Pilisi előimádkozó: Klein Mór. Hitközségi elnök: Laquer Ödön. Gondnok: Dr. Szigeti Gyula orvos. Pénztáros Fan­­tusz Izidor kereskedő. Jegyző: Sebes­tyén Ferenc áll. tanító. A hitközség kb. 1800 óta áll fenn. Jelenleg 20 tagból áll. Temploma 1899-ben épült Büchler Zsigmond kér. rabbisága alatt. Építette: Borsody Sándor épí­tész. Steckl Mátyás sűtőmester. * 1885 Pilisvörösvár. Iskolái elvégzése után a sütőipart tanulta ki és ebben fel­szabadulva, mint segéd fejlesztette szaktudását. 1912-ben nyitotta meg szülőfalujában műhelyét, melyet az­óta is vezet. A világháborúban az 1. h. gy. e.-del és 302. tábori e.-del tel­jesített harctéri szolgálatot. A br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. 1922 óta tagja a k. képv. test.-nek a polgári kaszinó alapító tagja, iparoskor pónztárnoka és elnöke, ipartestületi tag. Felesége: Vetter Borbála az iparoskor zászló­anyja. Stefánia Csecsemővédő Intézet. 1929- ben létesült. Vezető fővédőnő özv. Vitéz Imréné, védőnők: Horváth Istvánná, Lakatos Ferencné, Eröss Sarolta. Az intézmény fejlődőképes. Steilinger József gazdálkodó. * 1870 Verseg. Iskolái után családi birto­kon kezdte a gazdálkodást, melyben 1902 óta önálló. 12 holdas akkori bir­tokát 60 holdra növelte. 1907-ben az állatkiállításon saját tenyésztésű üszőjével második díjjat nyert. Tagja a k. képv. test.-nek és 16 évig a köz­ség bírája volt. Vm. th. biz. tag, a Hangya ig. és az iskolaszék tagja. Felesége: Lőre Julianna. Gy. Mária, Anna és János. Stein József cipószm. * 1890 Du­­nabogdány. Iskolái elvégzése után 1909-ben szabadult fel a cipész ipar­ban, majd mint segéd 1921-ig fejlesz­tette szaktudását. Azóta önálló ipar­­ros Dunabogdányon. A világháború­ban az 1. h. gy. e.-nél teljesített szol­gálatot. Képv. test. t. A temetkezési egylet elnöke. Felesége: Ott Teréz. Stein Márton kereskedő. * 1898 Sükösdön. Ugyanott tanulta szakmá­ját. A vlágháborúban, mint a 38. gy. ezred katonája hosszú frontszolgála­tot teljesített, több ízben megsebe­sült. A háború után, a román betörés idején Kiskőrösön, majd Érsekcsaná­­don mint csendőr teljesített szolgála­tot. 1921 tői szülei üzletében dolgo­zott. 1930-ban önállósította magát. Neje: Heisler Paula. Steiner Andor oki. gépészmérnök, a Steiner Gyula és Társa épület és épületfa kereskedés és cementárúgyár beltagja. * 1903 Nagyvárad. Közép­iskoláit Szentgotthárdon, egyetemi ta­nulmányait Budapesten végezte és mérnöki diplomát 1926-ban nyert. Utána Franciaországban tett tanul­mányutat. Pályáját az újpesti Anilin műveknél kezdte, majd Budapesten műszaki irodában dolgozott. Ezután atyja tulajdonát képező túrái cég kö­telékébe lépett és 1936-ban vette át annak vezetését, mint egyéni tulajdo­nos. Mérnöki irodát is tart fenn. Tagja a k. képv. test.-nek. Steiner J. Endre gabona- és gyap­júkereskedő. * 1898 Kiskunfélegy­háza. Ugyanott tett érettségit, majd a keleti akadémiát Budapesten végez­te el. Pályáját Szentesen kezdte meg, majd Kiskunfélegyházára került. 1916-ban bevonult a világháborúba és a 30. h. gy. e.-del az orosz és olasz fronton harcolt és mint 50 °/o-os rok­kant szerelt le. 1931-ben alapította meg termény- és gyapjú cégét, mely 3 al­kalmazottat foglalkoztat. Édesatyja S. Béla tagja volt a vm. th. biz.-nak. Ő tagja a Kereskedő e., OMK., Buda­pesti árú és értéktőzsde, MOVE stb. tagja. Felesége: Spitzer Ella. Gyerm. Julia és György. Steiner Gyula gazdálkodó. * 1885 Nagykőrös. Középiskoláit ugyanott és Kolozsváron végezte, ahol 1903-ban felsőkereskedelmi iskolai érettségit tett. 1914-ben átvette a családi birtok ve­zetését és azóta 64 hold földön ga­bonaneműt termeszt és ezenkívül 7 hold és 911 D-öl sajáttelepítésű szőlő és gyümölcsészete van. Birtoka 3 csa­ládnak nyújt teljes megélhetést. A vi­lágháborúban katonai szolgálatot tel­jesített, majd mint rokkant szabadsá­golták. A község virilis képviselője, a Nagykőrösi Alföldi Pénzintézet ig. tagja. Felesége: Szilárd Rozália. Gy. Veronika érettségizett. Steiner Herman a Steiner faárú­­gyár üzletvezetője. * 1877 Vadászon. Ugyanott végezte iskoláit. A szak­mát Nagyváradon tanulta. A világ­háborúban orosz fronton volt. Neje: Márkus Teréz. Steiner Hugó kekszgyára Budapest. 1873 alapították mai Steiner család ősei. A gyárnak különböző külföldi és belföldi kiállítások alkalmával 18 kitüntetése és díszoklevele van. A gyár, mely egész Magyarországra kiterjedő piaccal rendelkezik, 200 al­kalmazottnak ad kenyeret. Steiner Iván kereskedő. * 1879 Fegyvernek. Iskolái után a kereske­dői pályán Szolnokon képezte ki ma­gát. 1902-ben átvette atyja üzletét, majd két év múlva Tápiószecsőn apó­sa régóta fennálló üzletét vette át. Tagja a k. képv. test.-nek. Imre és Márton fivérei hazájuk védelmében hősi halált haltak. Felesége: Bleier Jolán. Nagyatyja résztvett a 48-as sza­badságharcban. Steiner Jeromos ny. rk. tanító. * 1876 Szigetújfalu. A tanítói oklevelet 1895-ben szerezte meg Budapesten. Működését Dunaadonyban kezdte meg a rk. iskolánál, ahol 1 évig működött. Ercsiben a községi iskolánál 2 évig tanított. 1898-ban Szigetújfalura ke­rült, mint kántortanító. 40 évi tanítói működés után 1929-ben nyugdíjba vo­nult. A község magyarosítása terén jelentős érdemei vannak. A háború alatt orosz fogságba esett, ahonnan 6 év után 1920-ban szabadult. Az ál­talános és a felekezeti tanítók egyesü­letének tagja. A polgári kör megala­pításában részt vett és annak jegyzője volt. Minden helyi mozgalomból ki­vette a részét. Felesége Huhn Anna. Steiner József földbirtokos. * 1867 Kiskunfélegyháza a város legrégibb gazdálkodó családjából. Előbb ipari pályán működött és ebben 7 évig volt önálló, majd 1900-ban áttért a gazdálkodói pályára és előbb, mint bérlő, majd mint saját birtokos foly­tatta azt. 1914-ben bevonult és 11 hó­napig teljesített szolgálatot. Jelenleg 67 holdas birtokon folytat intenzív belterjes gazdálkodást. 1896 óta tag­ja a városi képv. test.-nek. Felesége: Pollák Hajnalka. Steiner Mihály szőlőbirtokos. * 1858 Budapest. A keresk. akadémia elvégzése után szőlő- és borászattal foglalkozott, jelenleg Inárcs község­ben, mint első szőlőbirtokos működik. Külföldön több ízben tanulmányozta a nemzetközi borviszonyokat. 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom