Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Steiner Pál szőlőbirtokos. * 1899 Budapest. Iskolai tanulmányai után gazdálkodni kezdett és 1917 óta a gazdaság önálló vezetője. Tagja a k. képv. testületnek. Résztvesz községe minden hazafias és jótékony meg­mozdulásán. Birtoka 50 kát. hold szőlő. Steiner Rudolf tanító. * 1893 Csepel. Tanítói oklevelét a kalocsai tanító­képzőben szerezte. Németnyelvű is­kolák tanítására is képesítést nyert. 1916-tól Budapesten működik a Kén­utcai elemi iskolában, mint helyettes igazgató. A kommunisták hazafias magatartásáért üldözték. Számos intézmény tagja. Felesége: Bech Anna. Steiner Samu kereskedő és sütő­mester. * 1866 Magyarharnag. A sütő­ipart tanulta ki és emellett kereske­déssel is foglalkozik. 1888 óta Isasze­­gen saját házában önálló üzlete van és péküzeme első helyen áll a köz­ségben. Tíz éve tagja a k. képv. test.-nek. Felesége: Neuhaus Berta. Steinherz Adolf földbirtokos. * 1875 Pinye. Négy gimnáziumot Kecskemé­ten végzett, majd borkereskedéssel foglalkozott. 1918 óta van birtoka Al­­sóhernádon, mely javarészben szőlő és gyümölcsészet. A birtok 207 k. holdas. Két évig katonai szolgálatot teljesített. A háborúban segédszolgá­latos volt. Felesége: Lő winger He­­lén. Gy. Lajos, Jenő, Simon, Ernő, Gyula, Margit és Károly. Stelczner Mikiás ny. postaellenőr. * 1876 Kiskomlós. Középisk. Temes­­várott és Abonyban végezte. Utána a francia idegenlégióban másfél évig, majd a magyar hadseregben két évig teljesített szolgálatot. Később mint továbbszolgáló számvevő altiszt az 1-es h. gy. e.-nél teljesített szolgála­tot. Utána a posta szolgálatába lépett és itt Nagykörösön, Félegyházán mű­ködött és 1925-ben 31 évi szolgálat után vonult nyugalomba. A koronás arany é. k. tulajdonosa. Több nyelven beszél, az oláh megszállás alatt, mint tolmács teljesített szolgálatot. Fele­sége: Kanyó Mária. Két nevelt gyer­mekük van Mária és Franciska. Stern Béla gazdálkodó, vegyeske­reskedő. * 1885 Tököl. Hét középisko­lát Székesfehérvárott végzett. Pályá­­lyát mint magántisztviselő a marton­­vásári szeszgyár bpesti irodájában kezdte meg. Utána atyja birtokán gaz­dálkodott és 1919-ben lett önálló gaz­dálkodó és kereskedő. A világhábo­rúban résztvett, az olasz harctéren küzdött, ott megsebesült és mint rok­kant szerelt le 1916-ban. A kommün alatt hazafias magatartása miatt mene­külnie kellett. A k. képv. test., Front­harcos szöv. tagja. Felesége: Delikát Johanna. 2 leányuk van. Stern A. Pülöp korcsmáros és ve­gyeskereskedő. * 1878 Gödöllőn. Ugyanott végezte iskoláit, utána a fűszeres szakmát tanulta Budapes­ten. 1907 óta Dányban korcsmáros. Az orosz fronton súlyosan megsé­rült. 30 %-os rokkant. A községi képv. test. tagja. Neje a Stefánia Szövetség tagja. Stern Hermann kereskedő. * 1870 Szabadszállás. Kereskedői szakmá­ban 1882-ben szabadult fel és 12 évig, mint segéd működött. 1894-ben lett önálló. A 38. h. gy. e.-del két évig katonai szolgálatot teljesített a világháborúban. Felesége: néhai Krausz Lina. Stern Jenő épületfa kereskedő és vegyeskereskedő. * 1896 Tököl. Isko­láit Budapesten végezte, ahol a keres­kedői szakmát is kitanulta. 1913-ban szabadult fel, majd mint segéd 1 évig fejlesztette szaktudását. 1915-ben be­vonult. Az orosz harctéren küzdött és egyszer megsebesült. Orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ban szabadult. A k. képv. test., Frontharcos szöv. tagja. Üzletét 1924-ben alapította Holzmann és Stern néven. 1934 óta önállóan működik saját fatelepén. Stern Ödön divatárúkereslcedő. * 1881 Szabadszállás. Iskolái elvégzése után szakmáját néhai édesatyjánál S. Sámuelnek üzletében tanulta ki. 1918- ban átvette édesatyjától az üzletet, me­lyet azóta önállóan vezet. 1915-ben bev. a 38. h. gy. e.-hez s.-szolgálatra. 1924 óta elnöke a szabadszállási izr. hitközségnek. Felesége: Lőwinger Pa­ula. Gy. Magda és László. Stern Zsigmond rt. igazgató. * 1885 Berezó. Pakson végezte isko­láit. Szakmai kiképzést atyja bőr­gyárában nyert. Később Chikágóban dolgozott. 1922 óta van Újpesten bőrgyára. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Neje: Willner Ilona. Sternthal Miksa bútorgyáros. * 1873 Ksbéren. Újpesten végezte isko­láit, majd szakmai kiképzést is itt szerzett. Tanulmányúton járt több külföldi országban. 1894-ben alapí­totta meg gyárát. Neje: Brauer Liza. Stczak Jenő lóidomár. * 1906 Kis­pesten. 1919-ben, mint lovászfiú kezd­te pályáját. 1922-ben a megyeri lovász­fiú versenyen két első díjat nyert. Mint lóidomár több nagy versenyen vett részt, nevezetesebb győzelmei: Derbi, Szent László és Király díj. Később, mint akadálylovas működött s minden nagy díjat megnyert. Leg­szebb eredménye az 1937. évi őszi 6000 P-vel díjazott nagy akadály volt, melyet megnyert rumival 81 kgr. nyer­gében. Mint boxoló is számos verse­nyen vett részt és több díjat is nyert. Felesége: Győrffy -Vilma. Stieber Adolf deszka- és vegyes­­kereskedő. * 1888 Hajós. Szakmáját Hajóson tanulta, majd 1909-ben bevo­nult tényleges katonai szolgálatra, ahol 4 évet töltött. 1914-ben hadba­­vonult, az orosz, szerb fronton küz­dött. 1917-ben olasz hadifogságba esett, ahonnan 1919-ben szabadult. Üzletét 1926-ban nyitotta meg, me­lyet a mai napig önállóan vezet. Rk. egyházi tanács és k. képv. test. tag. Felesége: Hermanecz Julia. Stocker Ádám sütőmester és sza­tócs. * 1911 Pilisszentivánban. Szak­tudását Újpesten szerezte. Többéves gyakorlat után 1936-ban önállósította magát. Neje: Ruppel Mária. Dr. Stodobay Dezső oki. gyógy­szerész. * 1884 Röjtök. Középiskoláit Sopronban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Oklevelet 1918- ban szerzett. A világháborúban Bu­dapesten katonai kórházban mint gyógyszerész teljesített szolgálatot és több kit. tulajdonosa. Jelenleg a so­roksári Páduai Szent Antalhoz cím­zett gyógyszertár vezetője. A gyógy­szertár 1903 óta áll fenn. Strassburger László mustsűrítő üzem tulajdonosa. * 1903 Csengőd. Budapesten a közgazdasági iskolán 1929-ben nyert diplomát és ugyan­ebben az évben megalapította üzle­tét, mely mint bejegyzett cég működik. A sűrítés gőzerővel történik. Az üzem kapacitása 24 órás munkaidőt alapul véve cca 250 hl. mustot sűrít be. Ezenkívül 230 holdas birtoka van, mely jelenleg bérbe van adva. A köz­ségi képv. test., az Űri Casinónak, a Kiskőrösi Vadász Társaságnak a tagja. A család régi kiskőrösi föld­­birtokos család. Strassburger Sámuel kereskedő. * 1888 Békéscsabán. Kiskőrösi szárma­zású család sarja. Szülővárosában tanult. A világháborúban szolgált. 1918-ban szerelt le és önálló üzletet nyitott. Neje: Schiffmann Gizella. Strasszer Jenő vegyeskereskedő. * 1872 Üllő. Iskolái után a kereskedői pályán Kispesten szabadult fel, majd atyja üzletében Monoron dolgozott. 1904-ben Üllőn önállósította magát és azóta vezeti üzletét. A világhá­borúban 1915—18-ig katonai szolgá­latot teljesített. Felesége: néhai Feith Jozefa. Strasser Kálmán kereskedő. * 1876 Irsa. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Szakmájá­ban Cegléden képezte ki magát. Se­­gédi minőségben 1892-ben Abonyban dolgozott és 1903-ban önállósította magát Pilisen, fűszer- és vaskeres­kedésben. A háború alatt a 16-os e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom