Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

gy. e.-hez s 1919-ben mint gyógyszerész főhadnagy szerelt le. Arany érdemkereszt tulajdonosa. A Casinó, az Orsz. gyógyszerészkamara és a Frontharcos Szöv. tagja. Felesége: Sándor Erzsébet. Gy. István oki. gyógyszerész, Pál.

Kőfalvy Imre. ny. MAY. áll. elöljáró. * 1886 Budapest. Iskoláit ugyanott végezte, majd a biharmegyei gyapói gazd.-ban, mint gazd. gyakornok működött s innen a MÁV. szolgálatába lépett s 1904-ben a nagyszombati állomásra neveztetett ki. Katonai szolgálatot a volt cs. k. vasúti- és távirda ezrednél teljesített Korneuburgban.

1915-ben ismét bevonult ezredéhez s a szerbiai és oroszországi tábori mezei vasúthoz nyert beosztást, hol 20 hónapig teljesített harctéri szolgálatot. Kit.: a vas érd. kereszt, Kcsk. stb. 1917-ben a közszolg. érdekében felmentést nyert s szakaszvezetői ranggal leszerelt. Az összeomlást megelőzvén, mint határmenti áll. elöljáró a község pénzügyőreiből és a vasutasokból fegyveres véderőt szervezett a rend fenntartására a csőcselékkel szemben, mely fegyveres alakulat az összeomlás után a cseh hadsereg előőrseivel fegy - veres összeütközésbe került s végül is ingóságainak hátrahagyásával menekülnie kellett. Majd a Bpest-Józsefvárosi pályaudvaron állomáselőljárói ranggal 22 évi szóig, után nyugalomba vonult. Gyömrőn 1919-ben telepedett le s azóta tevékeny részt vesz a község kultúrális és társadalmi életében. Felesége: Pólya Leona.

Kőhegyi Mihály gazdálkodó. * 1893 Apostag. Kora ifjúsága óta gazdálkodással foglalkozik, melyben 1920 óta önálló, azóta vezeti 12 holdas saját és 12 holdas bérletét. A 29. h. gy. e.-vel az orosz fronton küzdött és súlyosan megsebesült. A község pénztárosa, 1925 óta k. képv. test. t., az ág. h. ev. egyház presbitere, az 0. K. H. felügyelőbizottság t. Felesége: Kotmayer Mária.

Köhler Lajos tisztviselő. * 1892 Budapest. Ugyanott tett érettségit és 4 szemesztert hallgatott a műegyetemen. 1913-ban katonai szolgálatra vonult be, majd a mozgósításkor az orosz frontra vezényelték, ahol 1916- ban fogságba esett. Innen 1918-ban megszökött. A nemzeti hadseregben a városparancsnokságnál teljesített szolgálatot. Zászlósi rangban szerelt le. Kit.: II. o. e. és br. v. é., Kcsk., háb. eml. é. A Gschwindt gyár tisztviselője és 1924 óta Nagykőrösön működik. Az úri vadásztársaság és MOVE elnöke, v. képv. test. tag, a kertészeti e., baromfi e., Casinó vm. tagja, az iparos ifjak köre volt társelnöke. 8 hold saját telepítésű szőllején gazdálkodással foglalkozik. Felesége: Lengyel Mária, a ref. nőegylet vm. tagja. Két gyermekük van.

Kömőcsi Kálmán oki. gyógyszerész, a Szent Miklós gyógyszertár tulajdonosa. * 1885 Segesvár. Középiskoláit Marosvásárhelyen, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott 1907-ben végezte. Pályáját mint segéd Marosvásárhelyen kezdte meg és Budapesten is működött és 1931-től Szigetszentmiklóson a gyógyszertár tulajdonosa. Gyógyszerész Egylet, Balatoni Jacht Club és a k. képv. test. tagja. Felesége: Kelen Anna. Egy fiúgyermekük van.

Kömpöspusztai Tanyai Iskola. 1898- ban épült a jelenlegi iskola. Első tanítója Csizmadia Gyula volt. Eddig egy tantermes, jelenleg építés alatt áll, a 2-ik tanteremhez tanítói állás is meg van szervezve. A régi iskolát az egri káptalan építette, míg az új iskola a helyi polgárok megmozdulása folytán épült. A rendes tanulók száma 230, ismétlő növendékeké 70.

Könczöl János MÁV. ut. s. tiszt.

* Bag. Ifjú kora óta a MÁV. szolgálatában áll. 1916-ban kapta meg első kinevezését, mint kocsirendező. A szükséges tanfolyamok elvégzése után s.tiszttté nevezték ki. Tagja a k. képv. testületének, a polg. olv. kör elnöke. Felesége: Dinnyár Mária.

Kőnigh Kornél ny. k. főjegyző. * 1870 Nyitra. Középiskoláit ugyanott végezte, majd egy évig a morvafehértemplomi lovassági hadapród iskola növendéke volt. 1890-ben lépett a közig. pályára, a jegyzői oklevelet Nyitra vármegyében nyerte el és utána Rodosnán h. főjegyző és 1897-ben Várdebrődön főjegyző volt. Innen 1919-ben a csehek kiutasították és 1920-ban Szánkon választották meg főjegyzővé, ahol 1934 december 1-ig működött. Ekkor 46 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Felesége: Zsurek Paula. Gy. Hona férj. néhai Vári Béla főjegyzővel.

Könözsi Mihály ny. MÁV. ellenőr.

* 1883 Eved. Iskoláit Esztergomban végezte. Tiszti vizsgát Budapesten tett. Működését Dunaszerdahelyen kezdte meg, onnét szolgálta le katonaéveit, majd Brunócán folytatta működését, onnét Illavárra került, mint állomásvezető, később pedig Budapestre. Végül az üzletvezetöség Dorog és Dunakisvarsány állomásra helyezte és ismét innen Budapestre került a Ferencvárosi pályaudvar ellenőreként. 1937-ben 38 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A k. képv. test.-nek a tagja, VOGE főtitkára, Rk. Egyház világi elnöke stb. Felesége: Czibik Ilona. Két gyermek atyja.

Körmendy Ékes Lajos dr. ny. főispán. * 1876 Dég. Atyja a Festetics grófi hitbizományi uradalmak jószágigazgatója volt. Ő 1906-ban lett Kassa szab. kir. város tanácsnoka, majd 1920-ban a kassai kerület képviselőjévé választották a prágai parlamentbe. 1920-tól 1925-ig, állampolgárságának a csehek részéről történt erőszakos megsemmisítéséig a felvidéki ellenzéki pártok közös bizottságának és vezérlő bizottságának politikai elnöke volt. 1926-tól 1931-ig Veszprém vármegye főispáni tisztségét töltötte be. E minőségében megalapította a Veszprém vármegyei villamossági szövetkezetei, amely a vármegye egységes villamosítását vitte keresztül. 1931-ben telepedett le Mátyásföldön, ahol 1933 óta elnöke az ottani villatulajdonosok 50 éve fennálló egyesületének és a község díszpolgára. Számos várospolitikai tanulmányt írt és mint a felvidéki magyarság egyik vezető embere élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki. 3 tanulmánya könyvalakban is megjelent.

egberi Körmendy József uradalmi főintéző. * 1881 Ivánka. Középiskoláit Nagyváradon, a gazdasági akadémiát Kolozsvárott végezte és 1907- ben nyerte oklevelét. Pályáját a nagyváradi káptalannál kezdte, majd a Skultéty uradalom intézője volt a mozgósításig, amikor a 37. gy. e.-hez bevonult és az olasz fronton küzdött. Zászlósi rangban az összeomláskor szerelt le. 1919-ben Dorogpusztán lett intéző, majd 1923-tól a mai napig a br. Schossberger túrái uradalmának főintézője. Öccse K. Károly a világháborúban megsebesült és sebesülése következtében meghalt. Felesége: Mészáros Etelka. 4 gyermeke van.

Környei Testvérek fornér és enyvezett lemezraktár. 1936-ban létesült. A fornérfákat a cég termeli, az enyvezett lemezt vásárolja. Árúit az egész országban terjeszti. Tulajdonosai: Környei István * 1909-ben Budapesten. Ugyanott éretségizett. 1936-ban alapította a céget öccsével, Környei Lajossal, aki 1911-ben született Budapesten. Ott végezte iskoláit is. 1936-ig külföldön (Algir-Tunisz) dolgozott.

Körösi F. Péter vas- és festékkereskedő. * 1867 Nagykőrös. Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmát édesapja mellett tanulta ki és állandóan az ő üzletében működött. 1900- ban átvette atyja által 1865-ben alapított üzletet. Kereskedelmi Casinó, Tűzoltó E., Magyar Kereskedők E. és az Orsz. Felebaráti Szeretet E. vm. tagja. A múltban a város képv. test.-nek is tagja volt. Felesége: Feuer Regina. Gy. György Imre és Ferenc.

Körösi Sándor csizmadiamester. * 1885 Kiskőrös. Iskoláinak elvégzése után atyja mellett a csizmadia ipart tanulta s itt volt segéd 1909-ig. Azóta önállóan vezeti virágzó üzletét. 1914- ben bevonult a 38. gy. e.-hez. Részt vett a szerb és orosz harctereken s itt fogságba esett, honnan szökés út-105