Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

ján szabadult ki 1918-ban. Az olv.

egylet elnöke. Ipartest, elnöke, Iparos Dalkör elnöke, ev. egyházi presbiter. Felesége: Cira Lidia. Gyerm. Irén és Zsófia.

Körösi Sándor gazdálkodó. * 1869 Nagykőrös. Iskolái elvégzése után a mezőgazdasági pályára lépett. Majd leszolgálta tényleges katona idejét, utána önálló gazda lett. Birtokát 1937-ig maga vezette. 50 hold birtoka van, melyet feleségével közösen szerzett. Számos helyi intézmény tagja. Felesége: Dér Mária.

Körösy Antal-féle malom Kiskunhalas. A malom 1880-ban épült Túró Lajos kezdeményezésére. Vám- és kereskedelmi őrlésre van berendezve, mely előbb gőzmalom volt, 1933-tól mótormalom. Szívógázmótora 120 lóerős. Rozsmalom 3 hengerszékes, a búzamalom szintén 3 hengerszékes. 2 pár daráló. Főmolnár: Szabó Sándor. Mázsáló: Guntai Lajos. 3 molnár, 1 zsákoló, 1 gépész, 1 fütő és 1 napszámos. Tulajdonos: Kőrösy Antal.

Kőrösy Antal malomtulajdonos. * 1860 Mélykút. Iskolái után a malom ipart tanulta ki. 1877-ben szabadult fel. Mint segéd Mélykúton és Kiskőrösön, majd, mint önálló molnár Kiskunhalason működött, előbb az állami szélmalomban, később a maga alapította hengermalomban melynek tulajdonosa volt. 1916-ban Kiskunhalason megvásárolja a malmot, melyet azóta is önállóan vezet. Városi képv. test. tag, a r. k. egyház tanácstagja. Élénk és tevékeny részt vett a város kulturális és társadalmi életében.

Körtvélyesi Savély Dezső festőművész. 1868 Debrecen. Ugyanott végezte a középiskolát. Budapesten a Hollósifóle neves rajztanárképzőt végezte el. Művészetét müncheni és párisi tanulmányutakkal mélyítette el. Münchenben Hackel, Härteruch és Kaulbach tanítványa volt. Jelenleg főként grafikai és egyházi rajzokkal foglalkozik. Neje: Póta Emma.

Kősöri János r. k. pébános. * 1891 Netzpál. Középiskoláit Besztercebányán, Budapesten és Vácott, theológiai tanulmányait ugyanott végezte.

1916-ban szentelték pappá. Pályáját Nógrádon kezdte, majd Örkény, Szegvár, Mindszent, Kiskundorozsma községekben mint káplán működött. Plébános először Kiskundorozsma tanyaközpontján lett. 1932 óta pedig Sári község r. k. egyházának plébánosa. Az Iskolaszék, el. óvoda fel. ü. biz., Levente E., Iskolánkívüli Népművelés és NÉP elnöke, a képv. test. tagja.

Kötélverő András kovácsmester, darálómalom tulajdonos. * 1895 Nyírábránd. A kovácsmesterség kitanulása

után 1918-ban Cegléden önállósította magát 1922-ben darálómalmot létesített. Neje: Kurner Rozália.

Kővári László ref. lelkész. * 1886 Csány. Kecskeméten tett érettségit, a ref. theológiát Budapesten végezte. Pályáját, mint s. lelkész Dencsházán kezdte meg 1910-ben, majd több helyütt működött és Kocséron lett h. lelkész 1922-ig, amikor lelkésszé választották. Kinevezett tábori lelkész. Felesége: Font Mária. Gy. Lenke, Ilona, László és Kázmér.

Kövér Pál Hangya szöv. üzletvezető. * 1900 Nagyatád. A kereskedői szakmát szülőfalujában tanulta ki és abban 1918-ban szabadult fel. Segédéveit Győrött, Kalocsán, Budapesten és másutt töltötte. 1937 febr. 1-én lett a kartali Hangya üzletvezetője és máig is ott működik. Tényleges katonai kötelezettségének a kaposvári 7. h. gy. e. 1-ső géppuska századánál tett eleget. Felesége: Illés Margit.

Központi Üvegház. Tulajdonosok: özv. Lipner Árminné, Szekeres Sándor, Lipner Gyula. 1902-ben alapította Lipner Ármin. Az üvegszakmába vágó cikkek, azonkívül épületüvegezés és képkeretezéssel foglalkozik. 6 állandó alkalmazottnak nyújt megélhetést.

vitéz Krassóy Alfréd m. kir. áll. jav.-nevelő int. főkertész. * 1887 Budapest. Középiskoláit s a kertészeti tanintézetet Budapesten végezte. Itt nyert oklevelet 1908-ban. Oklevelének megszerzése után Svájcban különféle kertészeti intézményeknél 2 évet töltött, majd onnan visszatérve 1910-ben önkéntesi évét szolgálta le a 38. gy. e.-ben. 1912-ben állami szolgálatba lépett s az aszódi kir. jav.-nev. intézetben nyert beosztást, mint kertészeti tisztviselő. A világháború alatt előbb a m. kir. 5. h. gy. e.-nél, majd a 301. h. gy. e.-nél teljesített katonai szolgálatot. Résztvett az orosz harcokban s 20 hónapi tűzvonalszolgálat alatt 2-szer sebesült. Az összeomláskor mint 50 °/o-os rokk. főhadnagy szerelt le. Kit.:

III. vaskorona rend, III. o. kát. érd. kér., a Signum Laudis, a Kcsk., seb. é. 2 sávval, háb. e. é. stb. 1922-ben vitézzé avatták s a vitézi szék 1928- ban Hévízgyörk határában 26 kát. hold vitézi földet adományozott, melyet leánya: K. Etel oki. gazda önállóan vezet. Tagja a Turul Bajtársi Szöv.nek, a Vitézi Rendnek stb. Élénk és tevékeny részt vesz a város kultúrális és társadalmi életében. Felesége: Mayer Gizella.

Krausz József r. k. plébános. Irodalmi munkásságot fejt ki. Eddig megjelent munkái: Esküvői beszédek gyűjteménye, Mennyegzői felköszöntők, Hazaszeretet és vallás, Boldogító szenvedés, Égő sebeink, Mit kell minden katolikusnak tudni a vegyes házasságról és Legyen egy akol és pásztor.

Krausz L. Lipót vegyeskereskedő. 1877 Őrszállás. Iskoláit elvégezve atyja üzletében képezte ki magát, majd Budapesten fejlesztette szaktudását. 1908-ban Fajszon önállósította magát, mint vegyeskereskedő. A világháborúban a 30. h. gy. e.-hez vonult be és

1918-ban, mint II. o. szv. őrmester szerelt le. A koronás vaskereszt a v. é. szalagján tulajdonosa. A k. képv. test. és vöröskereszt tagja. Felesége: Lőwy Erzsébet.

néhai Krausz Miksa vaskereskedő. * 1895. Kiskunfélegyháza. Iskolái

elvégzése után a kereskedői pályára lépett és az 1872-ben alapított vaskereskedői céget vezette. 1937-ben halt meg. Özvegye azóta vezeti az üzletet. Családjuk régi tekintélyes helyi család. Ők is kivették részüket a község minden jótékony megmozdulásában.

Krausz Sándor kereskedő, szőlőbirtokos. * 1882 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és 1907-ben lett önálló, mint tüzelő és építőanyag kereskedő.

1932-ben festékkereskedést létesített. 1914-ben a 30. h. gy. e.-del a szerb, orosz fronton harcolt és kétszer megsebesült. Tizedesi rangban szerelt le. Üzletén kívül saját telepítésű szőlőbirtokát vezeti. Felesége: Weisz Rudolfina, gyerm. József orvos, Pál, Andor kereskedő.

Král Ferenc kőfaragóm. * 1887 Budapest. Középiskoláit Székelyudvarhelyen az állami főreáliskolában végezte és 1906-ban tett érettségit. Tanulmányait a felsőépítő ipariskolában fejezte be. Utána az 1-es h. gy. e.-nél teljesített katonai szolgálatot és 1909- ben mint hdj szerelt le. Pályáját a már édesatyja által megalakított kőfaragó üzemben, mint műszaki tisztviselő kezdte, majd mozgósításkor hadnagyi rangban a 14. h. gy. e.-hez vonult be, ezredével a galíciai harctérre vezényelték. Itt több ütközetben résztvéve, a krakkói harcokban megsebesült és felgyógyulása után a pótzászlóaljhoz, majd a pozsonyi honvéd utásztanfolyamhoz osztották be. Később résztvett a déltiroli ütközetben, majd Brassob in i harctéren szerzett betegsége miatt műtétet végeztek rajta. Felgyógyulása után előbb a régi beosztásban, majd a honvédelmi minisztériumban nyert beosztást. 1918-ban taratlékos főhadnagyi rangban szerelt le, majd a kormányzó a katonai átlagon felül teljesített szolgálatainak érdemeiért századossá léptette elő. Kit.: E. és br. kát. érdemérem a kardokkal, Kcsk., seb. é., háb. e. é., 1933-ban vette át édesatyja üzemét amelyet azóta önállóan vezet. Az üzem kiegészítő részét képezi a Budakalászon levő kőbánya, melyet 30 éve bérel. A bánya többek között: a dombóvári alagút, Budapest székesfőváros rakparti, Béke téri templom, szegedi fogadalmi templom,

106