Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Varga Géza: A falu és város népgondozása

kereső magyar véreinkkel? Mi a kötelességünk a leven­tékkel, cserkészekkel, „Move“-val, tűzoltósággal? Mi a kötelességünk a tanácsot kérőkkel? Óvoda, napközi otthon, iskola, kultúrház, vörös- és zöldkeresztmozgalom, cipő- és ruhaellátás, iskola­fogászat, fürdő, tüdőgondozás, az iskolák tejes tízórai megszervezése, cukorakció, gazda továbbképzés, isk. kív. népmüv. Hangya-, Eke-, Hitelszövetkezet mind­mind oly témakörök és problémák, melyek az egész falut érintik, mert mindezek a magyar nép érdekeit szolgálják. Ezek a faluvezetők, lelkészek, jegyzők és tanítók havonta tartoznának összejönni a község tanácstermé­ben, mindenkor a járás főszolgabírájának, vagy helyet­tesének elnöklete alatt. Így elejét vennők a kicsinyes féltékenykedésnek s bevonnánk a járás vezetőjét a falu szociális ügyeibe. Itt a helyi bizottság azokat a dolgo­kat tárgyalná meg, melyek éppen a legközelebbről érin­tik a falut, vagy várost. Itt ki lehet és ki kell osztani minden községi vezetőnek a neki legjobban megfelelő munkakört és szerepet. Nőknek női, férfiaknak nekik megfelelő szolgálatot, de mindenkor és mindenüvé a legalkalmasabbat. Hogy mi ez a munkamező, ahol sze­rep vár reánk, fentebb már nagy vonásokban érintettem. Együtt kell lennie ezeknek a faluvezetőknek jó­ban és rosszban egyaránt s ott állani a nép mellett, hogy lássa ez a sokat csalódott magyar, hogy gondol­nak és törődnek vele s őrködnek boldogulása, gyara­podása felett. A magyar törvényhozás tudatában van annak, hogy ennek az országnak a népét, ha a nemzetek verse­nyében meg akar állani, még szorosabban kell össze­­kovácsolódnia és ezért ennek az országnak szociális rétegeződését sok tekintetben át kell alakítania. „M e g­­ujulás az egységben és egység a megúj­hodásban, ez a mi hitünk, törekvésűn k.“ Ezen elgondolásokból származik a kormányzatnak az az elhatározása, hogy új honvédelmi törvényt alkot meg, mely kimondja az általános hadkötelezettséget s a testnevelési kötelezettségnek levente kötelezettség el­nevezés alatt katonai előkészítő rendszerre való átala­kítását. Gondoskodás történik, hogy a fegyelem szel­leme, a katonai szolgálati idő után se menjen veszen­dőbe s ezért a kiszolgált és tartalékba kerülő egyéne­ket a leventeintézménnyel párhuzamosan úgynevezett lövészszervezetben fogja tömöríteni. Nagy fontossságú bejelentés a munkatáborok megszervezése, mely azt a célt szolgálja, hogy a szellemi pályákra készülő ifjú­ság a szabadban végzett testi munka fáradságain ke­resztül a természettel és a falu népével eleven kapcso­latba jusson. Nagy jelentősége van a kormány azon elhatározásának, hogy a tuberkulózis és nemi beteg'é­­gek elleni küzdelmet újabb intézmények felállításával kívánja szolgálni, legfőképpen pedig annak, hogy a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot, s a gyer­mekek fejlődését előmozdító azon törekvésnek, hogy az egész országban tej- és cukorakciót szerveznek az iskolásgyermekek számára. Örömmel üdvözöljük a mi­niszterelnök úrnak azt az elhatározását, hogy ki akarja egészíteni a falvakba kiküldött ezer fiatal munkaerő rendszerét az egyes főispánok mellé beállított szociális munkások rendszeresítésével. Itt lenne helye javasla­tom azon részének, melyben arra utalok, hogy a szo­ciális munkák végzésével elsősorban azok bízassanak meg, akik ismerik a nép bajait, törekvéseit, szeretik a magyar népet és értük dolgozni tudnak és akarnak. A hangsúly itt ne azon legyen, hogy állás nélküli diplomás-e az illető, vagy sem, hanem azon, hogy meg­értő, szociális lelkületü-e, — mert ezen munkák vite­léhez elsősorban melegen érző szív és sok jóakarat kell. A reánkváró óriási szociális munkálatok ellátá­sára példátlan erőfeszítésre van szükség s a szeretet lán­cát intézményesen kell megszervezni s ha kell, még a hatalom kényszerítő eszközeit is igénybe kell venni. Az áldozatvállalásból ma mindenkinek ki kell vennie a részt, különösen azoknak, akik eddig az életnek csak a napos részét ismerték. Nagyon helyes annak a tény­nek a megállapítása, hogy a nemzeti szolidaritás gon­dolatának kell érvényesülnie egyfelől azok között, akik gyermektelenül, vagy kevés gyermekkel, kisebb gon­dokkal, vagy gondtalanul élnek és másfelől azok között, akiket sorsuk földi javak helyett csak gyermekkel aján­dékozott meg s ennek szellemében törvényjavaslat ké­szül a szociális és családvédelmi alap létesítéséről, amelynek táplálása a gyermektelen vagy csak kevés gyermeket hátrahagyok hagyatékából fog történni. Nagy szociális jelentősége van a családi munkabér rendszere bevezetésének is, mely szerint mindazok a munkások, akiknek gyermekeik vannak, egy pénztár­ból külön havi juttatásban részesülnek fejenként 5 P-t. Ugyancsak a szociális intézkedések közé tartozik a munkásságnak szabad idejében testi és lelki üdülésé­ről való gondoskodás. A gyáripari megrendelés, útépítés, Dunahíd, stb. állami munkák szállítása szintén sokat segít a mun­kásság kenyérkereseti lehetőségén, de a legégetőbb kérdés mégis e csonka hazában a földkérdés. Senkinek nem közömbös s a nemzet örök élete szempontjából is sorsdöntő jelentőségű, hogy kié a föld? Szabályozás készül arról, hogy a háromszáz hol­don felüli kötött birtokok egyharmadrésze, az ötszáz holdon felüli szabad birtoknak pedig egynegyed része kishaszonbérletek alakításának céljaira az állam által erre a kijelölt szerv útján igénybe vehető. 1—50 holdas birtokok hosszúlejáratú kölcsönök nyújtásával nyernek rendezést s így sok kis egzisztencia mentesül a bankok magas kamata alól. A zsidóságnak a szellemi, ipari- és kereskedő pályákról való 20 #/o-os visszaszorítása szintén hat­hatós eszköze fajtánk megerősödésének és talpraállí­­tásának. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom