Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Varga Géza: A falu és város népgondozása

kereső magyar véreinkkel? Mi a kötelességünk a leventékkel, cserkészekkel, „Move“-val, tűzoltósággal? Mi a kötelességünk a tanácsot kérőkkel?

Óvoda, napközi otthon, iskola, kultúrház, vörös- és zöldkeresztmozgalom, cipő- és ruhaellátás, iskolafogászat, fürdő, tüdőgondozás, az iskolák tejes tízórai megszervezése, cukorakció, gazda továbbképzés, isk. kív. népmüv. Hangya-, Eke-, Hitelszövetkezet mindmind oly témakörök és problémák, melyek az egész falut érintik, mert mindezek a magyar nép érdekeit szolgálják.

Ezek a faluvezetők, lelkészek, jegyzők és tanítók havonta tartoznának összejönni a község tanácstermében, mindenkor a járás főszolgabírájának, vagy helyettesének elnöklete alatt. Így elejét vennők a kicsinyes féltékenykedésnek s bevonnánk a járás vezetőjét a falu szociális ügyeibe. Itt a helyi bizottság azokat a dolgokat tárgyalná meg, melyek éppen a legközelebbről érintik a falut, vagy várost. Itt ki lehet és ki kell osztani minden községi vezetőnek a neki legjobban megfelelő munkakört és szerepet. Nőknek női, férfiaknak nekik megfelelő szolgálatot, de mindenkor és mindenüvé a legalkalmasabbat. Hogy mi ez a munkamező, ahol szerep vár reánk, fentebb már nagy vonásokban érintettem.

Együtt kell lennie ezeknek a faluvezetőknek jóban és rosszban egyaránt s ott állani a nép mellett, hogy lássa ez a sokat csalódott magyar, hogy gondolnak és törődnek vele s őrködnek boldogulása, gyarapodása felett.

A magyar törvényhozás tudatában van annak, hogy ennek az országnak a népét, ha a nemzetek versenyében meg akar állani, még szorosabban kell összekovácsolódnia és ezért ennek az országnak szociális rétegeződését sok tekintetben át kell alakítania. „M e gujulás az egységben és egység a megújhodásban, ez a mi hitünk, törekvésűn k.“ Ezen elgondolásokból származik a kormányzatnak az az elhatározása, hogy új honvédelmi törvényt alkot meg, mely kimondja az általános hadkötelezettséget s a testnevelési kötelezettségnek levente kötelezettség elnevezés alatt katonai előkészítő rendszerre való átalakítását. Gondoskodás történik, hogy a fegyelem szelleme, a katonai szolgálati idő után se menjen veszendőbe s ezért a kiszolgált és tartalékba kerülő egyéneket a leventeintézménnyel párhuzamosan úgynevezett lövészszervezetben fogja tömöríteni. Nagy fontossságú bejelentés a munkatáborok megszervezése, mely azt a célt szolgálja, hogy a szellemi pályákra készülő ifjúság a szabadban végzett testi munka fáradságain keresztül a természettel és a falu népével eleven kapcsolatba jusson. Nagy jelentősége van a kormány azon elhatározásának, hogy a tuberkulózis és nemi beteg'égek elleni küzdelmet újabb intézmények felállításával kívánja szolgálni, legfőképpen pedig annak, hogy a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot, s a gyermekek fejlődését előmozdító azon törekvésnek, hogy az

egész országban tej- és cukorakciót szerveznek az iskolásgyermekek számára. Örömmel üdvözöljük a miniszterelnök úrnak azt az elhatározását, hogy ki akarja egészíteni a falvakba kiküldött ezer fiatal munkaerő rendszerét az egyes főispánok mellé beállított szociális munkások rendszeresítésével. Itt lenne helye javaslatom azon részének, melyben arra utalok, hogy a szociális munkák végzésével elsősorban azok bízassanak meg, akik ismerik a nép bajait, törekvéseit, szeretik a magyar népet és értük dolgozni tudnak és akarnak. A hangsúly itt ne azon legyen, hogy állás nélküli diplomás-e az illető, vagy sem, hanem azon, hogy megértő, szociális lelkületü-e, — mert ezen munkák viteléhez elsősorban melegen érző szív és sok jóakarat kell. A reánkváró óriási szociális munkálatok ellátására példátlan erőfeszítésre van szükség s a szeretet láncát intézményesen kell megszervezni s ha kell, még a hatalom kényszerítő eszközeit is igénybe kell venni. Az áldozatvállalásból ma mindenkinek ki kell vennie a részt, különösen azoknak, akik eddig az életnek csak a napos részét ismerték. Nagyon helyes annak a ténynek a megállapítása, hogy a nemzeti szolidaritás gondolatának kell érvényesülnie egyfelől azok között, akik gyermektelenül, vagy kevés gyermekkel, kisebb gondokkal, vagy gondtalanul élnek és másfelől azok között, akiket sorsuk földi javak helyett csak gyermekkel ajándékozott meg s ennek szellemében törvényjavaslat készül a szociális és családvédelmi alap létesítéséről, amelynek táplálása a gyermektelen vagy csak kevés gyermeket hátrahagyok hagyatékából fog történni. Nagy szociális jelentősége van a családi munkabér rendszere bevezetésének is, mely szerint mindazok a munkások, akiknek gyermekeik vannak, egy pénztárból külön havi juttatásban részesülnek fejenként 5 P-t.

Ugyancsak a szociális intézkedések közé tartozik a munkásságnak szabad idejében testi és lelki üdüléséről való gondoskodás.

A gyáripari megrendelés, útépítés, Dunahíd, stb. állami munkák szállítása szintén sokat segít a munkásság kenyérkereseti lehetőségén, de a legégetőbb kérdés mégis e csonka hazában a földkérdés.

Senkinek nem közömbös s a nemzet örök élete szempontjából is sorsdöntő jelentőségű, hogy kié a föld? Szabályozás készül arról, hogy a háromszáz holdon felüli kötött birtokok egyharmadrésze, az ötszáz holdon felüli szabad birtoknak pedig egynegyed része kishaszonbérletek alakításának céljaira az állam által erre a kijelölt szerv útján igénybe vehető. 1—50 holdas birtokok hosszúlejáratú kölcsönök nyújtásával nyernek rendezést s így sok kis egzisztencia mentesül a bankok magas kamata alól.

A zsidóságnak a szellemi, ipari- és kereskedő pályákról való 20 #/o-os visszaszorítása szintén hathatós eszköze fajtánk megerősödésének és talpraállításának.

96