Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Dr. Pálházy Endre: Pestvármegye főispánjai és alispánjai

1832—1845 Dubraviczky Simon,

1838-tól Simoncsics János,

1841-től Szentkirályi Mór,

1845—1848 Szentkirályi Mór,

1848- ban Nyáry Pál,

1849- ben Madarassy László.

Budavár visszavétele után ismét Nyáry Pál lett az alispán.

A szabadságharc leverése után a vármegye élére 1860-ig kinevezett tisztviselők kerültek. 1861-ben ismét Nyáry Pált választják alispánná, a tisztikar azonban 1861 évi október hó 1-én az alispánnal együtt lemondott és helyükbe ismét kinevezett tisztviselők kerültek.

1867-ben a vármegye három alispánt választott, mégpedig elsőnek Beöthy Lajost, másodiknak Szilassy Istvánt, harmadiknak ifj. Földváry Gábort választották meg.

1878—1894-ig Földváry Mihály, akinek nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Színház megalapítása, amely a vármegye pártfogásának eredményeképen létesült és létrejöttét főleg Földváry Mihály szívós akaratának köszönheti.

1895—1906-ig Benitzky Lajos,

1906—1918 október 14-ig Fazekas Ágoston ült a vármegye székében, akinek a legélénkebb szerepe volt az 1905—1906 években lezajló nemzeti ellenállásban, amelyben, mint vármegyei főjegyző vett részt, Agorasztó Tivadarral együtt, aki mint tb. főjegyző az ellenállás leglelkesebb harcosa volt.

Figyelemreméltó, hogy Agorasztó Tivadar 1918-ban, Erdélyi Lóránd pedig, aki mint tb. aljegyző szintén részt vett az ellenállási mozgalomban, 1929-ben alispánná választatott. Erdélyi Lórándot 1938-ban az alispáni székben vitéz dr. Endre László követte.

Vármegyeház.