Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Gáll Imre: Mezőgazdasági élet Pestvármegyében
MEZŐGAZDASÁGI ÉLET PESTVÁRMEGYÉBEN Irta: GALL IMRE vm. th. biz. tag, a gödöllői járás mezőgazd. bizottságának elnöke. megérezzük a magyar nép patinás történelmi levegőjét és látjuk évszázadok óta a szélsőséges talajviszonyokkal kiizködő kenyértermelő gazda harcát az élettel. Körülövezi az embert az ősök vérétől öntözött friss hasítású földek párázata és lenyűgözi a szabadságszeretetnek határokat nem ismerő lüktetése: az ősi patriotizmus, a gazdanépben élő és megfoghatatlan erejű acélos lelkűiét, a semmiféle más fajtánál nem mutatkozó föld- és hazaszeretet, mely jellegzetességek összeelegyítették a nép vérét a föld szagával és kialakítottak egy olyan csodálatos érzelmi világot, amivel képes lehetett Szent Istvántól napjainkig meghúzni dicsőséges történelmét. Megbirkózott múltjával és tovább birkózik rendíthetetlen erővel az elnehezült jelennel és bármennyire is szenved Trianon rabságában, mindennek dacára A 1 p á r mezején lengő kalászok aratásában dalolva keresi Istenét és tör az Ég felé, — nagy jövendőjét tovább formálván. Már az A r p á d o k korában szőlőskerteket alakít Alpár és a vele szomszédos Kecskemét mezején. Megfeszített erővel irtotta a rengeteg erdőségeket, a Duna— Tisza im Aéből minduntalan rácsapó hullámokat erős karjaival visszaszorítja és a pusztító árvizek útját eltorlaszolja, a vizek áradatát mederbe szorítja. Árpádházi királyaink idejében megszokott nomád pásztorkodását nem adja fel a középkorig. A szarvasmarhák millióit tenyészti nagy kiterjedésű legelőin. Dalainak szövegét az augusztusi csillagos ég diktálja, pásztortüzeit a hajnali harmatok tompítják, miközben halászattal, vadászattal s a természetes cukornak, a méznek hallatlan méretű termelésével tartja fenn magát és építi jövőjét. Juhászata a gazdag legelőkön szintén gazdag méretű és őstermelő foglalkozása mellett ehhez simuló ősiparoknak nyitja meg érvényesülését. A predesztinációs őstermelői foglalkozású falvak népénél elvegyül a szűcsök, molnárok, takácsok, mézeskalácsosok, fazekasok rendje olyan arányban bontakozva ki, aminő arányokat a faluban élők száma és foglalkozása megkövetelt. így éli egyszerű, igénytelen, de sokat háborgatott életét, míglen a minduntalan rátörő ellenséges hadak után rátenyerült 150 esztendőre a sorsparancs kénye és Eljutottunk szemlélődéseinkkel a vármegye legsajátlagosabb, egyben legértékesebb helyzetképének ismertetéséhez: a történelmi magyar földhöz és a rajta verejtékező gazdavilághoz. Pestvármegye területében látjuk az integer és megcsonkított Magyarország szívét. Bármerre mozogjunk e nagy vármegye területén, mindenütt Pusztai hangulat. (Eötvös felv.)
