Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
szolgálatába állott, ahol fokozatosan előlépve főintézővé nevezték ki. Okérről hazafias magatartása miatt menekült, majd Szegeden másodfőnök, Mezőtúron vonalfőnök volt és ugyanilyen minőségben került Kiskunfélegyházára, ahol 30 évi szolgálat után 1930-ban meghalt. Felesége: Szántó Lujza. Gy. Sári, Imre. Vörösmarthy Károly ny. pü. főtanácsos. * 1853-ban Alsónémedin, ősrégi nemesi családból. Családja nemességét 1665 január 31-én kapta, és ugyanaz év szeptemberében a család további királyi adományt kapott Veresmarth községre és Putnokra. Első ismert őse Vörösmarthy Illés baranyamegyei ref. püspök volt, ennek fia Mihály prédikátor lett, majd 1610-ben katolizált és hátai apát lett. Sámuel őse dunamelléki ref. püspök volt, az ő utóda volt Vörösmarthy Mihály költő. V. Károly középiskoláit Kecskeméten végezte. Pályáját, mint k. jegyzőgyakornok kezdte meg és 1893-ban pénzügyminisztérium számvevőségéhez került. Öt éven át volt Hunyad vm.-ben adóbizottsági elnök. 1920-ban pénzügyi főtanácsosi rangban vonult nyugalomba. Felesége: Gaál Terézia. w Wagner András földműves. * 1881 Taksony. Iskolái elvégzése után gazdálkodott, 1906-ban lett önálló. Résztvett a világháborúban, a szerb és orosz harctéren küzdött. Kit.: Koronás ezüst érdemkereszt, Kcsk. Elnöke a Taksonyi Temetkezési E.nek. Felesége: Fibi Borbála. Wagner Antal asztalosmester. * 1896 Taksony. Iskolái elvégzése után az asztalos iparban 1913-ban szabadult fel. Segédéveit Budapesten töltötte, majd bevonult 1916-ban és résztvett az orosz, olasz, oláh harcokban. Kétszer sebesült. Kit.: br. v. é., Kcsk. 1922-ben önállósította magát és azóta vezeti asztalosműhelyét. 1930-ban lett az ipartestület pénztárosa, 1937-ben alelnökké választották. Felesége: Wagner Mária. Wagner Adám földbirtokos. * Mercifalván. Középiskoláit Aradon végezte, majd utánna katonai szolgálatra be és az orosz és olasz hadszíntereken teljesített katonai szolgálatot. Kit.: II. o. e. (2-szer) br. v. é., Kcsk., háb. e. é. Tagja a k. képv. test.-nek és a helyi frontharcos szöv.nek. Emléklapos hadnagy. A vezetése alatt álló birtok Wagner Ferenc földbirtokos tulajdona és 100 hold terjedelmű. Wagner Dénes műszaki kereskedő. * 1880 Budapest. Középiskolái után mint magántisztviselő helyezkedett el. 1908-ban a mai felsőgödi község parcellázása idején telepedett le családjával és minden energiájával az új Duna-menti nyaralótelep fejlesztését mozdította elő. Tevékeny működést fejtett ki a Felsőgödi Család Otthon és Kertvárosi kaszinó életében, melyeknek érdeme, hogy 1915- ben a Nyaralótelep autonómiát nyerve, Felsőgöd néven kisközséggé, majd 1921-ben nagyközséggé alakult. Tagja a k. képv. test.-nek évtizedek óta, valamint az rk. egyház tanácsának. Megalapította a dalárdát stb. Dr. Wágner Jenő földbirtokos. * 1894 Nagyenyed. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. 1920-ban az oláh megszállók elől elmenekült és a budapesti törvényszéken, mint joggyakornok működött. Utánna Nagykátán fajbaromfi telepet létesített és 1936-ban Tápióbicskén vette át a birtok vezetését. A világháborút végig küzdötte és mint tüzérfőhadnagy szerelt le. Kit.: ezüst és br. v. é., Signum Laudis, br. v. é. és Kcsk. Vezetése alatt álló birtok tulajdonosa özv. Osváth Lajosné szül. Farkas Mária. Wagner Lénárd községi bíró. * 1875 Taksony. Iskolái elvégzése után a szülői háznál gazdálkodott és 1912 óta önálló kisbirtokos. Ugyanaz évben lett törvénybíró és 1938-ban k. bíróvá választották. A világháborúban szerb fogságba került, majd Szerbia megszállása után előbb Olaszországba, majd francia hadifogolytáborba vitték. 1920-ban szabadult. Felesége: Winkler Erzsébet. Családjuk ősidők óta él Taksonyban és édesatyja is a k. bírája volt. Walla Sándor ny. százados. * 1893 Kispest. Kadettiskolát Budapesten végezte, mint hadapród indult el a világháborúba. Az orosz harctéren fogságba esett, ahonnan 1921-ben szökve jött haza. 1926-ban, a gazdászati tisztikarba lépett, 1936-ban vonult nyugalomba, azóta Vasadon gazdálkodik. Kit.: II. e., Kcsk., magyar és osztrák háb. e.. é. Felesége: Búr Mária. Walter Antal fa- és tőzegtelepe Kecel. A fatelep 1925-ben létesült. Alapítója W. Antal. Épületfa és téglagyári anyagok eladásával foglalkozik. 1927-ben kútgyűrűk és cementlapok gyártásával bővült. A tőzegtelep 1932-ban létesült a gyár részére. A nyári évszakban 20—25 családnak nyújt megélhetést. Walter Antal kereskedő. * 1901-ben Császártöltésen. Iskolai tanulmányait Szegeden a felső iparisk. gépészeti szakosztályán végezte 1921-ben, majd a MÁV szolgálatába lép s az északi főműhelybe működik. 1923 óta önálló fakereskedő Kecelen. Községi képviselő, MOVE pénztáros, rk. egyháztanácstag. Felesége: Pertics Magdolna. szigeti dr. Warga Benjámin kír. körjegyző. * Nagykőrös 1887. Középiskoláit Nagykőrösön, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Ügyvédi diplomát 1919-ben nyert. 1919— 1926-ig gyakorló ügyvéd Nagykőrösön, 1926—1932-ig dr. Bűz Gyula ügyvéd helyettese. 1932 óta kir. közjegyző. A világháborúban 1915—18-ig vesz részt, az orosz harctéren küzd s mint emléklapos hadnagy szerelt le. Kit.: kor. ar. érd. kereszt vit. szalagján, háb. e. é. Tagja a képv. test.-nek, a Nemzeti Casinonak s az Országos Casinonak. Felesége: Bűz Rózsa. Waschs Sándor borkereskedő és bizományos. * 1885 Cegléd. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1904-ben borbizományos és 1930 óta bor- és pálinkakereskedő. Évi forgalom 25—30.000 hl. 1915-ben bevonult csapattestéhez. Olasz és orosz harctereken vett részt s az összeomláskor mint szakaszvezető szerelt le. Kit.: br. v. é. Kcsk. és szóig, vaskereszt. Felesége: Kohn Matild. ifj. Warsányi István gazd. * 1899 Dömsöd. Kora ifjúsága óta folytatja a gazdálkodást, melyet édesapja mellett tanult ki. 1922-ben megnősült s e házasságából 5 gyermek született. 1928-ban önálló gazda lett 10 holdas birtokán, melyet azóta kitartó munkával feleségével, Kassai Margittal 28 holdra növelt. Weber István ny. százados. * 1896 Szépfalu. Temesvárott végezte a tisztiiskolát és 1906-ban kapta meg a hadnagyi kinevezését. A világháború alatt az olasz fronton harcolt és ott fogságba esett, ahonnan 1919-ben szabadult és főhadnaggyá lép elő. A Nemzeti Hadseregben is szolgált. A Signum Laudis a kardokkal, br. v. é., Kcsk., háb. e. é. tulajdonosa. 1928-ban századossá nevezték ki. 1931-ben vonult nyugalomba. Elnöke a Dunakisvarsányi Tűzoltó E.-nek, melynek átszervezése az ő nevéhez fűződik. Az egyházi-, társadalmi és kultúrális életében jelentős szerepet vitt. A család temesmegyei származású. Felesége: Bajor Irén, oki. középisk. tanárnő. Weil Lajos az Egyesült Ceglédi Ipar-Kereskedelmi és Népbank rt. vezérigazgatója * 1868 Ilkszatmármegyei községben. Középiskoláit Szolnokon és Debrecenben végezte. Pályáját Szolnokon, mint könyvelő kezdte és Cegléden 1892 óta működik, mint főkönyvelő, ügyv. igazgató és 1913 óta mint vezérigazgató. Felesége: Schlesinger Szerén. Gy. Ernő, Endre és László. Weisz Adolf textilhulladék-üzem tulajdonos. * 1881 Tokaj. Budapesten érettségizett, ahol sokáig, mint gyári 221
