Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
azóta 6 és fél hold szőlőbirtokán szakszerű és eredményes szőlőművelést folytat. néhai Vella András szikvízkészítő. * Ráckeve. Kitanulta a lakatos mesterséget és mint segéd dolgozott a Weisz Manfréd gyárban 33 évig. 1931- ben átvette a Tóth István-féle szikvízgyárat, melyet szépen kifejlesztett és annak tulajdonosa volt 1937-ben bekövetkezett haláláig. Az üzemet jelenleg felesége vezeti. Vella Jenő gazdálkodó. * 1886 Ráckeve. Középiskoláit Székesfehérváron a cisztercita gimnáziumban végezte, utána a család tulajdonát képező üzletben foglalatoskodott. 1910—14-ig gazdálkodott, majd 1914-ben bevonult és az orosz, szerb, olasz hadszíntereken küzdött. 1918-ban főtüzéri rangban szerelt le. Kit.: br. v. é., Kcsk. Leszerelése után a ráckevei takarékpénztár tisztviselője lett majd saját birtokán önálló gazda lett, melyet azóta is vezet. Tagja a Gazdakörnek, rk. körnek és a Hangya Szöv.-nek. Felesége: Taligás Erzsébet. Atyja néhai V. András a ráckevei Takarékpénztárnak 30 éven át volt igazgatója és pénztárnoka, 15 éven át volt a rk. egyház gondnoka, 30 éven át v. k. képv. test. t., Casinó, rk. kör alapító t. volt. Veress István ref. lelkipásztor. * 1873 Ágó. A theológiát Pápán végezte és pappá 1898-ban szentelték. Régi nenemesi családból származik. Nemességet II. Ferdinándtól 1655-ben kapta a család. Páyáját Nagykállón 1898-ban ban kezdte meg mint s. lelkész és ezután még több helyen működött mint s. lelkész. 1902-ben választották meg Gyűdre lelkipásztornak és 1907 óta Izsák lelkipásztora. Az ő nevéhez fűződik az iskolaépítés is, melyet 1908- ban építettek fel és renováltatta az összes egyházi épületeket. A múltban tagja volt a vármegye törvényhatóságának és hosszú évtizedeken át elnöke volt számos helybeli egyesületeknek. Egyházmegyei tanácsbíró, tagja a k. képv. test.-nek és a Polgári Olvasókör örökös tiszteletbeli elnöke. Több irodalmi pályadíj nyertese. Felesége: Winter Sára. Gy. László oki. mérnök, Margit oki. tanítónő helyben. "f~ Vermes András gazdálkodó. * 1880 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte, majd leszolgálta tényleges kakatona idejét. 1905-ben önálló gazda lett. 30 hold földön kezdte a gazdálkodást, melyet 60 holdra növelt. Résztvett a világháborúban, szerb és olasz fronton küzdött, egyszer seebesült. Felesége: Halász Éva. Gy. András, László és Ilona. modern emeletes plébánia, amely a megyés püspök úr szava szerint öröme és megnyugtató tudata a jövő plébánosoknak és beszálló helye a váci megyéspüspöknek. Költségeit a régi plébániaépület, illetve kertjének eladásából és néhány 1000 pengő ráfizetésével teremtették elő. Vecsés községi Hite szövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alakult 1892- ben néhai Roder Imre kántortanító kezdeményezésére, aki egyébként is több egyesületet alakított és a Hitelszövetkezetnek 1892-től 1929-ig volt vezetője. A község elismerése jeléül még életében díszpolgárrá választotta és utcát is neveztek el róla. A Hitelszövetkezet 1938-ban ünnepelte 45 éves fennállását, mely egybeesett a község 150 éves jubileumával. Ez alkalommal a szövetkezeti ház előtt kutat állítottak fel, melyet Roder Imre kútjának neveztek el és a kút előtt egy emlékoszlopon néhai elnökének mellképét leplezték le. A szövetkezet jelenlegi elnöke Boros Imre a község nyugalmazott főjegyzője, aki 20 éve igazgatója és 9 éve vezetője a szövetkezetnek. Alélnök Berger János gazdálkodó, ig. t. Frühwirt Mihály, Fischer György, Stiller János, Bayer Ignác. A szövetkezet fejlődésképes és üzletmenete virágzó. Vedres Ferenc vegyeskereskdő. * 1892 Kiskunmajsa. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, ahol a szakma minden ágában kiképezte magát. Mint segéd 6 évig működött. 1914-ben bevonult a 30. h. gy. e.-hez, mellyel a szerb fronton küzdött. Utána résztvett az olasz harcokban, majd francia fogságba esett. Innen 1920- ban tért haza. Felesége: Kiss Julianna. Gy. Ferenc és Sarolta. Veiner István szőlőbirtokos. * 1883 Ujkécske. Iskoláit Kisújszálláson végezte, majd a kereskedői pályára lépett. 1912-ben gazdálkodással és szőlőműveléssel kezdett foglalkozni és azóta 7 holdas birtokát 17 holdra gyarapította, melyen főleg szőlő- és gyümölcsgazdálkodást folytat. Több kitüntetésben részesült. Felesége: Kerekes Irén. Veiner Pál szőlőbirtokos. * 1882 Ujkécske. Középiskoláit Kisújszálláson és Szegeden végezte, majd utána Szolnokon a mechanikus és gépészlakatos iparban képezte ki magát. Szakmájában dolgozott a Neuhold-féle telefongyárban és 4 éven át Németországban. 1903-ban bevonult a haditengerészethez, itt elvégezte a gépiskolát és először a Wien, majd a Bamberg hajóra került, ahol 36 hónapi szolgálatot teljesített Horthy őfőméltósága alatt. Leszerelve a MÁV kötelékébe lépett és 12 éven át a temesvári ÜV-nél teljesített szolgálatot. 1919-ben a román megszálláskor hazajött szülőfalujába, ahol Venczl András korcsmáros * 1886 Szilberek. Iskolái elvégzése után asztalos mesterségben szabadult fel 1904- ben. Dárdán volt önálló asztalosm. 7 évig, majd 300 holdas földbérlete volt. 1933-ban nyitotta Hartán korcsmáját, melyet azóta is vezet. Felesége: Lázár Teréz. Verebély Rozália postamester. * 1906 Ujkécske. Ugyanott végezte iskoláit. A postavizsgát Pécsett tette le. Úriban 1935 óta működik. A neves sebésztanár. Verebély Tibor nagybátja. V. Rozáliának. vitéz Veres Mihály, pápai kamarás, r. k. plébános * 1882 Kiskundorozsma. Érettségizett 1903-ban Vácon, theológiát Kalocsán végezte, pappá 1907- ben szentelték. Pályáját Csonoplyán, majd Dusnokon folytatta mint káplán (1910—15). Zsombolyán adminisztrátor volt, 1915-ben, mint tábori lelkész vonult be s mint ilyen 1918 végéig az orosz és olasz harctéren végezte lelkész! szolgálatát. Kit.: Ferenc József rend lovagkeresztje a kardokkal, ezüst lelkészi érdemkereszt a kardokkal, Signum Laudis a kardokkal, Vöröskereszt jelv. hadiékítménnyel, Kcsk., hab. e. é. Tart. tábori alesperes. Vitézzé 1924-ben avatták. 1918—1930-ig Dusnokon. 1930 óta pedig Csengődön plébános. Az O. K. H. és a Csengődi Olvasó Egylet elnöke. Tagja a k. képv. test.-nek. A magyar miseénekek megkedveltetíse és a magyarosítás érdekében kiadta a magyar-rác imakönyvet. Vermes Sándor szén nagykereskedő. * 1889 Basahíd. (Torontál m.) Középiskoláit Esztergomban végezte. A világháborút végigszolgálta. Háború után a kereskedői pályára lépett. 1936-ban vette át szénnagykereskedését. A Frontharcos Szövetség tagja. Neje: Kandlecsik Julianna. Vérségi Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. 1889-ben alakult Majtónyi István földbirtokos és Krémer János esperes plébános kezdeményezésére. Tagok száma 3901, üzletrészeké 547. Üzetrész értéke 40 pengő. Befizetett üzletrészi összegek 9200 P. Elnök Acsay Vilmos, alelnök Kiss Gábor, ig. tagok Horváth Joakim, Farkas János, Németh József, Szabó János, Hegedűs Lajos, Kiss István. Fel. biz. tagok Bécsy Sándor, Kiss Gábor és Tóth József. Vérségi Olvasókör. 1878-ban alakult Krémer János esperes plébános és Lőre János gazdálkodó kezdeményezésére. 35 tagja van. Elnöke Acsay Vilmos. Vérségi Tejszövetkezet. 1934-ben létesült. Igazgatósága Németh József, Kiss István, Szénásy Imre. Fel. biz. Kalmár Gy., Vicián András és Kalmár Gábor. Versitz András várm. törv. hat. biz. tag, gazdálkodó. * 1870 Csepel. Iskolái elvégzése után az atyai birtokon gazdálkodott. 1896-ban lett önálló. 217
