Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

1920-ban választották meg törvénybí­rónak, erre az időszakra esik a köz­ség fejlődésének legnagyobb korsza­ka. Számos helyi intézmény tagja. Fe­lesége: Ábrahám Klára. Vermes Jenő festékkereskedő. * 1898 Budapest. Újpesten végezte az is­koláit. A festékkereskedői szakmát Budapesten. Felszabadulása után Bu­dapesten működött, mint segéd. Részt vett a világháborúban. 1915-ben sze­relt le. 1930-ban önálló festékkereskedő lett. Felesége: Mautner Jolán. Gy. Edit. Veszelka József bankigazgató. * 1876 Kiskunmajsa. Középiskoláit kis­­kunfélegyházán végezte, majd pályá­ját az ottani Népbank fiókjánál kezdte. Az Angol-Magyar Bank kiskunmajsai fiókjának volt vezetője és 35 éve mű­ködik a banktisztviselői pályán. 28 éve tagja a vm. th. biz.-nak és a k. képv. test.-nek. A Központi Szeszfőző megalapítója és annak ma is ügyv. igazgatója. Felesége: Móczár Mária. 1931 december elsején Veszelka József bank és pénzváltó üzlete néven be­jegyzett céget alapított, mely tulajdon­képpen az Angol-Magyar bank fiók intézménye, de összeköttetésben áll a Magyar Általános Hitelbankkal és a Kiskunhalas-i Takarékpénztár rt.-val is. Dr. Veszprémi Győző OTI orvos, a gr. Tisza Lajos uradalom orvosa. * 1904 Tolna. Középiskoláit Pécsett és Budapesten végezte, egyetemi tanul­mányait ugyanezen városokban foly­tatta. 1931-ben Pécsett avatták orvos­sá, majd megszerezte a fogorvosi szakképesítést. Pályáját francia gyar­maton kezdte meg, ahol a gyarmati be­tegségeket tanulmányozta és 1936 jú­nius végéig foytatta orvosi praxisát. Ekkor hazatért és 1937 január 12-én Nagykovácsin orvosi rendelőt nyitott. Azóta mint OTI orvos működik, egy­úttal a gr. Tisza uradalom orvosa. A rk. kör főtitkára, a Budaalsó esperesi kerület ifjúsági vezetője. Évente több vallásos tárgyú előadást tart. Felesé­ge: Rosental Anna. tassi Végh Béla földbirtokos. * 1856 Erdőtelek. Budapesten érettsé­gizett, az egyetemi tanulmányait a budapesti P. P. tud. egyet, jogi fa­kultásán végezte. Tanulmányai el­végzése után a családi birtokot vette át. A család már az 1500-as években tassi földbirtokos volt. A családi bir­tok összesen 1000 hold. 1880 óta tagja a vm. törv. hatóságnak, a k. képv. test.-nek. A Dunamelléki egy­házkerület tanácsbírája és zsinati tagja, a solti egyházmegye tanács­bírája és tb. gondnoka. Felesége: néhai Jankovich Erzsébet. Gy. Er­zsébet, Hona és József. tassi Végh József földbirtokos. * 1888 Tass. Egerben érettségizett, jogi tanulmányokat Budapesten, majd a gazd. akadémiát Kolozsváron végezte. Pályáját Mezőhegyesen kezdte, ahol mint gazd. s. tiszt mű­ködött. 1917 óta vezeti a család tassi birtokát. Tagja a vm. törv. hatósá­gának, NÉP helyi elnöke, elnöke a helyi Vöröskereszt Egyletnek, vala­mint a Stefániának, a Hitelszövetke­zetnek ügyv. igazgatója, Hangya fel­­ügy. biz. tag, a k. képv. test. tagja. Felesége: néhai Berg Emma. Gy. István, Béla, József, Mária. Végh Miklós gazdálkodó. * 1885 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságá­ban töltötte, majd leszolgálta tény­leges katona idejét. 1910-ben önálló gazda lett. 30 hold földön kezdte meg a gazdálkodást, melyet öröklés és szorgalmas munka után 68 holdra növelt. Résztvett a világháborúban a szerb fronton küzdött. Rokkant lett és mint őrvezető szerelt le. Fe­lesége: Varga Teréz. Gy. Karolin, Miklós, Teréz és Ferenc. néhai Végh Pál gazdálkodó * 1865. Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságá­ban töltötte. 1890-ben önálló gazda lett. 1932-ben hunyt el. Özvegye Márta Zsuzsanna. Gy. Zsuzsanna, Pál, Sándor, Ferenc, Karolin, József. id. Végh Sándor szőlőbirtokos és földbirtokos. * 1852 Cegléd. 1882-ig, mint sovány disznókereskedő műkö­dött, majd rátért a sertéshizlalásra. 1892-ben már 2400 drb sertés a sa­ját telepéről került a Bécsi vásárra. 1896-ban 135 hold földet vett, amit 3 év alatt betelepített szőlőnek. 1917- ben 170 hold földjét eladta és he­lyette megvette a 190 holdas Söregi birtokot. 1892-től városi tanácsos, a Turini 100-as küldöttség tagja, várm. törv. hat. tag., a ceglédi Hitelbank­nak alapító tagja. Felesége Szűcs Mária. Végvári József sütőmester és fű­szerkereskedő. * Szelce. Iskolái el­végzése után a sütőiparban képezte ki magát és abban, mint segéd több évig Budapesten fejlesztette szak­tudását. 1927 óta Rákoskeresztúron önálló sütőmester és fűszerkeres­kedő. K. képv. test. t. és az OKH- nak ig. tag. 1914-ben bevonult és 52 hónapig háborús szolgálatot tel­jesített. Két gyermeke van. Vékony Benjámin ig. tanító. * 1901 Akasztó. Középiskolát s a tanító­képzőt Kalocsán végezte s itt szer­zett oklevelet 1919-ben. 1922-ben Kis­kőrösre választják tanítónak. 1931- től egyházi jegyző, a kath. esperesi kerületi tanács tagja, az Orsz. tüdő­beteg szanatórium egy. pénztárosa, Credo titkára, isk. kiv. népműv. biz. tagja stb. Felesége: Szvetics Anna. Gy. Benjamin, Csaba, Anna. Véli Miksa bankigazgató. * Tápió­­szelén. Iskoláit Bpesten végezte, majd banktisztviselő lett s 1910-től bankigazgató. Mint az irodalom ked­velője több színdarabot is írt. Az Abonyi Lajos szobrának felállítása az ő kezdeményezése. Vér József kéményseprőmester. * 1876 Kálsz. Szakmájában Várpalotán szabadult fel 1893-ban. Mint (segéd 11 évig működött Pápán, Budapesten és még több vidéki városban. 1901- ben került Kiskőrösre, előbb mint a kerület üzletvezetője, majd 1904-ben nevezték ki a kerület kéményseprő mesterévé és azóta ott működik. A világháború alatt a 30. h. gy. e. kö­telékében a szerb, orosz és az olasz fronton harcolt. Szakaszvezetői rang­ban, I. o. e. II. o. e. br. v. é., Kcsk., háb. e. é. és jubileumi e. é. kitünte­tésekkel szerelt le. A békeidőben a 68. gy. e. zászlóvivője volt. A Ke­resztény Iparos Olvasó Egyletnek volt elnöke, pénztárosa, háznagya és jelenleg tagja. A róm kath. egyház pénztárosa, Orsz. Frontharcos Szöv. altiszti elnöke, Hitelszöv. ig. tagja. 1933-ban az Iposz elnöksége az ipari közélet terén szerzett érdemeiért elismerő oklevéllel tüntette ki. Fe­lesége: Darula Mária. Gy. Mária. Vértes és Dóra reszelőgyár r.-t. Rákosszentmihály. 1922-ben alapította Dóra Mhály, aki jelenleg a gyár mű­szaki igazgatója. * 1884-ben. Közép­iskoláit Újpesten végezte. A világ­háborúban a vasúti és táviró ezred­nél teljesített szolgálatot. 1907-es jubileumi érem és a Kcsk. tulajdo­nosa. A képv. test. t., tűzoltó e. társ­elnöke, rk. egyháztanács t., OKH ig., Frontharcos Szöv. és a Casino vm. tagja. A vezetése alatt álló gyárnak 14 helyisége van és 80 géppel van felszerelve. 12 tisztviselőt és 100 munkást foglalkoztat. Gyártmányai­val több ipari kiállításon aranyérem­mel lett kitüntetve. Felesége: Szabó Mária. Gy. Mihály, József, Gyula, Mária és Ilona. Vida Gábor gazdálkodó. * 1901 Tök. Ifjú korában sajátította el a gazdál­kodást, amiben 1924 óta önálló. Je­lenleg 70 holdas birtokát vezeti és azon intenzív belterjes gazdálkodást és állattenyésztést folytat. Felesége: Kabi Mária. Gyermekei Mária, Gábor és Zsuzsanna. Tagja a képv. test.­­nek, Hangya ig. -nak és ref. egyház presbitériumának. Családja ősidőktől fogva él a községben. Nagyatyja k. bíró, valamint a ref. egyház pres­bitere volt. Vida Iván ny. jószágfelügyelő, old. gazda és földbirtokos. * Sárogres. A gazdasági akadémiát Magyaróvá­ron végezte és oklevelet 1901-ben nyert. Pályáját a gróf Nádasdy ura­dalomban kezdte meg 1901-ben Ná­­dasladányban, mint s. tiszt. 33 éven át működött az uradalomban, ahol intéző, főintéző, majd 1925-ben jószág­218

Next

/
Oldalképek
Tartalom