Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
8z. Ványi József gazdálkodó. * 1908 Tök. Kora ifjúsága óta foglalkozik gazdálkodással, amelyben 1928-ban lett önálló és azóta 78 holdas birtokán űz gazdálkodást. Tagja a Hangya igazgatóságának, a Legelő Társulat jegyzője. Tagja a testnevelési bizottságnak. K. kópv. test. virilis tagja. Atyja a világháborúban az 1. h. gy. e.-del vett részt és 1915 febr.-jában az orosz harctéren hazája védelmében hősi halált halt. Családja ősidők óta él a községben és 1848-ban a község főbírája volt. özv. Sz. Ványi Józsefné gazdálkodó. 1907-ben ment nőül férjéhez és házasságukból 3 gyerm. született, József, Erzsébet és István. Mindhárom gyermekét iskoláztatta. Férje emlékére a országzászló alapzatát saját költségén készíttette. Váradi Anna vezető fővédőnő. * Abony. Középiskoláit Cegléden, az államvizsgát Budapesten tette le, valamint ott végezte a felügyelőnői és anya- és csecsemő védőnői tanfolyamot is. Pályáját 1922-ben Szegeden kezdte meg, majd 1925-ben megszervezte Abonyban a Stefánia Szövetséget és azt vezeti a mai napig. Fővédőnői kinevezését 1932-ben nyerte. Atyja V. János 42 éven át, mint tanító folytatta nemzetnevelő munkásságát Abonyban. Váradi Géza pékmester. * 1884 Galgóc. Budapesten érettségizett. A pékipart apósa üzemében tanulta ki Pécelen. Pályáját, mint gyakornok kezdte Kőbányán a Magy. fém és Lámpaárúgyárban. A Vacuum oil Compani Bpesten. mint tisztviselő dolgozott 7 évig. 1916—18-ig katona volt, Kcsk. tulajdonosa. 1932-ben kitanulta a pókmestersóget és azóta, mint önálló pékmester működik. Tűzharcos szöv. tagja. Felesége: Ungvári Rózsi. Egy gyermekük van. Várady István gazdálkodó. * 1868 Dunapataj. Iskolái elvégzése után gazdálkodással foglalkozott, 1894-ben lett önálló, 12 holdas birtokon. Birtokát azóta feleségével együtt 120 holdra szaporította. A kommun alatt résztvett az ellenforradalmi megmozdulásban. Volt közgyám és 3 cikluson át a községi bírói tisztségét töltötte be közmegelégedésre. A ref. egyház presbitere, a takarék ig. tagja, 0. K. H. megalapítója és 40 éven át tagja a gazdasági bizottságnak. Nevéhez fűződik a gazdakör építése is. A vm. th. biz. v. t. Felesége: Németh Mária Várady Zoltán szikvízgyártó. * 1901 Budapest. Ugyanott tett főgimnáziumi érettségit. Utána Kiskunhalason szülei malomüzemében az üzem vezetését vette át. 1930-ban telepedett le Kiskunmajsán, amikor szikvízgyártó üzemet alapított, amelyet azóta vezet. Üzeme egy töltőállomással és villany motorral van felszerelve. Emellett sörraktárt tart fenn. 1936-ban lisztőrlő malmot is alapított, amelynek napi termelése 50 q. A világháború alatt 1918 márciusában önként hadba vonult, majd az öszszeomlás után a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot és mint hdj. tizedes szerelt le. A NÉP községi vezető titkára. Felesége: Lukácsovits Margit. Várfalvi Győző áll. polg. isk. tanár. * 1901 Erdőkürt. A polgári isk. tanárképző főiskolát Budapesten végezte. Heréden a r. k. elemi iskolánál kezdi működését, 1933 óta a vecsési áll. községi polgári iskola tanára lett. 1922- ben katonai szolgálatot teljesített. Felesége: Fuksz Gizella tanítónő Veesésen működik. Gy. István, György. Vári Gábor szabómester. * 1882 Szolnok. A szabóiparban Jászkarajenőn szabadult fel és mint segéd is több éven át dogozott. 10 évi működés után Jászkarajenőn nyitotta meg műhelyét 1906-ban. Jóhírnek örvendő műhelyét azóta vezeti. A Casinó. Ipartestület elöljáróságának, MOVE-nek, ref. körnek és dalárdának tagja. A világháborúban 1915-től 1918-ig a szerb és román frontokon küzdött. Felesége: Bencsik Mária. Gy. Mária, Gyula, Ilona, Anna és Lajos. Vári Ilona vegyeskereskedő. * Jászkarajenőn ősrégi helyi iparos családból. Atyja V. Gábor ismert szabómester volt. Az üzletet 1932-ben alapították és V. Ilona 1936-ban vette át és azóta vezeti. Várkonyi Erzsébet m. kir. postamester Galgahévízen. 1919 óta működik, mint az ottani postamesteri hivatal vezetője. A község hazafias megmozdulásaiban jó példával jár elő. Várkonyi Manó kötő- és kötszövő üzem tulajdonos. * 1893 Piszke. Ugyanott végezte iskoláit. A textilszakmát Budapesten és Bécsben tanulta. 1913- ban alapította gyárát, 36 hónapos frontszolgálata és több kitüntetése van. Az újpesti Izr. Aggok Háza gondnoka, izr. hitközség képv. test: tagja. Neje: Biró Ilona. Várszegi István korcsmáros. * 1887 Nyáregyháza. Iskolái elvégzése után édesapja mellett a hentesmesterséget tanulta ki. 4 évig Budapesten dolgozott. A világháború alatt Krakkóban az élelmezésnél dolgozott, mint hentes. Leszerelése után Jászkiséren, majd 1919 óta Nyáregyházán folytatja iparát. 1937-ben vendéglő nyitására kapott engedélyt. Felesége: Rakai Erzsébet. Gy. István. id. Vásárhelyi Károly földbirtokos. * 1867 Aporka. Atyja mellett gazdálkodott ifjú éveiben. 1892-ben önálló gazda lett. 45 hold birtokon gazdálkodnak, melynek egy részét családjának szétosztott. Számos egyesületnek tagja. Felesége: Domokos Eszter. Dr. Vásonyi Lajos egy. m. tanár. * 1876 Mezőkeszi. A gimnáziumot Nyitrán, a műegyetemet Budapesten végezte. 1897-ben lett műszaki doktor. Erjesztő szervezetek, borászat és pezsgőgyártásból habilitálták m. tanárrá. Az Erzsébet nőiskola Polg. Isk. tanárképzőjében tanított 1906—1919-ig, ahonnan 1919-ben nyugalomba vonult. Az Antológiái Intézet tb. osztáyvezetője volt. 1927-től 1935-ig a közgazdasági egyetem meghívott előadója. Önálló müve: „Az Alkoholernyedés kézikönyve“. 1936-tól elnöke a Kaszinónak, Mérnöki tanács tagja volt, számos tudományos intézet tagja. Felesége: Demjén Margit. Egy gyermekük van. Vecsési Néptakarékpénztár. 40 éve áll fenn. A vecsési gazdatársadalom alapította. 1890-ben, mint önsgélyző egylet, 1910 óta, mint R T. szerepel. Elnöke Fazekas József. Vecsési Rk. Egyház. Az anyaegyház 1797-től rendelkezik anyakönyvekkel. Az akkor letelepült német lakosság felállította kis templomát, a melyhez 1814-ben ragasztotta hozzá a tornyot, illetőleg a szentélyt. Ugyanez évben épült a plébánia is, amely egészen 1937-ig szolgálta az anyaegyházat. A természetes szaporulat folytán az 1900-as években a hívek száma 4000-re szökött fel. E szám az 1910-es években, közvetlenül a háború előtt — Budapest közelségéből kifolyólag 6000- re szökött fel, rövid 3—4 év alatt. 1912-ben a már a jelenlegi plébános, Fehér János, parcellázta a plébánia (jeleneg telepi) körüli földeket. Többekkel együtt felépíti a mostani telepi állami iskolát, 1916-ban nagyrészt az egyház vagyonából felépítik a mostani telepi plébániatemplomot és zárdát, leányiskolát, amelyet 1921-ben befejeznek és feszentelnek és ugyanakkor megvették a jelenlegi plébánia épületét. Ezek azután 1921-ben helyi lelkészséggé lesznek. 1925-ben önálló lelkészség, majd plébánia lesz. A lelki élet szempontjából nagy lépést nyertek az 1926/27. években, amikor Preszly főispán közbenjárására az akkori kultuszminiszter Klebelsberg Kunó gróf cca 900 milliót adott koronákban, amelyből a felsőtelep tornacsarnoka, az Andrássy-telepi iskola, illetőleg zárda és a falusi két és fél milliárd korona értékű kultúrházat építik fel. Mindhárom helyen szerzeteseket telepít le, hogy munkáját és különösen a leánynövendékek jövőjét biztosítsa. A felsőtelepi polgári iskolát vezetik a kalocsai nővérek, Andrássy-telepen elemi iskolát, a felső kultúrházban a nemzetiségi vidéken óvodát vezetnek a soproni nővérek. A legutóbbi időkben az egyháztanács élénk közreműködésével megvették a Pröbsztl-féle ingatlant, a régi parókiával szemben lévő háztömböt, amely a jövendő templom helyét biztosítja, a kettős park között és ugyanennek az ingatlannak a kelet felé eső részén épült fel 1937-ben a 216
