Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

le. A világháború alatt saját költ­ségén több áldozatkész társával ma­gyar fogoly tiszteket szállított haza, mely tettéért köszönetben is része­sült. Hazatérése után gazdálkodni kezdett. A NÉP helyi elnöke, közs. képv. test. tag. Amerikai tartózko­dása alatt minden magyar intézmény életrekeltésében és irányításában nagy szerepet vitt és áldozatkész támoga­tója volt. Felesége: Csépes Olga. 7 gyermeke van. Újhelyi Jenő ref. lelkész. * 1893 Gyöngyös. Budapesten szerezte ref. lelkészi oklevelét. 1925-ben került Vecsére és azóta állandóan itt mű­ködik. Kitartó munkájával hozzá­járult a lelkészlak építés és a gyüle­kezeti ház megszervezéséhez. Fele­sége: Bakaisz Margit. Gy. Zsuzsanna. Ujkécskei Gőzmalom és Gőzfűrész r.-t. 1900-ban létesült. 1923-ban a Ke­reskedelmi Bank vette át. Üzemét teljesen átalakították. 1926-ban Jer­­mann Béla tulajdonába került. Azóta Űjkécskei Gőzmalom Ipartelep és Kereskedelmi r.-t. néven működik. Az üzem időközben jelentősen mo­dernizálódott. 31 alkalmazottat fog­lalkoztat. Űjkécskei kegyuraság. 1923 előtt évszázadokon keresztül az abonyi uradalomnak nevezett közbirtokos­ság gyakorolta az űjkécskei plébánia felett a kegyurasági jogokat. 1923- ban különvált, külön alapszabályok­kal újra alakult és azóta önállóan végzi a kegyúri jogokat és kötele­zettségeket. A megalakulás óta el­nöke Hainisz Béla földbirtokos, gondnoka Rózsa Gyula ny. főjegyző, vm. tagjai Rózsa László ny. főjegyző, Kiss András földbirtokos stb. Újpesti Bőrművek R.-T. gyártelep. Váci-út 76. eladási osztály és városi iroda Budapest, VI., Paulay Ede-u.13. A vállalat 1922-ben alakult és annak­idején ipari tevékenysége körébe ki­zárólag a már készen vásárolt bőrök­ből konfekcionált gépszíjak gyártása tartozott. Az üzem akkor mindössze 10—12 munkást foglalkoztatott Új­pest, Rákóczi-utca 4. sz. alatti sze­rény méretű telepén. A vállalat foko­zatosan magára a műszaki bőrök gyártására is berendezkedett és kül­földi főleg angol és német mintára úttörője volt a speciális minőségű nagy teljesítményű gépszíjaknak. Ezeknek bevezetésénél, munkáslét­száma is ennek megfelelően 20—25- re emelkedett. Az 1929. evben midőn a vállalatot patronizáló Deutsch-féle Kőbányai Malátagyár fokozottan be­kapcsolódott, a vállalat megnagyob­bított üzemét most már bőr- és gép­szí jgyári jelleggel Újpest, Váci-út 44. szám alá helyezte és itt már mintegy 60 munkást foglalkoztatott. Üttörő ipari tevékenységének folyta­tásaként berendezkedett különleges bőröndös, díszműves és cípőráma gyártmányok készítésére, melyeket addig úgyszólván maradéktalanul külföldről importáltak. Az ennek­­folytán 80—100-ra növekedett munkás­létszám és egyre növekvő termelés szükségessé tette, hogy a vállalat 1936-ban megvásárolja az Újpest, Váci-út 76. sz. alatti nemrégiben le­állított nagyobb bőrgyárat. Az 1930. évben épült modern és jó berende­zésű gyár megszervezésével a gép­­berendezés mintegy duplájára emel­kedett és lehetővé tette most már 130—140 munkás állandó foglalkoz­tatását. Ezzel majdnem egyidejűleg további terjeszkedés biztosítására a vállalat konfekciós gépszíjgyári üzemrészét Budapestre, VI., Paulay Ede-u. 13. szám alá helyezte át és ugyanott rendezte be központi iroda­­helyiségeit, valamint városi raktá­rát. Megemlítést éredemel még, hogy a cég a legelsők között volt a há­ború utáni gépszíj export megindítá­sában és ezen tevékenységét azóta változott viszonyok között is állandóan folytatja. A vállalatot 1922-ben Fü­redi Gyula a Jelzálog Hitelbank nyugalmazott igazgatója alapította, röviden ezután a Deutsch-féle Kő­bányai Malátagyár r.-t. a szé­pen induló üzemet érdekkörébe vonta és az említett cég vezérigaz­gatója Deutsch Artur úr a Bőrmű­vek r.-t.-nek elnöke is lett. Füredi Gyula röviddel a vállalat megalapí­tása után bevonta a vezetésbe 3 fiát Füredi Zoltán oki. gépészmérnököt, dr. Füredi Lászlót, aki a Magyar Általános Hitelbank kötelékéből lé­pett át a vállalathoz, valamint Fü­redi Bélát, aki a szakmában alapod kiképzést nyert és mint képesített tímár működött közre a bőrgyári rész vezetésében. Füredi Zoltán gé­pészmérnök a világháborúban szer­zett betegség titkos felőrlő munkája folytán 1932-ben fiatalon tetterejének teljében elhúnyt és a vállalat veze­tése teljes súlyával a másik két Füredi fivér vállaira szakadt. A ma­gyar remények teljesülése idején a felvidék visszacsatolásakor a válla­lat két igzgatójának egyike is ka­tonai szolgálattételre vonult be. Újpesti Fűszerkereskedő Árúfor­galmi R.-T. 1912-ben alapították Ko­vács József és társai. Jelenlegi tűzi­fa- és szénkereskedés. Igazgató Kom­­lós Sándor. Újpesti Iparoskor 1867-ben létesült, mint magyar iparoskor. Mai nevén 1885 óta működik. Jelenlegi tisztikar elnök Gyárfás Emil, Kardos Gábor, ügyv. elnök Feuerstein Ernő, alel­­nök Spitzer Miksa, Kaulin Nándor, titkár Horváth István. Újpesti Iparosok Hitelszövetkezete és Bútorcsarnoka, mint az Iparosok Országos Központi Szövetkezete tagja. 1900-ban létesült. Első.elnöke és meg­szervezője Hőbert Béla. Annakidején az OKH-hoz tartozott 1920 óta az IOKSz tagja. Főképen a kisiparosok hitelellátásával foglalkozik. Tagok száma 400. Saját székházában műkö­dik. Elnöke Gyárfás Emil, alelnök Wereczkey Ferenc, ügyv. ig. Hoff­mann Emil, pénztárosa Róth Rezső, Budai József. Újpesti Kereskedelmi Hitelalakulat Takarékosság. 1937-ben kezdte meg működését, 32 újpesti kereskedő vesz részt benne. Folyószámlahitelt nyújt a vásárló közönségnek. Az intéző bizottság vezető elnöke Ger­gely Miksa. Irodai teendőket két tisztviselő látja el. Az Újpesti Ipartestület alakult 1885-ben Javorniczky János elnök­lése alatt. Azóta nagy fejlődésnek indult és jelenleg 17 szakosztállyal működik. Elnök: Rein Károly, tit­kár: Gere Lajos. Alelnökök: Gyár­fás Emil, Károly Gyula, pénztáros: Róth Rezső. Gazda: vitéz Vereczkey Ferenc. Újpesti Kereskedők Társulata. 1910-ben alakult, néhány lelkes ke­reskedő kezdeményezésére. 200 tagja van. Kereskedelmi szaktanfolyamo­kat is tart. Elnöke Kovács József a takarékosság vezetője, ügyv. elnök Gergely Miksa, alelnök Havas Izsó, pénztáros Róth Ferenc, háznagy Szőllősi Béla és Somogyi Jenő, tit­kár Forgács Arnold és Reiner Már­ton, ellenőr Götzler Sándor és Lip­­ner Gyula, számv. Bogdán Mór és Singer Ármin. Újpesti Közművelődési Kör alakult 1877-ben br. Szterényi József elnök­lése alatt. Jelenlegi vezetősége: el­nök Hajdú Zoltán, alelnökök Barta Dezső, dr. Folnheim Ernő, dr. Lisz­­szauer Lajos, ügyész dr. Barát Sán­dor, titkár dr. Fusch Jenő, háznagy Fleischmann Mór, Gazda Braun Ber­­nát, ellenőr Ortner Sándor, pénztá­ros Márkus Sándor. Újpesti Stefánia szöv. csecsemő és gyermek kórháza. A szövetség 1916- ban létesült Ugrón Gábor kezdemé­nyezésére. Jelenlegi helyiségében kezdte munkáját, majd gr. Károlyi I.ászlóné gyűjtése útján ingatlant szerzett. A kórház működését tulaj­donképpen 1929-ben kezdte, 50 ágyas, csecsemők és gyermekek részére. lg. főorvos dr. Erdély Ede, osztályos al­orvos Nagyné dr. László Ilona, gége­orvos dr, Nyéki György. Újpesti Tarkánszövő és Kikészitö­­gyár r. t. A céget 1926-ban alapította egy cseh érdekeltség. 1933-ban ma­gyar kézbe került. Vezérigazgatója Miskolczy Ignác m. kir. kormányfő­­tanácsos. 1933-ban üzemét újjáalakí­tották. 72 géppel dolgozik. Gyárt­mányai: flanelltakarók, pamut és gyapjú fejkendők, tarkán szőtt ab­roszok. Termékeit hazai piacokon Pestvármegye Adattára. IV. rész. 209 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom