Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

értékesíti. 7 tisztviselőt és kb. 100 munkást foglalkoztat. A munkások részére jóléti és szociális intézményeket létesített a gyárvezetőség. Ez a gyár honosította meg Magyarországon a fejkendő gyártást, ezzel külföld áruk importját tette szükségtelenné. Felelős üzemvezető: Reich Zoltán.

Újpest— Vidéki Takarékpénztár r. t.

1895-ben alapították, dr. Kiss Endre és Lőwy Bertalan kezdeményezésére. 1928 óta saját székházában működik. Alaptőkéje 300.000 aranykorona, jelenleg 150.000 pengő. Elnök : Tuchmann Lipót.

Újpest Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Szikvlzgyára r. t. Újpest, Attila-u. 58. Telefon: 295—086. A vállalat 1912—13 években létesült. Telepe modern, hygienikus felszerelésével és berendezésével az ország egyik — a szakmában elismert — mintaüzeme. A részvénytársaság alaptőkéje 90.000 pengő, tartaléktőkéje 35.000 pengő. Alkalmazottainak száma 20. Az italmérők ezen önellátásra alakult vállalata 25 év óta példát mutató módon szabályozza a város szikvízáralakulását. A vállalat igazgatósága: Herzsog József, Horváth Lajos, Theobald Ferenc, Körössényi József és Szántó Kálmán. Felügyelőbizottsága: Vranák József elnök, ifj. Horváth Lajos, Tatár Imre, Eri Ferenc, Géczy József és Gerdenics Géza.

Ujszászi Gergely gazdálkodó. * 1870 Cegléd. Régi ceglédi családból származik. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1892-ben önálló gazda lett. Gazdálkodását 25 hold földön kezdte, melyet részben öröklés, részben kitartó szorgalmával 37 holdra növelt. Felesége: Szegedi Karolin.

Ujszászi Hangya Fogyasztási Szövetkezet. 1900-ban lett alapítva gr. Desewffy Emil földbirtokos kezdeményezésére. 1 fő- és 1 fióküzlettel saját házában működik. Tagok száma 640. Igazgatóság 7, felügyelőbizottság 9 tagból áll. Könyvelő Kiss Etelka. Elnök és ügyvezető: Lehoczky Gábor főjegyző. Főüzletveztő: Bakó István, fióküzetvezető: Vigh Kálmán. A főüzlet pénztár kezelője: Nagy Etelka, a fióküzlet pénztár kezelője: Bakó Gabriella.

Ujszászi Isteni Megváltó Leányai Üdülőháza. Alapittatotl 1935-ben a soproni anyaház által. A telket és a rajta levő 2 emeletes kastélyt az anyaház báró Orczy Zsuzsannától vette. Ezen intézmény célja a beteg és idősebb munkaképtelen nővérek ápolása és eltartása, valamint a kórházakban és az iskolákban működő nővérek üdültetése. A soproni rendház

tartja fenn. Az épüet 42 kisebb és nagyobb szobából áll. A park 43 hold kiterjedésű. Főnöknője: Pelozer Mária Mathea.

Ujszászi róm. kát. egyház. Az egyház régi eredetű. 1788-óta önálló plébánia, mely azelőtt Zagyvarékáshoz tartozott. Templomát egy 1347-ből való okmány említi először Zaas néven. A XV. század elején jászok lakták e helyet. Zsigmond király 1424-ben Ozorai Pipó temesi commes oltalmába ajánlotta Tamás „ujzazzi“ filiszteus kapitányt. 1425-ben kötelezi a falut Zsigmond király, hogy saját költségén küldjön 8 tegzes vitézt. Mátyás 1458-ban megerősíti Kostyán Pál ujszászi jászkapitány szabadalmait. 1557. évi összeírásban már nem fordul elő a jásztelepek között. Török hódoltság alatt 1559-ben 40 kapus hely volt. 1562-ben, 63-ban 13.920 akcsét jövedelmezett. 1690-ben már az elpusztult helyek között írták össze, melynek birtokosa a Balltik család, s a nagykőrösiek haszonbérelték. Még 1717-ben is puszta volt, de már az Orczy-ak birtokában, akiktől egy részét 1897- ben gróf Desseffy Emil vette meg. Középkori kőtemploma a Pongrácz féle térképen már nem látható, de Bentsik János nevű licentiátusát említi az informátió. Az 1744. évi Canonica vizitáció szerint Szt. István tiszteletére felszentelt templomot br. Orczy István 1740-ben építette torony nékül. 1843-ban kijavították azt. Ezen ósdi és kicsiny templom helyére építette

51,000 forint költséggel báró Orczy Béla és Andor részben a templom pénztárából a mostani szép román'stylű templomot. 1884—85 években. Lieszkovszky Pál plébános idejében. Első plébánosa Gáli Bernardin. 1787- 1800-ig. Jelenlegi plébános: Halász József. Káplán: Juranics Péter. Hívek száma: 5126.

Ujváry Ferenc ny. városi irattárnok. * 1880 Nagykörös. Középiskoláit Nagykőrösön végezte, majd Debrecenben tett érettségit. Utánna a város szolgálatában állott és 1936-ban 33 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Felesége: Jansen Irén. Gy. Ferenc.

Újvári László eml. százados. * 1893 Kiskunfélegyháza. Gimnáziumi érettségit ugyanott, majd a műegyetem gépészmérnöki fekultásán 4 félévet hallgatott. A mozgósításkor bevonult a 38. gy. e.-hez, majd áthelyezték a 19. gy. e.-hez, mellyel az orosz harctéren küzdött. A gorlicei áttörésnél megsebsült, majd felgyógyulva a repülő csapatnál, mint megfigyelő tiszt az olasz harctéren teljesített szolgálatot. A pilóta vizsgát letéve, mint vadászrepülő küzdött az összeomlásig. Kit.: III. o. vaskorona rend, III. o. katonai é. k., br. Signum Laudis mind a három hadiékítménnyel, I. o. ev. é., seb. é.

és háb. e. é. A szegedi ellenforradalomban mint repülő kiképző iskola vezetője teljesített szolgálatot, melyért kormányzói elismerésben részesült. 1923 jan. 1-én az Aeró Express vállalathoz, mint polgári repülő helyezkedett el. 1926-ban pedig az Aero France nemzetközi légiforgalmi vállalathoz került, ahol ma is működik. Tulajdonosa a francia légiforgalmi társaság arany tűjének és eddigi teljesítményét alapul véve egyike Európa legelső pilótáinak. A frontharcos szöv. alelnöke. Felesége: Kürtössy Margit. Két fia van.

Ujváry Mátyás vendéglős és vegyeskereskedő. * 1897 Császárkőbánya. A vendéglős iparban Budapesten a Vadászkürt szállóban szabadult fel és 20 évig, mint pincér és főpincér működött. 1931 óta önálló és 1937 óta van Alsódabason vendéglője. Vegyeskereskedését egy éve nyitotta meg. A 76. gy. e.-del 28 havi frontszolgálatot teljesített és az összeomláskor, mint ezredtelefonista tizedes szerelt le. Kit.: Kétszer br. v. é. Kcsk. Felesége: Rakocza Mária.

id. Ulmann József gazdálkodó. * 1884 Taksony. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást atyja mellett sajátította el. 1909-ben vette át önálló gazdálkodásra 34 holdas birtokát, amelyen ma is belterjes gazdálkodást folytat. 1914-ben bevonult a 32. gy. e.-hez és küzdött a szerb, orosz hadszíntereken. 1918-ban őrmester rangban szerelt le. Kit.: II. o. bajor királyi é. k. II. o. e. k. és porosz emlékérem. 1919-ben községi bíróvá választották és tisztségét 1922-ig közmegelégedésre viselte. 1910-től a k. képv. test.-nek és 1936- tól a vm. th. biz.-nak is tagja. Majdnem valamennyi helyi egyesület választmányában is résztvesz. Néhai felesége: Fibi Anna.

Unger Sándor bútorgyáros. * 1890- ben Gyulán. Iskoláit Szegeden végezte. Az ipart Budapesten tanulta ki, ugyanitt dolgozott, mint segéd. 1916-ban önállósította magát. Üzemét villanyerőre rendezte be.

Ulrich Antal ny. rk. templomi főkántor. * 1867 Kiskunfélegyháza,

ősrégi családból, mely Németországból telepedett le és amelyben a kántori tisztség 180 éve apáról fiúra szállt. Atyja is Kiskunfélegyházán volt főkántor, ahol egyhangúlag választották meg és 55 éven egyfolytában teljesített szolgálatot, ö tanulmányai elvégzése után a .tanítói oklevlet nyerte el, majd Budapesten a zeneakadémia hallgatója volt és utána atyja örökét vette át, mint megválasztott kiskunfélegyházi főkántor. 35 évig teljesített szolgálatot nyugalombavonulásáig. Felesége: Ring Irma. Gy. József, Anna, Margit, Ilonka, László.

210