Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
gok száma 280. Elnöke alapítása óta Kálmán István. Ügyvezető Kuti András. lg. tagok: Tóth József, Tóth István, Tóth Péter, Dusa János, Morvái István, Kálmán István és Kuti András. Túrái Úri Casino. Alapíttatott kb. 60 évvel ezelőtt. Jelenlegi helyén 6 éve van. A Casinó átszervezése és fejlesztése elsősorban Kálmán István érdeme, aki 30 éve elnök. 100 kötetes könyvtárral rendelkezik. Túrák István k. főjegyző. * 1892 Nagykáta. Középiskoláit Vácon, a jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte. Oklevelének megszerzése után Kiskunmajsán. mint anyakönyvvezető helyettes működött. 1914-ben bevonult a 4. h. gy. e.-hez. Készt vett az orosz és olasz harcokban. Fogságba esett és 1919-ben, mint zászlós szerelt le. Kiskunmajsáról Nagykátára választották meg, 1923-ban pedig Tápiógyöreyére, hol előbb, mint jegyző s 1924-től mint vezető főjegyző működik. Elnöke és vezetője a község hazafias, kulturális és egyéb társadalmi egyesületeinek. Turcháni József vegyeskereskedő. * 1900 Irsa. Lakatos szakmát tanult s mint ilyen Budapesten segéd volt. 1922- ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez, 1923- ban mint őrvezető szerelt le. Később fűszerkereskedő lett s 1927-ben önállósította magát. Tagja a község kultúr és társadalmi egyesületeinek. Turcsányi Etelka k. óvónő. * Aranyrod. Középiskolái elvégzése után az óvónői oklevelet szerezte meg 1909- ben. Pálváját 1912 végén kezdte meg a kiskunmajsai községi óvodánál, ahol megszakítás nélkül 26 éven át működött. Az óvoda vezetését egyedül látja el, évente átlag 80—100 gyermeket képez ki. Minden hazafias és kultúrális megmozdulás lelkes hive. Két fivére végig küzdötte a világháborút. Turcsány Gyula vegyeskereskedő. * 1902 Irsa. Négy polgári elvégzése után 1923-ban lett önálló Irsán. Szakmáját a Hangyánál tanulta ki. A körzeti fogy. adóhivatal, számellenőrzési biz. és a helyi adófelszólamlási biz. v. szakértője. Édesatyja T. Mihály megyebizottsági tag, a képv. test. v. tagja, a temetkezési e. elnöke, az ipartestület v. alelnöke. néhai Túri János temetk. vállalkozó. * 1878 Alberti. 1910-ben alapítva. 1914-ben vonult be az 1. h. gy. e.-hez s mint 50 °/o-os rokkant szerelt le. Tagja volt a helyi presbitériumnak s képviselő test.-nek. 1934-ben halt meg. Azóta özvegye szül. Fülöp Ida vezeti a vállalatot. Túri József bádogosmester. * 1908 Jászszentlászló. Iskolái után a bádogos iparban képezte ki magát. 1929-ben alapította meg műhelyét, melyet azóta vezet. Levente oktató, MOVE t. A 9. h. gy. e.-nél 5 évig katonai szolgálatot tejesített és szakaszvezetői rangban szerelt le. Felesége: Papdi Joli. Gy. Alfréd. Túri Károly kereskedő. * 1898 Irsa. Keresk. képzettségét Cegléden szerezte. 1926-ban vegyeskereskedést nyitott. A Keresk. Kaszinó tagja. Családja évszázadok óta Pest megyében lakik. Neje: Sági Lenke. Turk István vaskereskedő. * 1877 Tálya. Iskolái után a vaskereskedői szakmát tanulta ki, melyben több helyütt dolgozott. 1908-tól 1912-ig Budapesten az Orsz. Vaskereskedelmi K.-T. igazgatója volt. Azóta önálló Újpesten Berkovits Rezsővel társasviszonyban. Tagja a városi képv. test.-nek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, az újpesti kereskedők társulatának volt elnöke, a kereskedő tanonciskola biz.-nak elnöke, az Orsz. Tüdőgondozó újpesti fiókja társelnöke. Felesége: Berkovits Ilona. Túrra Adolf kőbányatulajdonos. * 1885 Budakalász. Iskolái elvégzése után a kőfaragó ipart tanulta ki és abban 1906-ban nyert .képesítést. Ugyanez évben a 4. vadászzászlóaljhoz vonult be katonai szolgálatra, majd 1909-ben szerelt le. Utána Budakalászon átvette a kőbánya vezetését, amely ma is az ő tulajdonában van. Az általános mozgósításkor bevonult a zászlóaljához, mellyel a szerb harctérre vezényelték, ahol résztvett a drinai átkelésben. 1915- ben az orosz harctérre került, hol több nagyobb ütközetben küzdött. Itt súlyosan megbetegedett, majd felgyógyulva 1916-ban Máramarosszigetre az utász osztaghoz vezényelték. Az összeomláskor őrmesteri rangban szerelt le. Kit.: I. o. e. és br. v. é. szolgálati é. k., koronás vask., Kcsk. 1920-ban a Nemzeti Hadseregben, mint utász kiképző altiszt szolgált. Azóta kőbánya fejlesztésének szenteli minden idejét. Állandóan 40—50 alkalmazottal dolgozik. Főbb építkezései: Szegedi egyetem, Tisza—Ugi vasúti híd, budapesti izr. hősök temploma, Horthy Miklós híd, Margit híd kiszélesítése, tengerész emlékmű stb. ő készítette többek között a turista emlékművet és a Lánchíd aluljáróját. Tagja a székesfehérvári egyházmegye tanácsnak, k. képv. test.-nek, testnevelő bizottságnak stb. Elnöke a budakalászi egyháznak, alelnöke az ipartestületnek. Felesége: Krivánszky Erzsébet, 3 gyermekük van. Tűri János ny. posta- és távirda altiszt, gabonakereskedő. * 1877 Szalkszentmárton. Iskolái elvégzése után a molnáriparban Szalkszentmártonon képezte ki magát és szabadult fel. 1909-ben Budapesten lépett a posta szolgálatába, ahol 1924-ig teljesített szolgálatot és ekkor nyugalomba vonult. Nyugdíjazása után helyben önálló malomtulajdonos volt éveken át. 1936 óta a Futura bizományosa. Gazdakör elnöke, a NÉP vezető tagja és a Nemzeti Munkavédelem tagja. Felesége: B. Nagy Julianna. U Udvardi Imre ny. városi Írnok. * 1867 Kiskunfélegyháza. Iskolái után a város szolgálatába lépett, mint díjnok, majd Írnokká választották és 1925-ben vonult nyugalomba. A 48-as függetlenségi kisgazdakor tagja volt és minden hazafias mozgalomból kivette részét. Udvarhelyi Mihály vendéglős. * 1885 Tarlac. Pályáját a bpesti államrendőrségnél kezdte, ahol 1910-től 1929-ig teljesített szolgálatot és főtörzsőrmesteri rangban vonult nyugalomba. Ekkor nyitotta meg Rákoskeresztúron saját házában a község egyik leglátogatottabb vendéglőjét. 1932 óta a k. képv. test. virilis tag. Felesége: Árus Lidia. Uhrich Mihály községi főkertész. * 1882 Pöstyén. Pöstényben kitanulta a kertészetet, mint segéd Budapesten működött. 1920-tól Csepel község főkertésze. Többször vett részt kiállításon, ahol oklevelet nyert. Résztvett a világháborúban, az orosz harctéren küzdött, 1918-ban, mint őrmester szerelt le. Felesége: Bilics Katalin. Uitz Antal korcsmáros. * 1881 Csepel. A lakatos ipart elsajátítva a W. M. gyárban működött, mint csoportvezető. 1914-ben lett vendéglős. Több helybeli e.-nek tagja. Felesége: Knerczer Jozefin. Uitz Antal vegyeskereskedő és esztergályos. * 1899 Csepel. Az esztergályos ipart a Fegyver és Gépgyárban tanulta ki és ott is szabadult. Felszabadulása után, mint segéd a Weisz Manfréd gyárban dolgozott és dolgozik napjainkban is. 1920-tól önálló vegyeskereskedő. Több helyi intézmény tagja. Neje: Pálinkás Teréz. tiszaujhelyi Újhelyi Antal de genere Hun. Pázmán földbirtokos. * 1873 Tiszaújhely. Középiskolái elvégzése után a közigazgatási pályára lépett. Debrecenben a gazdasági akadémiát és a jegyzői tanfolyamot Nagyszőlősön végezte kitüntetéssel. Pályáját, mint közig, gyakornok kezdte, majd aljegyző Tiszaujlakon és Tiszaujhelyen és már 22 éves korában körjegyző volt és ebben a tisztségben 8 évig működött. Ezután kivándorolt Amerikába, ahol, mint bányász és banktisztviselő dolgozott, majd nagykereskedő is volt. 1920-ban bevonult és eleget téve katonai kötelezettségének, mint tart. főhadnagy szerelt 208
