Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

gazdálkodásra ügyel fel. Három kerület tartozik hozzá, az abonyi, kúriai és pusztakengyeli birtok. K. képv. test. a várm. gazd. egy. stb. tag.

Szunyogh Dániel bognármester. * 1876 Cegléd. Iskolái elvégzése után a bognáriparban képezte ki magát atyja műhelyében. 8 évig, mint segéd működött és 1901-ben önállósította magát Cegléden. Résztvett a világháborúban, a szerb és olasz fronton küzdött. Kit.: Kcsk., kor. vask. Az iparoskor alelnöke és számos intézmény tagja. Felesége: Németh Mária. Gy. Ferenc és Géza.

Szunyogh Pál gazdálkodó. * 1880 Cegléd. 1903-ban lett önálló gazdálkodó 75 holdas birtokán, melyen ma is vegyes gazdálkodást folytat. Az orosz fronton hadifogságba esett, ahonnan 1918 augusztusában tért haza. A rk. egyháztanács tagja, volt városi képviselő. Felesége: G. Nagy Mária. Gy. Pál és József.

Szurma és Tsa malom, Harta. 1925- ben építette fel Szurma Imre és Lauronhoff Mihály. Napi őrleménye 30 q. Két drb. hengerszékkel, 32 HP szívógáz motorral és saját villanyvilágítással van felszerelve. 1930-ig ezen üzemben működött a gyapjúfonó szövőüzem is, melyet tulajdonosa Lauronhoff Mihály saját tervei szerint szerelt fel és tartott fenn.

Dr. Szurmó László ref. lelkész. Budapesten végezte el a theológiát. Több községben működött, 1935-től helyben lelkész. A magyarosítás terén jelentős munkát végzett.

felszabadult a megszállás alól. 9-én a Limanovánál erős harcban állott 4. hadsereg segítségére indult. Ezen harcokban kerek 5000 orosz foglyot ejtett. 1915 jan. közepén az Ung völgyében mint a hadsereg csoport vezére működik, ahová őt Boroevits visszahívta azzal, hogy Szurmay „csapatának az erejét megkétszerezi“. Az újból Csontosig betört oroszokat jan. 20 és 22 között szorította a galíciai fennsíkra és szabadította fel ismét Uzsokot. Az uzsoki harcoknál 7000 foglyot ejtett. 1915 októberében elrendelték Szurmay és az egész front visszavonulását, majd Szurmay balra eltolását. Ezen állásában is sikeres harcot vívott. 1917 febr. 17-én szkv. viszonyba helyezték és Hazai báró utódjává nevezték ki. A honv. minisztériumi tárcát a Tisza kabinetén kívül az Eszterházy és Wekerle kormányban is viselte 1918 okt. 31-én adta át a minisztériumot a Károlyi kormány hírhedt hadügyminiszterének Linder Béla alezredesnek, ő pedig nyugalomba vonult. 1919 febr. 24-én letartóztatták és Szentgotthárdra internálták. A kommun kitörése után a budapesti gyűjtőfogházba hozták, ahol a kommun bukásáig aug. 3-ig fogvatartották. Békebeli kit. katonai érdemérem III. o., katonai ék., III. o.,

k. ék. III. o. vaskorona rend, a Ferencz J.-rend t. k., a Lipót-rend lovagkeresztje. Háborús kit. hadi díszítményes é. k. a kardokkal, hadi díszítményes I. o. ék. a kardokkal, a hadi díszítményes I. o. vöröskereszt díszjelvény, Vöröskereszt díszcsillag a hadi ékítményekkel, I. o. Lipótrend a kardokkal, katonai é. k. keresztszalagján a kardokkal. 1917 március 11-én vbtt. rangra emelték, katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje és a magyar báróság Uzsok védelméért, majd a vöröskereszt hadi díszítményes díszcsillaga. 1918-ban az uzsoki előnevet kapta és ugyanaz év aug. 17-én a 20. h. gy. e. tulajdonosának nevezték ki. További kit. II. o. német vaskereszt, I. o. német vaskereszt, török hadi díszítményes Medjidie-rend I. o. a kardokkal. 1929- ben felavatták a magyar vit. rendbe, majd kinevezték a magyar országgyűlés felső házának örökös tagjává. Díszpolgára Ungvár, Pápa, Nagykanizsa, Nagyvárad, Boksánbánya, Cinkota, Mátyásföld és Bánfiliunyad községeknek, ill. városoknak. Felesége: Szenóner Erna, Edit leánya dr. Kossuth Ferenc színész neje, Blanka, vitéz Szentkeresztessy Henrik vezérkari ezredes özvegye.

nemes vitéz Szvoboda Ferenc számtiszt a m. orsz. vitézi széknél. * 1891 Csépa. Gimnáziumi érettségit tett, majd Kolozsváron elvégezte a Tudomány Egyetem jogi fakultását. Résztvett a világháborúban, az orosz, román, olasz frontokon küzdött. Kit. I. o. e. v. é. II. o. e. v. é. (kétszer), br. v. é., Kcsk.,

vitéz báró uzsoki Szurmay Sándor gyal. tábornok, ny. honv. miniszter. 1860 Boksánybánya. Középiskoláit Szegeden, a Ludovika akadémiát Budapesten, a hadi iskolát Wienben végezte. Katonai pályáját 1884-ben Lúgoson kezdte, a vezérkarba 1889- ben osztották be főhadnagyi rangban, 1892-ben lett százados, 1898-ban őrnagy, zlj. parancsnok a 4. h. gy. e.-nél Nagyváradon, 1889-ben osztályvezető a honv. minisztériumnál,

1905-ben ezredes, ezredparancsnok a 20. h. gy. e.-nél Nagykanizsán, 1907— 14-ig mint ezredes vez. őrnagy, majd 1914 máj.-tól mint altábornagy működött a honv. minisztériumban, “ugyanez év őszétől ugyanott államtitkár. Ez év nov. 25-én vette át a nevét viselő Ung-völgyi hadsereg csoport parancsnokságát (Szurmay hadtest). A harctérre érkezése után már harmadnap 1914 nov. 27-én áttörte az orosz frontot Szinnától északra, mire az oroszok kiürítették az elfoglalt magyar területet. Dec. 5-én kiűzte az oroszt az Uzsoki hágón túl Galicia földjére. Dec. 8-án a Bártfa vidékén álló oroszokat oldalba támadta, mire ez a vidék is

háb. e. é., seb. é., Sig. Laud. 1918 óta Vecsésen lakik, ahol átvette a Közellátási előadói tisztjét. Orsz. Menekültügyi Banktanfolyamot vézett, a Kereskedelmi Akadémián, majd a Magyar-Olasz bank tisztviselője lett. 1937 kinevezett számtiszt, az Orsz. Vitézi Széknél. Képv. test. tag, tag, egyházközségi tag, NÉP titkár, Frontharcosok társelnöke és még számos intézmény tagja. Felesége: Kuhn Borbála. Gy. Erzsébet, Ferenc, István és Imre.

Dr. Szűcs Ferenc földbirtokos. * 1881 Kecskemét. Érettségit Budapesten 1898-ban tett, majd a budapesti Tudomány Egyetem jogi és államtudományi karán doktori diplomát szerzett. Utána az ügyvédi vizsgát is letette, önkéntesi évét 1904-ben az 1. h. huszár e.nél abszolválta. Utána letelepedett Bugyin és azóta vezeti földbirtokát. A községi képv. test. t., a mezőgazdasági bizottság elnöke és vm. th. tag.

Szűcs Henrik fakereskedő. * 1877 Malacka. Tanulmányait a kassai m. kir. tanintézetben végezte. Pályáját a Diósszegi cukorgyár gazdaságában, mint gyakornok kezdte, majd Aszódon báró Schossberger uradalmát vezette.

1927-től Isaszegen, mint épület-fakereskedő működik. Évenként a községi gazdák részére átlag ezerötszáz fuvart végez. A világháborút az orosz és albán fronton küzdötte végig. Rit: koronás e. é. k., koronás vas é. k., br. v. é., vöröskereszt é. és Kcsk. Felesége: Mandl Erzsébet.

G. Szűcs János gazdálkodó. * 1863 Abony. Iskoláinak elvégzése után atyja mellett gazdálkodott. 1883-ban bevonult a 68. gy. e.-hez. 3 évi szolgálat után, mint őrvezető szerelt le. 1892 óta önállóan vezette 105 k. holdas birtokát, melyből szülői örökség 37 k. hold, a 68 k. hold pedig feleségével együtt szereztek. Éveken át tagja volt a községi képv. test.-nek s a róm. kath. iskolaszéknek. Felesége: Zeley Mária. Házasságukból 8 élő gyermek származott. Kálmán, István, Teréz, Mária, József, Veronika Ilona és Anna.. Kámán és István részt vettek a világháborúban.

V' Szűcs Mihály gazdálkodó. * 1876 Cegléd. Iskolái elvégzése után atyja mellett gazdálkodott. 1903-ban önálló gazda lett jelenleg 32 hold földön gazdálkodik. Résztvett a világháborúban, a szerb fronton küzdött. Felesége: Szüle Judit. Gy. Mihály.

Szűcs Sándor korcsmáros és kisbirtokos. * 1875 Dömsöd. Ifjú éveit édesatyja gazdaságában töltötte el, majd bevonult a 38. gy. e.-hez katonai kiképzésre. Leszerelése után megnősült. 1900 óta mint önálló gazda 80 holdas birtokán gazdálkodik, mely birtok fele részben közös szerzemény felesége segítségével. 1912 óta kores-195

13*