Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
márosí engedély tulajdonosa. 1914— 18-ig teljesített frontszolgálatot a 20. h. gy. e. kötelékében a szerb és az olasz frontokon. Az összeomláskor leszerelt. 1922 óta k. képv. test. tagja virilis alapon. Felesége: Mészáros Zsuzsanna. T P. Tabányi Pál korcsmáros. * 1888 Maglód. Iskoláinak elvégzése után atyjával gazdálkodik. 1909-ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez 2 évre s mint őrvezető szerelt le. 1915-ben ismét bevonult s az orosz harctéren fogságba esett, honnét 1920-ban jött haza s azóta önálló. Volt k. törvénybíró-, jelenleg virilis képviselő. Az OKH ig. tagja s az ág. h. v. egyház másod felügyelője. Felesége: Csohér Zsuzsanna. Tajthy Jenő lakatosmester. * 1893 Jászkarajenő, ősrégi nemesi családból. Atyja T. Ferenc 40 évig k. jegyző volt. Iskolái elvégzése után a kerékpár és lakatos iparban képezte ki magát, majd felszabadulva, mint segéd 9 évig Budapesten működött. 1914-ben harctéri szolgálatra vonult a 4. piónérekkel és az orosz és olasz fronton küzdött. Az összeomláskor szerelt le. 1920-ban alapította meg lakatos műhelyét Jászkarajenőn, majd felesége 1924-ben vendéglőt nyitott. Az ipartestület elöljárója. Felesége: Gulyás Ilona. Gy. Mária, Erzsébet és Jenő. néhai detéri Tajthy János rk. iskola tanítója. * 1880 Kiskunfélegyháza. Ugyott szerezte tanítói oklevelét is. Pályáját mint megválasztott tanító Kiskunmajsán szerezte meg és ugyanott működött 25 éven keresztülül, 1925-ben bekövetkezett haláláig. A világháborúban az orosz fronton küzdött, majd fogságba esett és 1918-ban tért haza. Volt tűzoltóparancsnok és különösen a sport terén szerzett érdemeket. Özv. Törtely Etelka, az Actió Catolika tagja. nemes Tajthy Margit tanítónő. * 1895 Kiskunfélegyháza. Családja a Gömör megyei Tajthy faluból származik és később telepedtek le Kiskunfélegyházán, ahol atya is tanító volt. Tanítói okl.-ét Kiskunfélegyházán szerezte meg 1914-ben, majd Kiskunmajsán a Szanki-u. iskolában kezdte meg működését. Azóta is itt folytatja pedagógiai munkásságát. A Jézus Szive gárda megalapítója és vezetője. Családjukból többen résztvettek a világháborúban és hősi halált haltak. Takács Elemér Szitex Szövőipar tulajdonosa. * 1911 Békásmegyer. Budapesten a kereskedelmi iskola elvégzése után ugyancsak Budapesten végezte az állami textil ipariskolát, amelynek elvégzése után szövőmesterí képesítést nyert. Ezen szakképzettség elnyerése után a Soroksári Textil ipar r.-t.-nál 9 éven át mint szövőmester működött. 1938-ban Budapesten mestervizsgát tett és ugyanez évben megalapította Pestújhely községben Szitex Szövőipar néven jelenlegi szövöüzemét. Ezen szövőüzem 14 szövőgéppel és 3 előkészítögéppel van villanyerőre berendezve. Takács Gábor k. bíró. * 1882 Alsónémedi. Kora ifjúsága óta foglalkozik gazdálkodással, amelyben 1910 óta önálló. Jelenlegi birtoka 30 m. hold. Az rk. egyháztanács t., az OKH fel. biz. és tejszövetkezet elnöke. 1920 óta vesz részt a község közéletében és gazdatársai bizalmából előbb, mint helyettes bíró, majd 1936 óta, mint a község első bírája vezeti a közigazgatás ügyeit. Felesége: Viola Mária. Takács Gábor malomtulajdonos, bércséplő és földbirtokos. * 1862 Szalkszentmárton. Iskolái elvégzése után gazdálkodói pályára lépett, melyben 1886-ban lett önálló. 1930 óta társtulajdonosa e helyi malomnak, ezenkívül bércséplő garnitúrája is van. Birtoka 60 holdas, melynek nagy részét feleségével való közös munkával szerezte. 50 méteres borpincét építtetett 1907-ben, mely a járás területén a legnagyobb. A világháború alatt 200.000 korona hadikölcsönt jegyzett. K. képv. test. tag, volt közbirtokossági elnök, a ref. egyház presbitere. Felesége: Balogh Zsófia. Takács János ny. I. o. vonalfelvigyázó, posta altiszt. * 1874 Kurt. 4 középiskola elvégzése után tényleges katonai szolgálatot teljesített, a posta szolgálatába lépett és Budapesten postaműszaki tanfolyamot végzett. Pályáját 1893-ban kezdte meg és Budapesten, Szegeden és Kiskunfélegyházán működött, majd 1928 aug. 1-én 35 évi megszakítás nélküli szolgálat után nyugalomba vonult. Felesége: Sós Julianna. Gy. József, János, Ferenc, Julianna, Imre, Margit és Katalin. Takács József gazdálkodó. * 1864 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1887-ben önálló gazda lett. 30 hold földön kezd‘e meg a gazdálkodást, melyet szorgalommal 60 holdra növelt. Jelenleg József fia gazdálkodik. Felesége: Biró Julianna. Gy. József és Benő. Takács József ny. táviró vonalmester, vendéglős és borkereskedő. * 1880 Akasztó. Iskolái után előbb a vasútnál, majd a postánál, mint táviró vonalvezető működik és 1921- ben vonul nyugalomba. 18 évi szolgálat alatt többízben soronkívül léptették elő. A helyi hengermalomnak 1922-ig társtulajdonosa volt majd vezérigazgatója. Később megnyitotta vendéglőjét, mely öt helyiségből áll. 1921 óta foglalkozik borkereskedelemmel és 1933 óta a kincstár gabonabevásárlója. Az rk. egyház megalapítója. Takács Mihály gazdálkodó és kereskedő. * 1903 Vácszentlászlón. Ugyanott végezte iskoláit, majd a szülei gazdaságában dolgozott. Üzletét 1934- ben nyitotta meg. Édesapja a község bírája volt. Neje: Bernecsei Rozália. Takács Péter vendéglős. * 1897 Szánk. Iskolái után a vendéglős iparban képezte ki magát, melyben 1924- ben lett önálló. Azóta vezeti Szánkon jól menő vendéglőjét. A világháború alatt a 24. repülő századnál az olasz harctéren teljesített szolgálatot. Felesége: Cinkóczi Anna. Gy. László, Péter, Erzsébet és Ilona. Taksonyi jobbágy birtokosság 1936- ban alakult és az alapítás érdeme az akkori biró Beck József és dr. Babura József, akkori főjegyző nevéhez fűződik. Elnöke Beck József, alelnök Reisz Gáspár, pénztáros Wagner József, gazda Krausz Márton. Taksonyi rk. egyházközség. Mint önálló plébánia 1752 óta áll fenn és az egyház keletkezése tatárjárás idejére vezethető vissza. írott anyakönyvek 1752 óta állanak fenn. Első lelkésze: Johannes Goorgines Schlöger. összesen 16 lelkésze volt az egyháznak. A templom 1810-ben épült, román stílusú (keverék) egy tornyos, 4 harangos és 1000 lelket befogadó képességű. Műértékei egy Szt. Anna, Szt. család és Szt. Vendel képei. Emellett megemlíthető a templom régi empire mellékoltára is. Az egyház világi elnöke Farkas Dezső ny. MÁV főkertész. Tallér Imre rk. kántortanító. * 1890 Zagy varékás. Gimnáziumot Vácott, tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végzett, tanítói oklevelet 1909-ben nyert. Pályáját Zagyvarékáson kezdte meg, majd Endrődön, Kokán és Tápiósülyön működött. 1923-ban ismét Zagyvarékásra került, ahol azóta kántortanító. A világháborúban a 68. gy. e.-del a szerb fronton harcolt és szerb, olasz, majd francia fogságban volt. 1920-ban szerelt le. Tagja a k. képv. test.-nek, a Hitel Szöv. és Hangya felügy. biz. elnöke, az Actio Catolica világi elnöke, MOVE rk. olvasó e. és gazdakör tagja. Pedagógiai cikkei szak- és napilapokban jelentek meg, ezenkívül több fővárosi lapban írt tudósításokat. Felesége: Rostássy Katalin ny. áll. tanító. Gy. Imre és Pál. Tamás István gyárvezető. * 1891 Nagypusztamucsa. Középiskolái elvégzése után a technológián elketrótechnikai tanfolyamot, majd órásipari szakiskolát végzett Budapesten. 1913- ban bevonult a 32. h. gy. e.-hez, 196
