Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
működését mint a k. plébánosa. Az ő munkálkodása alatt fejezték be a félbemaradt plébánia építését. A helyi templomtér parkírozása, az óvoda megszervezése és a templomtorony újjáépítése az ő idejében történt. K. képv. test. virilis tagja, tagja a Testnev. Biz.-nak, Hangya felügyelő bizottságnak tagja, stb. Szommariva Gusztáv. * 1899 Budapest. Felsőépítő ipariskolát Budapesten végezte. Résztvett a világháborúban és a nyugatmagyarországi felkelésben is. Emléklapos hadnagy. Kit.: Kcsk., Nyugatm. e. é., háb. e. é. 1924 óta vecsési lakos, ahol önállósította magát és azóta vezeti fatelepét. V. S. E.-nek volt elnöke, Vegyiipar beltagja. Felesége: Wirth Mária. iglói Szontagh Ferencné m. kir. postamesternő. * 1883 Kunszentmárton. Ugyanott és Egerben végezte tanulmányait. A posta szolgálatába 1898-ban lépett. Működött Kunszentmártonon és Jászapátin. 1924-ben nevezték Feldebrő községbe postamesternek, ahonnan 1928-ban hasonló beosztásban Törökbálinra helyezték át, 1908-ban lépett férjével, aki régi nemesi család sarja házasságra. Férje a világháborúban szerzett betegség következtében munkaképtelen és ő a kenyérkereső. Férje ődesatyja Ferenc József mellett, mint csendőrszázados teljesített szolgálatot. Szórád Péter körállatorvos. * 1906 Lajosmizse. Kereskedelmi érettségit s az állatorvosi diplomát Budapesten szerezte. 1934-től Lajosmizsén mint állatorvos, 1935-től pedig mint körállatorvos Lajosmizsén és Ladányban működik. Élénk és tevékeny részt vesz a község kulturális és társadalmi életében. Édesatyja Sz. János tekintéyes gazdálkodó Lajosmizsén, a Gazdakör jegyzője. Szödi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Alakult 1904-ben és azóta állandó fejlődést mutat. Tagok száma jelenleg 282, üzletrészeké 600. Jelenlegi vezetőség: elnök Zahár Mihály, Ugyv. ig. vitéz Székely Jenő tanító, ig. tagok dr. Erdélyi István és Kovács Mihály. Fel. biz. elnöke dr. Floch Mihály. A szövetkezet boltkezelője Mosányi József szakképzett kereskedő. Szödi Mezőgazdasági rt. Sződ. Részvénytársaság 1932-ben alakult kizárólag mezőgazdasággal foglalkozik a régi úgynevezett Gajáry birtokon. Intenzív mezőgazdaságot fejt ki és tejtermékeit kizárólag a szomszédos nyaraló község piacán értékesíti. A részvénytársaság igazgatója Frossz László gazdálkodó, ki * 1896 Verpelét. Miskolcon tett érettségit és a világháborúban katonai szolgálatot teljesített egész az összeomlásig. Leszerelése után Borsod megyében gazdálkodással foglalkozott és 1933-ban átvette a sződi gazdasági rt. tulajdonát képező 166 holdas gazdaság vezetését. Sződi Rk. Egyház. Reendelkezésre álló feljegyzések szerint 1740 augusztus 11-én alakult egyházközséggé és azóta vannak írott anyakönyvei. 1741- hen a régi kis templom helyébe Grassalkovich Antal herceg kezdte meg a templom építését mint kegvúr. 1744-hen nyert befejzést és ugyanakkor szentelték fel. A háború folyamán a sződi egyház is meghozta az áldozatát és a templom 3 harangja közül 2-őt, valamint az orgona sípjait katonai célokra engedte át. 1925-hen szentelték fel az új harangokat. A sződligeti nyaralótelep fejlődése folytán 1919-ben Hegedűs János és neje a hívők részére kis kápolnát ajándékozott és 1932- ben épült fel az új templom. Az egyházközség filiáléja Vácrátót község 1922 augusztus 1-én önállóvá lett és ugyanekkor filiálóként őrszentmiklós község lett hozzácsatolva. Sződligeti Települők Egyesülete. 1919-ben alakult. Célja a telep kultúrális és gazdasági fejlesztése. Az egyesület folytonos tevékenysége által kivívta a vasúti állomás és a postahivatal létesítését. Kultúrház, országzászló, piactér is létesült kezdeményezésére a közelmúltban. Úgyszintén a telep fásítását és kövezését is megkezdte. Sződrálcosi uradalom. Tulajdonos báró Henriquesde Ben Wolsheim Józsefné hadiözvegy. Az uradalom 953 k. 399 négyszögöl területen fekszik. Tehenészete 1871-ben lett alapítva. A tejtermékeket helyben, Újpesten és Budapesten értékesíti. Szőlő és dohánytermeléssel is foglalkozik. A sződrákosi vízimalom a környék legrégibb épülete, a malom 300 éves. Vízierővel fejlesztik a villanyt. Mezőgazdasági szeszgyára a legmodernebb berendezéssel bir. Az uradalom borait a vasút melletti saját italmérésében mérik ki. A gazdaság 20 különféle kitüntetést kapott. 1907-ben a fásításért, 1885-ben a budapesti ált. orsz. kiállításon a sződrákosi téglagyár nagy érmet nyert, továbbá az okszerű szarvasmarha és lótenyésztésért töhb oklevelet. A jelenlegi tulajdonos férjének, néhai édesapja a gödi birtokát teljesen házhelyekre osztotta fel és az ő birtokán létesült a jelenlegi Alsógöd község. Az Ö. F. B. eljárás folyamán hadirokkant, hadiözvegyek és hadiárváknak 7 házhelyet adott át ingyen és a régi alkalmazottaknak 4 házhelyet. Sződy Szilárd tanulmányi felügyelő, szobrászművész. * 1878 Nagykáta. Budapestdapest székesfőváros szolgálatába 1902 szept. 1-én lépett tanári minőségben cs 1937 jan. 1-én tanulmányi felügyelővé nevezték ki. Szabályszerű előképzettség után szobrászi oklevelet nyert, gyakorlatát hazai nagy mestereknél szerezte és hejárta Olasz és Németország nagyobb városait. Művészi munkálkodása érem és plakett és monumentális alkotásokra oszlik. A világháborút végig küzdötte és Signum Laudisszal, a kardokkal tüntették ki. A Kcsk. tulajdonosa. Emi. százados. Ellenforradalmi és társadalmi működéséért a TESz jubileumi érmét nyerte el. A budai Margithídfőnél álló bronz oroszlán, mint Przemysl-i hősi emlékmű alkotásáért a polgári Signum Laudissal tüntették ki. 1927- ben Pilsudszky marsall nagyméretű bronz domborművéért a Kolónia Restituta Rend lovagkeresztiével, 1935-ben a Pandura márványszobráért az Uj Szalon aranyérmével, a sebesült c. szobráért a Műcsarnok második díjjával tüntették ki. Tanügyi téren felügyelői működéséért miniszteri és főigazgatói elismerésben részesült. Több nagyobbszabású szobrot és kb. 50 különféle mellszobrot, számos síremléket és 31 hősi emléktáblát, valamint 700 darab érmet és plakettet alkotott. Jelenlegi nagyobb alkotása Sződ községben felállítandó hősi emlékmű, mely Hungária Istenasszonyát ábrázolja. Szögi Mihály gazdálkodó. * 1892 Szeged. Régi gazdálkodó családból származik. 1912-ben 74 holdon lett önálló. Birtokát fokozatosan fejlesztette és jelenleg 145 holdon gazdálkodik. K. képv. test. és r. k. egyházközség tanácsának, a Gazdakör tagja. Felesége: Horváth Mária. Szögi Péter gazdálkodó. * 1876 Kiskundorozsma. Atyja 1895-ben telepedett le Felsőpálospusztán, ahol először 80 holdon, majd jelenleg 140 holdon folytat belterjes gazdákodást. Ö a gazdálkodást atyja birtokán sajátította el és 1912-ben lett önálló 74 holdas földjén. A k. képv. test. tagja, valamint részt vesz a Gazdakör vezetésében is. Felesége: Katona Rozália. Szőke Aladár ny. ezredes. * 1876 Fehértemplom. Középiskoláit Fehértemplomban végezte. Önkéntes évét a tüzérezrednél töltötte s mint hadapródtűzmester a honvédséghez lépett át, előbb a nyitrai 14. később a besztercebányai 16. h. gy. e.-hez. A világháború alatt ezredénél mint zászlóaljparancsnok szolgált s az orosz harctéren a brussilovi támadásnál fogságba esett, honnét 2 évi rabság után 1918-ban szökés útján szabadult. Háború után a m. kir. honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot. 1930-ban, mint ezredes nyugalomba vonult. Gy. Szőke Endre vezérkari százados, Szőke Barnabás tüzérfőhadnagy és Szőke Erzsébet férjezett ifj. Csitó Győzőné koronauradalmi ellenőr neje. Pestvármegye Adattára. IV. rész. 193 13