Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Szőke Balázs ny. útkaparó. * 1868 Kocsár. Iskolái elvégzése után gaz­dálkodással foglalkozik, majd tényle­ges katonai szolgálatot teljesített. 34 éves korában lett vm. útkaparó az abo­­nyi kerületben Kocsér székhellyel. 1930-ban 28 évi megszakítás nélküli szolgálat után nyugalomba vonult. Fe­lesége: Rapi Terézia. Gy. Rozália, Mária és Magdolna. Szőke Ferenc Hangya üzletvezető. * 1908 Újpest. A kereskedői pályán felszabadulva a Hangya szövetkezetnél 9 év óta működik. Békéscsabán 5 évig, Újpesten 3 évig működött és egy éve a rákoskeresztúri fiók üzletvezetője. Katonai kötelezettségének eleget tett. Felesége: Kozák Klára. Egy fia van. Szöllősy János gazdálkodó. * 1881 Apostag. A gazdálkodást édesatyja mellett tanulta ki. 1901 óta 100 holdas birtokát, mely valóságos mintagazda­ság, önállóan vezeti. 17 éve tagja a községi képv. testületnek, volt közgyám és elöljáró, a helyi MOVE egyik meg­szervezője és pénztárosa, a ref. egy­ház presbitere. A 29. h. gy. e.-del az orosz és olasz tűzvonalban 11 hóna­pig szolgált, kétszer megsebesült és mint a Kcsk. tulajdonosa szerelt le. A kommün alatt hazafias magatartása miatt halálra ítélték. Felesége: Schra­­mó Zsuzsanna. Szöllős János gazdálkodó. * 1892 Kistarcsa. Iskoláinak elvégzése után atyjánál gazdálkodik, majd 1908 óta önállóan vezeti gazdaságát. 1913-ban bevonult a 30. cs. és k. gy. e.-hez s a szerb harctéren teljesített szolgálatot. Kit.: Kcsk. Tagja a MOVE, Sportklub, Iparoskor, Gazdakör és Faluszövet­ségnek, továbbá a Frontharcos szöv.­­nek, a róni. kath. egyh. tanácsának, a k. képv. test.-nek, a Tűzoltó szer­vezetnek, a Hangyának stb. Felsége: Szlifka Julianna. Szőke János rk. plébános. * 1885 Kecel. Középiskoláit és theológiai ta­nulmányait Kalocsán végezte. 1910-ben szentelték pappá. Pályáját Sükkösdön kezdte meg, majd Mohol községben, Martonoson, Bácskertesen, Bezdán­­ban Kiskőrösön, Akasztón, Fajszon működött, utóbbi helyen 9 évig volt plébános. 1933 óta Miske község plé­bánosa. A k. képv. test. tagja. vitéz Szöllősy Pál asztalosmester. * 1876 Nagykáta. Isk. elvégzése után az asztalosiparban szabadult fel és abban Budapesten 7 évig, Nagykárolyban pe­dig a gr. Károlyi kastélyban 3 évig dolgozott. 1897-ben a 68. gy. e.-nél tény­leges katonai szolgálatot teljesített és 3 évi bécsi szolgálat után szerelt le. Utána Nagyszentmiklóson szintén egy grófi kastély asztalosmunkáit végezte. Nagykátán 1933-ban önállósította ma­gát és azóta is vezeti asztalos üzemét. 1915-ben a 306. tábori ezreddel az orosz frontra ment, ahol 2 évig, majd az olasz fronton 1 évig küzuött. ne megsebesült és mint oO “/o-os rokkant szerelt le. Kit.: 1. és 11. o. e. v. é., 2 br. v. é., Kcsk., seb. é. és háb. e. é, 1926-ban avatták vitézzé. Az Ipar­testületnek 13 évig volt elnöke, jelenleg előijarósági tagja, a NÉP alelnöke, az egyházközség vm. és a Frontharcos szöv. tagja. Felesége: Godolai Mária, Gy. Pál, László és Mária. Dr. Szöllősi Szánthó Aladár ügy­véd. * 1884 Kiskunlacházán. Gimná­ziumi tanulmányait a nagykőrösi ref. gimnáziumban, míg egyetmi tanulmá­nyait Budapesten végezte. Pályáját 1912-ben Ráckevén kezdte meg, hol azóta is működik. 1914-ben bevonult a 32. h. gy. e.-hez, azután a 46. szege­di gy. e.-hez került, mellyel a szerb, orosz, olasz hadszíntereken küzdött. 1918-ban, mint főhadnagy szerelt le. Emi. százados. Kit: 3-szor Sig. Laud, a kardokkal. Vármegyei th. biz. t., MOVE, Evező Club elnöke, több helyi társadalmi egyesületnek és kulturális intézménynek tagja és támogatója. Atyja néhai Sz. Pál, mint postamester vonult nyugalomba és Kiskunlacháza község díszpolgára volt. Felesége: Matolcsy Ida. Két fia van, tanulók. Szőnyeghy Sándor ref. lelkész. * 1891 Tass. Nagykőrösön érttségizett, a theológiát Budapesten végezte. 1923- ban szentelték pappá. Pályáját Szol­nokon, mint segédlelkész kezdte. 1923- ban választották meg Tassra lelkipász­torrá. K. képv. test. tagja, az áll. isk. gondnokság alelnöke, volt Hangya e. és a Hit. szöv. felügy. biz. elnöke. Felesége: Szászy Ilona. Szöry János k. bíró. * 1887. Fót. Iskolái elvégzése után a szülői háznál gazdálkodott. A világháborút követő évben lett a k. képv. test. tagja, majd a Hangya, Hitelszövetkezet ig. és a presbitérium tagjává választották. 1927 óta megszakítás nélkül Fót község bí­rája. Tagja a vm. th. bizottság és járási mezőgazd. biz.-nak, az utóbbinak alelnöke, valamint alelnöke a Buda­pest környéki gazdaszövetségnek is. Felesége: Tóth Julianna. Gy. János. Stancsik Antal gazdálkodó. * 1887 Örkény. Ifjú éveit szülői háznál a gaz­dálkodásban töltötte el. 3 évig teljesí­tett katonai szolgálatot a 32. h. gy. e.-nél. Leszerelése után 1911-ben meg­nősült, de még egy ideig édes apjával együtt gazdálkodott, a családi birto­kon. A világháborút végigküzdötte, ezrede kötelékében a szerb és az orosz frontra került, hol eg>szer megsebe­sült. A Przemysli vár elestekor orosz fogságba esett, ahonnét 1918 őszén tért haza. Hazatérése után 1919-ben önálló gazda lett. A gazdálkodást 12 kát. holdon kezdte meg, amelyet később részben öröklés, részben szorgalmas munkájával 30 holdra gyarapította fel. 3 Va évig k. bíró volt. A kath. egyház­tan. megalakulásokor tag. Felesége: Jári Teréz. Sztankovics József idomár. * 1914 Szered. 1927-ben lépett Issekutz őrnagy istállója szolgálatába. 1934-ig volt itt. Jelenleg Várday Antal istállójánál ido­már. 1934-ben nyerte a Vándordíját, 1938-ban a Tavaszi nagy gát, Jan­­kovich díját és a 4000 P-ős jockver­­senyt. Felesége: Varga Ilona. Sztojka Sándor szatócs. * 1879 Úszód. Iskolái elvégzése után Kalo­csán a hentes- és mészárosipart ta­nulta ki és abban hosszabb ideig mű­ködött. 1928-ban önállósította magát Úszódon, mint fűszerkereskedő. 1914- ben bevonult és az orosz harctéren tűzvonali szolgálatot teljesített, az ösz­­szeomláskor szerelt le. Bátyja Sz. Jó­zsef hősi halált halt. Felesége: Tóth Zsófia. néhai nemes Sztriha Sándor tiszt­tartó és földbirtokos. * 1851 Dorozsma. Középiskolái elvégzése után a gazda­sági akadémiát végezte el. Mint tiszt­tartó 30 éven keresztül működött, majd Kiskunfélegyházán telepedett le, ahol saját birtoka vezetését vette át 1927- ben bekövetkezett haláláig. Felesége: Tholt Gizella. Gy. Mariska, Sándor, Erzsébet, Gizella, Margit, István, Ró­­zsika, László. Szuchy Endre ny. gimnáziumi ta­nár. * 1862 Laborcrév. Középiskoláit az eperjesi rk. főgimnáziumban vé­gezte, Budapesten a tudomány egye­temen 1897-ben nyert tanári diplomát. 1891-ben a m. kir Ferenc József ne­velő intézet tanárává nevezték ki, ké­sőbb az ugyanezen intézettel kapcsola­tos Budai kir. kath. főgimnáziumhoz helyeztetett át, ahol 1932-ig rendes ta­nári minőségben működött. 41 évi szóig, után vonult nyugalomba. Rákospalotán 1930-ban telepedett meg. Budapesten a r. kath. egyházközség tanácsának volt tagja s mint gimnáziumi tanár ab ifjú­­tagja s mint gimnáziumi tanár az ifjú­ság segítő egyletének 25 éven át volt vezetője. körömi és szulyvi Szulyvonky Vil­mos urad. főintőző. * 1892 Szerencs. Iskolái elvégzése után a gazd. pályára lépett. Budapesten először a jogi tudo­mányokból szerzett oklevelet, majd ez­után a debreceni gazd. akadémiára iratkozott be, hol diplomát 1923-ban nyert. Pályáját mint a harkányi ura­dalom titkára kezdte meg. 1927-ben Abonyba került, mint intéző és 1933 óta -fűintézőként működik. A világhá­borúban a 15. h. hadoszt. kötelékében a szerb, orosz, román és olasz fron­tokon küzdött. Kit.: I. o. e., II. o. e. br. v. é. (háromszor), Kcsk. Mint tart. hadnagy szerelt le. 8000 hold föld megmunkálására és ezzel összetartozó 194

Next

/
Oldalképek
Tartalom