Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

és vöröskereszt kitüntetésben részesült. Egyik fiuk, mint aktív katonatiszt, a világháborúban hősi halált halt, a má­sik fia az elektromos müveknél tiszt­viselő. Szeibert Mihály gazdálkodó. * 1880 Budapest. Iskolái elvégzése után erre a pályára lépett. Ijfú éveit édesapja gazdaságában töltötte el. 1903-ban meg­nősült és önállósította magát. A gaz­dálkodást 12 k. holdon kezdte meg, melyet részben öröklés útján, részben kitartó, szorgalmas és takarékos mun­kájával 39 holdra gyarapított. Részt­­vett a világháborúban, az orosz fron­ton harcolt. K. képv. test. tag, volt a k. pénztárosa HVa éven át, az 0. K. H. tagja, 1925 óta a gazdakör t. Család­ja régi Örkényi leszármazás. Felesége: Frecsa Mária. mezőmadarasi dr. Szekeres Péter földbérlő. * 1892. Marosvásárhely. Gimnáziumi érettségit, jogot és a Gazd. Akadémiát is elvégezte. A világhábo­rúban mint tüzérfőhadnagy vett részt, ahol megsebesült, gr. Almásy Pálné intézője volt. Az üllői levente egyesü­­sület elnöke és a Move tagja. Fele­sége Vaidesheim Korb Olga. Gy. Béla. Szekeres István oki. gyógyszerész. * 1884-ben Madocsán. Kiskunhalason érettségizett, Budapesten végezte az egyetemet. Mint segéd Alsólendván (Zala m.) működött. 1910-től önálló gyógyszertár tulajdonos. Az újpesti „Megváltó“ gyógyszertárat 1922-ben vette át. Megyei th. biz. tag. Neje Bekker Katalin. Két gyermekük van. Szekeres László vegyeskerskedő. * 1911-ben Kiskunmajsán. Iskolái elvég­zése után a kerskedői pályára lépett, amelynek minden ágában kellően kiké­pezte magát és mint segéd öt éven át gyarapította szakismereteit. 1934-ben lett önálló Kiskunmajsán és azóta ve­zeti fűszer- és vegyesárú üzletét. A Keresk. Casinó és Ipartestület t. Édes­atyja néhai Sz. János a világháború­ban az orosz fronton hazája védel­mében hősi halált halt. Felesége: Darányi Etelka. halásztelki Szekeres Sándor oki. gyógyszerész. * 1886 Forgólány. Kö­zépiskoláit Szatmárnémetiben végezte, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és u. ott nyert 1910-ben oklevelet. Pályá­ját mint gyakornok Szatmárnémetiben kezdte meg, majd mint gy. segéd Szat­­máron, Kolozsváron és több helyen működött. 1919-ben Nagydoboson mint gyógyszertárbérlő működött és 1928 óta Izsákon önálló gyógyszerész. Részt vett a világháborúban, mint gyógysze­rész és mint gyógyszerészügyi tiszt­viselő főhadnagy szerelt le. K. képv. test. tag és továbbá tagja a MOVE, és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesületnek. Felesége: Andrásy Mária. noszlopi Szekér György gazdál­kodó. * 1894 Törökszentmiklós. Isko­láit Budapesten végezte. Édesapja gr. Révay birtokát bérelte 1905-től halá­láig, 1938-ig. Ezóta a bérletet a fiai vezetik. Szekér György a világhábo­rúban 4 éven keresztül teljesített front­szolgálatot. Számos hadikitüntetés tu­lajdonosa. Szekulesz Jenő sertéskereskedő. * 1897 Kecel. Iskoláinak elvégzése után a hentes szakmát tanulta, melyet a világháború kitöréséig nagybátyjánál folytatott. 1915-ben bevonult a 7. cs. kir. dandárezredhez s 16 hónapot töl­tött román- és olasz harctereken s egy ízben sebesült. Mint tizedes az össze­omláskor szerelt le. Iparoskor tagja. 1920—26-ig élő állatkereskedéssel, 1926-tól 1937-ig hentes- és mészáros iparral s 1937-től sertéskereskedéssel foglalkozik. Felesége: Fischer Mária. ifi. Szelcer Antal gazdálkodó, tej­üzem tulajdonos. * 1902 Tököl. Iskolái elvégzése óta gazdálkodik a családi birtokon atyjával Szelcer Antallal közösen. A tejüzemet 1927-ben alapí­totta. Napi forgalma 800 lit. tej. Szelei István kereskedő. * 1911 Izsák. A kereskedői szakmát ugyan­ott és Kiskunfélegyházán tanulta ki és 1931-ben Fülöpszálláson szabadult fel és 1933-ban ugyanott lett önálló. A gazdakör, iparoskor és katolikus kör tagja. néhai Szelhoffer Mihály főmérnök. *1857 Kiskunfélegyháza. Egyetemi ta­nulmányait Bpesten végezte, mely után a máv. szolgálatába állott. Kolozsvá­ron, Bpesten és Pancsován, ez utóbbi helyen mint műhelyfőnök működött. A Mérnöki Kamara tagja, a MÁV. tűzoltó és több egyesület díszelnöke volt. 1905-ben hunyt el. Felesége: Fusch Anna. Szeltner Ferenc hentes és mészá­ros. * 1897 Csepel. Iskolái elvégzése után kitanulta a hentes ipart Csepe­len. Működött Budapesten, külföldön, majd 1926-ban önálló lett fivérével Szeltner Adámmal együtt. Mindketten resztvettek a világháborúban, az olasz és orosz fronton harcoltak. Szeltner Adám felesége: Krammer Borbála. Szeltner József, bíró és gazdálkodó. * 1883 Szigetujfalu. Iskoláit helyben és Kunszentmildóson végezte. Isko­lái elvégzése után a hentes és mészá­­rosipart tanulta ki. Segédóveit Bpesten töltötte. 1905-ben önállósította magát helyben. 1935-től pedig gazdálkodik. A gazdakiállításon is résztvett és két­szer elismerő oklevelet kapott. A k. képv. test.-nek vir. jogon 20 év óta tagja, rk. egyház világi elnöke és még több helyi intézmény vezetője. Fele­sége: Heim Johanna. Négy gyermek atyja. kamionkai özv. Szemere Károlyné földbirtokos. * 1877 Zombor. A ta­nítóképző után férjhez ment Szemző Károly főszolgabíróhoz. A szerb megszálás után férje a hüségesküt megtagadva nyugalomba vonult és Vasadra költözött, ahol családi bir­tokán gazdálkodott. 1928-ban halt meg, mint a Ferenc József rend tu­lajdonosa. Özvegye minden kultúrá­­lis és jótékony akcióban előljár. Dr. Szemere László orvos. * 1870 Belgrád. Középiskoláit és a tudo­mányegyetemet Budapesten végezte. 1903 óta működik Mátyásföldön. A világháború alatt a mátyásföldi re­pülőgyár orvosa volt. Felesége: Sil­­berer Lujza. Gy. Erszébet, Ilona és Magdolna. Szemes Olga közs. óvónő. * Kis­kunfélegyháza. Atyja néhai Sz. La­jos adóügyi jegyző volt. Középisko­láit Hódmezővásárhelyen végezte, ahol 1922-ben nyerte oklevelét. Mű­ködését 1925-ben Kiskunfélegyházán kezdte és azóta megszakítás nélkül működik. A 3. sz. ovoda vezetője. Szemes Sándor divatáru keres­kedő. * 1866 Úri. Iskoláinak elvég­zése után a szakmát atyja mellett tanulta. 1888-ban alapította mai üz­letét s azóta is önállóan vezeti azt. Keresk. Egy. tagja, volt községi test. tag. 1924-ben rendezett kiállí­táson elismerő oklevelet nyert. 40 évig elnöke, ill. alelnöke és pénz­tárosa volt az izr. hitközségnek. Felesége: Spitzer Lujza. Gy. Rozá­lia, Julianna, Emma, Erzsébet, Ilona, Margit, Katalin, László és Endre. Szenczy Miklós k. bíró, gazdál­kodó. * 1893 Tápiószele. Iskoláinak elvégzése után atyja mellett gazdál­kodott. 1915-ben bevonult és 2 évig teljesített kát. szolgálatot. Kit.: br. v. é. és Kcsk. Az összeomláskor mint őrvezető szerelt le. 15 év óta tagja a k. képv. testületnek. 1936 óta a község bírája. A Tejcsarnok ig., a Hangya fel. biz. tagja. 20 hol­das saját és 90 holdas bérelt birto­kon gazdálkodik. Intenzív zöldség- és dinnye termelést folytat. Alkalma­zottainak száma: 2 kertész, 2 nagy- és 1 kisbéres és 3 pár arató. Fele­sége: Szegedi Teréz. dr. Szende Péter Pál vezérigaz­gató. * 1897 Zágráb. A budapesti Berzsenyi Dániel gimnáziumban érettségizett. A Pázmány Péter Tu­dományegyetemen jogi diplomát szerzett. Több jogi szakmunka szer­zője. Az Első Magyar Kártológyár vezérigazgatója. A világháborúban az olasz fronton harcolt. Neje: Ha­lom Erzsébet. Szendelbach János esperes plébá­nos. * 1874 Filipova. Középiskolai tanulmányait Kalocsán, a theológiát 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom