Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Budapesten végezte. 1919 óta működik Hajóson, mint plébános, majd

1932-től mint esperes ugyanitt végzi működését. A községben 1728-ban épült a templom, befogadó képessége 1500, 3 harangja van, 3 hajós, a főoltáron Szűz Mária szobor, a szobor csodatételéhez számtalan eset fűződik. 2 segéd lelkésze van: Barát László és Rábai András.

Szenes László, Első Magyar film- és Lemezgyár igazgatója. * 1911

Budapest. Vegyészeti oklevelet Németországban a vegyészeti főiskolán szerzett. Pályáját Németországban és Olaszországban kezdte mint vegyész.

1935-től a fenti üzem ü. v. igazgatója.

Szendray Lajos aü. jegyző. * 1895 Dunapataj. A kecskeméti ref. Collégiumban tett érettségit. A jegyzői oklevelet 1921-ben Szombathelyen szerezte meg. Pályáját, mint gyakornok szülőfalujában kezdte meg és

1921-ben ott választották meg aüs. jegyzővé. 1925-től 1928-ig Hartán

volt h. aü. jegyző azóta a község megválasztott aü. jegyzője. A világháborúban a 38. gy. e.-del az orosz fronton küzdött. Ott fogságba esett, ahonnan 1918 nov. 1-én, mint e. é. önk. c. szakaszvezető, Kcsk. tulajdonosa szerelt le. Az iparosok és keres. olv. köre elnöke, frontharcos szöv. helyi vezetőtisztje, nemzeti munkavédelem alkörzetvezetője, ref. presbiter. Felesége: Máthé Janka.

id. Szendrey Zsigmond gazdálkodó. * 1869 Tiszainoka. Kora ifjúsága óta foglakozik gazdálkodással, amelyben 1891-től önálló. Akkor 28 holdon kezdett gazdálkodni és azóta birtoka 173 holdra növekedett. 21 holdon szőlő és gyümölcs termelést folytat. Felesége: Bagó Ilona. Zsigmond fia főmérnök, László banktisztviselő, Hona férjezett.

Szendrői Mária Siguumanda oki. tanító házfőnöknő. * Hirsován. Tanítónői oklevelét Kalocsán az érseki tanítónőképzőben szerezte 1896-ban s ez évben lépett be a rendbe. Péterrévén 17 évet, Őrszálláson, Barsban 6, Hajóson 6, Kiskunfélegyházán 1, Németkéren (Tolna m.) 6 évet töltött és 1934-től Kecelen mint házfőnöknő működik. Élénk és tevékeny részt vesz az ifjúság vallásos és erkölcsi nevelésében.

Szente Bálint liszt- és terménykereskedő. * 1884 Nagykőrös. Iskolái után a szabó ipart tanulta ki, majd végig küzdötte a világháborút, 3 évig orosz hadifogságban volt és az összeomláskor szerelt le. 1921-ben alapította meg üzletét, amit azóta vezet. Az iparos kör tagja. Felesége: Biczó Mária. Gy. Bálint, Mária, Irén és Elek.

Szente József ny. ipariskolai igazgató. * 1862 Kiskunfélegyháza. Tanítói oklevelet 1880-ban nyert. Pályáját Kiskunfélegyházán kezdte, ahol 43 évig megszakítás nélkül működött és kb. 30 évig az ipariskola tanítója, majd igazgatója volt. 1922 okt. 1-én vonult nyugalomba. 1908- ban nevezték ki igazgatóvá. A Kiskunfélegyházi Hírlap és híradó volt szerkesztője. Gy. Pál, Mária, Ilona és Erzsébet. József fia az olasz harctéren gázmérgezésben 1916-ban hazája védelmében hősihalált halt.

Szentgyörgyi István borkereskedő és borbizományos. * 1896 Kiskőrös. Iskolái elvégzése után 1911-ben a Máv. szolgálatába lépett Budapesten és egész 1915-ig ott működött. A háború alatt a 38. gy. e. kötelékében az orosz fronton küzdött 14 hónapon keresztül és ott fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza. Egyszer sebesült. Kit.: Kcsk. II. oszt. e., br. vit. é. kétszer. A háború után kilépett a Máv. szolgálatából és ekkor kapcsolódott a gazdasági életbe. Először ápósa mellett gazdálkodott, majd mint borbevásárló működött Kiskőrösön. 1926-ban alapította meg a fenti céget, először mint borbizományos és 1936 óta mint borkereskedő működik. Üzletkörének működése Budapest és környékére is kiterjed. Az Orsz. Frontharcos Szöv. helyi csoport tagja. Felesége: Kelemen Zsuzsanna. Gy. István.

Szentgyörgyi Kiss Pál gazdálkodó. * 1875. Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte, majd leszolgálta tényleges katonai idejét. 15 hold földön kezdte meg a gazdálkodást, melyet részben örökség, részben szorgalommal 39 holdra növelt. Résztvett a vlágháborúban, az orosz és szerb fronton küzdött, kétszer sebesült. Kit. II. o. ezüst v. é. Kcsk. néhai felesége: Juhász Jolán. Gy. Gyula.

Szent Háromság gyógyszertár Monor. A község legrégibb gyógyszertára. 1836-ban nyert jogot. Jelenlegi helyén 1871 óta áll. Tulajdonosa: Kótai S. István.

Szentirmay Béla áll. tanító. * 1908 Fiume. Tanítói oklevelét 1927-ben Baján szerezte. Állomáshelyei: Kiskunfélegyháza, Lajosmizse, Ceglédbercel. A cserkészcsapat vezetője s levente oktató. Önkéntes évét 1932—33- ban töltötte s mint eml. zászlós szerelt le. Jelenleg a ceglédberceli áll. elemi iskolájában fejt ki pedagógiai működést.

Dr. vitéz Szentmihályi Lajos magánkórház vez. * 1892 Nyíregyháza. Orvosi diplomáját 1920-ban Budapesten nyerte. Pályáját a 2. számú nőgyógyászati klinikán kezdte, majd a Verebély sebészet klinikán és a

szegedi egyetemi klinikán működött. 1926-ban telepedett le Kiskunfélegyházán, ahol dr. Tomasovszky Lajos féle magánkórház vezetését vette át. A világháborúban a'20. vadászzászlóaljjal és a 82. gy. e.-del e. ü.-i és front szolgálatot teljesített. Hadnagyi rangban szerelt le. Kit.: Sig. Laud, a kardokkal, arany é. k. I. o.

v. é. és kétszer a II. o. e. v. é. és br. v. é. és Kcsk. 1928-ban avatták vitézzé.

Szent István Telepi Polgári Kör Pomáz. 1929-ben alapíttatott a telep lakosainak kívánságára. Alapítói Zombory Gyula, Lang Adolf, Szabó Ödön és Szamosvölgyi Mihály. 1931- ben építették saját székházukat, melyet Shvooy megyés püspök szentelt fel. 1930-ban szentelték fel zászlójukat, mely Szent István képével és az ország címerével van díszítve. Könyvtára 1000 kötetes, melyet a tagok adományokból hoztak létre. Taglétszám 94. Elnök Szamosvölgyi Mihály, alelnök Balogh János, jegyző Gaál Gyula, pénztáros Zombory Gyula, gazda Pázmándi Mátyás.

Szentmártonkátai ref. Egyház. Alakult a XVI. század elején. Tehát közel 400 éves. Sajnos fennállásának első évtizedeiről semmit sem tudunk. A legelső biztos adat, 305 esztendős. E szerint az első lelkésze 1626-ban Szokolai Márton volt, utóda 3 év múlva már Gyömörei István. 1631- ben ismét új lelkésze van Miskolci Imre személyében. Újabb adatunk csak 1652-ről van, ekkor a Lippay György prímás üldözni kezdte a protestánsokat és a kecskeméti tiltakozó gyűlésen a lelkészek között megjelent Bucsy István szentmártonkátai lelkész is. Az egyházközség kálváriája 1674-ben kezdődött, amikor a pozsonyi vértörvényszék elé állított lelkészek között találjuk Czeglédi István lelkészt is. Ennek utódai Börey Mihály, Ürmösy Mihály és Kecskeméti Pál. 1718 dec.ében a váci püspök elvette a kátai templomot és a kátai egyházközséget nagykátai plébános fennhatósága alá helyezte. Emiatt több forrongás volt, míg 1729-ben visszakapták a templomot. 18 nap múlva azonban a vármegye ismét elvette templomukat és a község bíráját a sok ellenszegülés matt 200 forint és 200 pálca büntetésre ítélték. A sok üldöztetés miatt a 68 éves Kecskeméti Pál lemondott a szentmártonkátai lelkészségről. így az egyházközség templom és pásztor nélkül maradván éveken át rengeteg megpróbáltatáson keresztül tengődött. A legszomorúbb esztendő számunkra 1773-i volt. Ekkor Őfelsége megparancsolta, hogy a kátaiaknak a törvénytelen ref. vallás gyakorlata azonnal beszüntetendő és tanítójuk a községből kiűzendő. A szabad Vallásgyakorlat jogát 1783-ban szerezték vissza, amikor a hívők

188