Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

sülét és MOVE elnöke s tagja a Gyümölcstermelők orsz. szakosztályának. Felesége: csiktoplócai Lázár Margit.

Szalay Árpád, gazdálkodó. * 1887 Bugyi. Kora ifjúsága óta foglalkozik gazdálkodással, amelyben 1923 óta önálló. 1908-ban bevonult tényleges katonai szolgálattételre a 32. gy. e.-hez, amellyel a világháború kitörésekor az orosz, majd román és olasz frontokra vezényelték. Kit.: II. o. e. és br. v. é. és Kcsk. Tizedesi rangban szerelt le. A Nemzeti Hadseregben, mint csendőr teljesített szolgálatot. 10 évig volt k. leventeoktató. K. képv. test. t. Felesége: Szatmári Mária.

Szalay Árpád k. irodatiszt. * 1896 Baja. Középisk.-nak elvégzése után 1914-ben bevonult a cs. és kir. 23. közös gy. e.-hez. Résztvett az oroszok elleni hadműveletekben, hol Zborov melletti ütközetben 1916-ban orosz hadifogságba esett, honnan szökés útján még a világháború ideje alatt tért haza. Kit.: Kcsk., háb. e. é. és kát. szóig. é. kér. Az összeomlás után az ezred Kalocsára tette át a székhelyét, ahol a katonai nyilvántartóba volt beosztva, majd később a kecskeméti 9. h. gy. e.-hez vonult be és itt szerelt le 1921-ben. Leszerelés után Homokmégy községbe került mint kisegítő munkaerő, hol 1922-ig működött ilyen minőségben. 1922-ben Dusnok községbe került, mint megválasztott irodatiszt, hol mai napig is működik. Egyházmegyei tan. tagja, OTE titkára, Katholikus kör tagja stb. Felesége: Laczkovics Mária, helyben róm. kath. tanítónő.

Szalay Gyula földbirtokos. * 1883 Szalkaszentmárton. Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett. Jelenleg 128 holdas saját birtokán és 1315 holdas bérleten folytat intenzív gazdálkodást. 1914-ben bevonult a 38. h. gy. e.-hez, az orosz harctéren küzdött, ahol fogságba esett és 32 hónapot töltött ott. Számos helyi intézménynek volt vezető tagja, jelenleg a k. képv. test. és a NÉP tagja. Felesége: Dézsi Zsófia. Gy. Gyula, Gábor és László.

Szalay Gyula gazdálkodó. * 1877 Páty. A gazdálkodás alapvető ismereteit a szülői háznál sajátította el. Utána bevonult a 7. huszáré.-hez, ahol tényleges katonai kötelezettségének tett eleget. A világháborúban pedig az orosz fronton küzdött hazája védelmében. 1903 óta önálló gazda és birtokán intenzív belterjes gazdálkodást folytat. K. képv. test. tag. Felesége: Gaál Zsuzsanna, szintén régi helyi családból származik.

Szalai Ignác gazdálkodó. * 1891 Kiskunlacháza, Kora ifjúsága óta

folytat gazdálkodást, amit jelenleg 38 holdas birtokán űz. 1912-ben vonult a 32 gy. e.-hez és szolgálat közben érte a világháború kitörése. Az orosz fronton megsebesült, majd felgyógyulva ismét a harctérre vezényelték, ahol orosz fogságba esett. Innen 1938 júniusában került haza szökés útján. Kit.: br. v. é., Kcsk. tulajdonosa. Felesége: P. Nagy Eszter.

Szalay Imre gazdálkodó és autóbuszfuvarozó. * 1903 Bugyi. Kora ifjúsága óta foglalkozik a gazdálkodással és 1927 óta bátyjával együtt önállóan vezeti birtokukat és az autóbuszvállalatot. A mezőgazdasági biz. ellenőre.

Szalai Imre rk. plébános. * 1893 K iskunf élegyháza. Kiskunfélegyházán érettségizett, a teológiát Vácon végezte. 1920-ban szentelték pappá. Pályáját Nézsán kezdte mint káplán. 1933 óta tassai plébános. 1916-ban bevonult a 30. h. gy. e.-hez, az orosz és olasz fronton küzdött, jelenleg tábori lelkész. Kit.: Kcsk., br. v. é„ I. o. ezüst v. é.

Szalay István malomtulajdonos. * 1907 Őrszentmiklóson. Iskolái elvégzése után édesatyja malomüzletében tanulta a molnárszakmát. Több malombérlet után 1931-ben megvásárolta gróf Zichy Domonkos-uradalom Vácrátót községben lévő vízimalmát.

Szalay János gazdálkodó és autóbuszfuvarozó. * 1901 Bugyi. Iskolái elvégzése után apja mellett sajátította el a gazdálkodás alapvető tudományát. 1922-ben tényleges katonai szolgálattételre vonult be a 4. kerékpáros zljhoz. 1929-ben lett önálló és azóta öccsével együtt gazdálkodik. Ugyanekkor átvették édesatyjuktól az autóbuszvállalat vezetését. Két kocsival dolgoznak, melyek rendszeres járatban Taksony állomás és Bugyi között közlekednek.

Szalay Lajos hentes- és mészáros. * 1905 Csepel. A hentesipart atyja mellett tanulta. 1920-ban szabadult, több helyen működött mint segéd.

1931-ben önálló lett Csepelen. Iparosköri tag. Hentes szakcsoport alelnöke. Felesége: Plausin Anna.

Szalay Kálmán vendéglős. * 1889 Szigetmonostoron. Iskolái elvégzése után szülei birtokán segédkezett. 1911-től 1918-ig katonai szolgálatot teljesített. Vendéglőjét 1923-ban nyitotta. Több háborús kitüntetés tulajdonosa. Neje: Szalay Mária.

Szalay Pál áll. elemi népisk. tanító, Hangya ügyv. igazgató. * Ujhartyánban 1891-ben. Középiskoláit Vácott végezte, tanítói oklevelét Bpesten szerezte 1911-ben. Pályáját

Kunszentmiklóson kezdte meg 1911- ben s azóta itt működik. Résztvett a Hangya Szöv. megalapításában, majd annak könyvelője s 1926 óta ügyvezető igazgatója lett. 1914-ben bevonult a 1. h. gy. e.-hez. Küzdött az orosz harctéren, hol 24 hónapot töltött tűzvonalban. Kétszer sebesült s mint rokkant szerelt le. Emi. főhadnagy. Kit.: Kcsk. s. é. stb. A harctérről hazatérve a kunszentmiklósii járás főszolgabírói közélelmezési előadója volt 3 éven át. A Frontharcos Szövetség h. parancsnoka, a rk. egyháztanács tagja, a Stefánia fiók Szövetség gondnoka, Hangya Orsz. Kongresszusi vm. tagja, rk. Olvasókör vm.-i tag. Nevéhez fűződik a HONSz helyi csoport megszervezése. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális és társadalmi életében. Felesége: Molnár Piroska.

Szalay Pál ny. polg. isk. igazgató. * 1861 Kaposvár. Középiskoláit

Csáktornyán és Nagykanizsán, a tanárképzőt Budapesten végezte. Pályáját 1888-ban Kerkaszentmiklóson kezdte meg, majd Nagytapolcsány, Dobronokon mint tanító, Lippón, Törökbecsén és Harasztin mint polgári iskolai tanár működött. 1924-ben megszervezte az állami polgári iskolát, ahol mint igazgató 1920—29-ig működött, amikor nyugalomba vonult. 40 éves szolgálati jubileuma alkalmával miniszteri elismerésben részesült és 1 év múlva a VI. fizetési osztályba nevezték ki. A Nyitravölgyi lap volt szerkesztője, a Néptanítók Lapja állandó munkatársa és több cikke jelent meg a Budapesti Hírlap, Délmagyarországi Közlöny, Kolozsvári Ellenzék, Pozsonyi Híradó c. lapokban. A világháború alatt a 44. gy. e.-nél teljesített szolgálatot. Felesége: Breif Sarolta oki. áll. tanítónő, aki 35 éves állami szolgálat után vonult nyugalomba.

Szalisznyó István gazdálkodó. * 1878 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte, majd 1904-ben önálló gazda lett. 10 holdon kezdte meg a gazdálkodást, amelyet részben öröklés, részben szorgalom által 52 holdra egészített ki. Résztvett a világháborúban, a szerb fronton küzdött. Egyszer sebesült. Felesége: Tóth Judit. Gy. Karolin.

Szálkái László gazdálkodó. 1884. Nagykáta. A gazdálkodással kora ifjúsága óta foglakozik és abban 1913- ban lett önálló. Katonai szolgálatot a békében, a világháborúban és 1920- ban a Nemzeti Hadseregben teljesített. Tagja a k. képv. testületnek, a Tejszövetkezet igazgatója, a Kossuth-kör elnöke. Felesége: Nagy Anna.

Szallcszentmártoni Polgári 48-as Kossuth Kör. Alapítása 60 évvel ezelőtt történt ég azóta saját székházá-184 —