Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

ban működik. Saját italmérése és könyvtára van. Taglétszám 100. A kör díszelnöke dr. Télessy József orvos, elnök Túri János, alelnök Kiss András, gazda B. Nagy Károly, pénztáros ifj. Gyökres Sándor.

Szamolovszky Anna. Fia Ferenc * 1895 Újpest. Képesítéseit Budapesten szerezte. Atyja üzemében dolgozott a világháborúig. Hosszú frontszolgálat után orosz fogságba esett, ahonnan 1922-ben került haza. Ezidőtől a Buhcsek és Társa cég beltagja. József * 1899 Újpest. Reálisk. érettségi után atyja üzemében dolgozott. 1922 óta a cég beltagja. Ő is frontszolgálatot teljesített és román fogságban is volt.

Szamosfalvi József gyártelepvezető. * 1903 Abony. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Felszabadulása után mint kereskedelmi alkalmazott különböző cégknél teljesített szolgálatot 1937-ben az Első Ceglédi Téglagyár szolgálatába lépett s azóta vezetője a gyárnak. Felesége: Végh Mária.

Szamosvölgyi Mihály ny. miniszterelnökségi műszaki altiszt. * 1882 Felsőmocsolád. Iskolái elvégzése után az állam szolgálatába 1909-ben lépett a fiumei kormányzóságnál. Ott 17 éven át teljesített szolgálatot, majd a forradalom után a miniszterelnökséghez osztották be, ahol 1935 aug. 1-én történt nyugalomba vonulásáig szolgált. 1914- ben bevonult a 17. h. gy. e.-hez, amelylyel az orosz, szerb hadszíntereken 36 hónapon át küzdött. Kétszer megsebesült. Kit.: Kcsk., seb. é. háb. e. é. A pomázi Szent István telepi polgári olvasókör egyik megalapítója és elnöke. Felesége: Péntek Irén.

Szanki Hangya Szövetkezet alakult

1920-ban Rigó József elnöklete alatt. Tagok száma 250, 2000 üzletrésszel volt az alakuláskor. Azóta szép fejlődésnek indult a szövetkezet, melynek mai forgalma évi 50—60.0000 P. Jelenlegi tagok száma 291 és üzletrészeké 2.100. 1932 óta az ügyvezetést Zaka Zoltán látja el.

Szanki rk. egyház. 1451-ben már Szűz Mária tiszteletére ajánlott temploma volt. A török hódoltság idején az elpusztult és az 1512. évi öszszeírásban már mint puszta van felvéve. Hosszú időn át a kunszentmik! ősi plébánia vezette. Kunszentmiklósról reformátusok telepedtek át Szánkra, úgy hogy 1881-ben már csak 13 katholikus volt. 1850-ben már 267 volt a katholikusok száma, míg a reformátusoké 226. Ezután gyorsan népesedett a katholikus egyház, mely a majsi plébániához tartozott. Midőn a puszta községgé alakult Schuszter Constantin püspök

32.000 forintot adományozott a szanki templom részére, mely 1898-ban épült

fel. 1906-ban Canonica Visitatio nevű szerződést kötvén önálló plébániává alakult és azóta vannak anyakönyvei. Püspöki szabad adományozású lelkészség. Egyházi nyelve magyar. Hozzátartozik Móricgát, mely 1411- ben önálló község volt, Gyóaljak, mely a török időkben elpusztult és 1642-ben, mint pusztát Szeged birtokolta. Templomának papjai XVII. század végén még láthatók voltak. 1911-ben Nagyboldogasszony tiszteletére kápolna épült. 1907 óta Végh Kálmán plébános látja el az egyház vezetését. 31 éves működése alatt épült a kápolna és a templom 1938- ban restaurálva lett. A Tázlár úti áll. iskolához csatolva lett még egy szükségkápolna 1935-ben Pintér József országgyűlési képviselő és váci püspök megbízásából, aki azt megáldotta. A kápolnában minden hó utolsó vasárnapján istentiszteletet tartanak. A kápolnához az iskola udvarán a harangot a Hubert család adományozta, a telket pedig Burka Vendel adományozta, A Szánkon a világháborúban elvitt harangok helyébe a lakosság 3 harangot szerzett be

1928-ban.

Szarka Jenő sütőmester. * 1901 Abony. A szakmát ugyanott tanulta. Később Pestújhelyen lett önálló. 1933- ban Rákosszentmihályon, majd 1936- ban Nagykőrösön létesített sütőüzemet. 1937-ben alapította jelenlegi valkói üzemét. Neje: Cseri Borbála.

ifj. Szarka Károly vendéglős. * 1896 Albertfalva. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. A lakatos mesterséget a fegyver és gépgyárban Budapesten tanulta ki, mint segéd itt működött. 1916-ban hadba vonult, olasz fogságba esett, ahonnan 1919-ben szabadult. Kit.: Kcsk. Leszerelése után a a W. M. gyárban mint lakatos működött, 1924-től vendéglős. Felesége: Szeltner Erzsébet.

Szarvak Imre vendéglős. * 1910 Jászalsószentgyörgy. Tanúim. Cegléden végezte, majd 2 évig mint üzletvezető és később mint kereskedősegéd működött. 1934-ben Jászkarajenőn nyitotta meg vendéglőjét, melyet azóta vezet. Katonai szolgálatot 1931-ben az 1. h. tüzérosztagnál teljesített. Tagja: a Dalárdának, MOVE-nak, Kaszinónak stb. Mint dalárdista több versenyen résztvett, melyeken díjakat nyert.

vitéz lőrinczi Szathmáry Ferenc esztergályos mester. * 1891 Bere. Iskoláinak elvégzése után erre a pályára lépett. Szakmájában Nagykőrösön képezte ki magát és u. ott önállósította magát és azóta egyedül vezeti esztergályos műhelyét.

vitéz lőrinci Szathmáry Imre ezüstkoszorús mester. Nagykőrösön tanult. Esztergályos szakmáját nagyobb városokban tökéletesítette. Iparművészeti cikkeit külföldön is keresik. Gyümölcstermeléssel is foglalkozik. Számos hadikitüntetés és szakmai díj tulajdonosa. 1928-ban avatták vitézzé. Az Országos Iparművészeti Tá) sulat tagja. Városi pótképviselő. Neje: Csete Mária.

Szathmáry József ny. csendőrezredes. * 1862-ben. A Ludovika Akadémia elvégzése után Szegeden, Lúgoson, Eperjesen és Budapesten szolgált. Nyugdíjazása óta Gödöllőn lakik. 1933- ban nősült. Számos kitüntetés tulajdonosa.

Szatmári Lajos szikvízgyártó és gazdálkodó. * 1873 Bugyi. Iskolái elvégzése után kezdett a gazdálkodással foglalkozni. Tényleges katonai szolgálatot a 32. h. gy. e.-nél teljesített, majd a világháborúban ismét bevonult a 20. hadosztályhoz és 1915—17-ig frontszolgálatot teljesített. Ekkor, mint családfenntartót felmentették. A Kcsk. tulajdonosa. Szikvízgyártással 1921 óta foglalkozik és üzeme a helyi fogyasztás nagyrészét látja el. Hosszú időn át volt k. képv. test. tagja, majd pénztáros és egyházközségi tag. Felesége: Darula Julianna.

Szágel István vegyeslceresk. * 1898 Ráckeve. Pozsonyban tett érettségit, majd bevonult a 32. gy. e.-hez. Leszerelése után a kereskedői pályára lépett és 1929-ben vette át édesatyja által 1885-ben alapított fűszerárú üzletét. Édesatyja tagja volt a k. képv. testnek, melynek ő is tagja volt. Felesége: Kovács Erzsébet. Gy. István.

Szántó Adolf cég Monor. A cég 1902- ben alakult s 1921-ben mint közkereseti társaság lett bejegyezve. Azóta cégtulajdonos tagok: özv. Szántó Adolfné, Strosm Jenőné és Boskovits Ernő, aki 1921 óta mint végvezető áll a cég élén. Üzletköre Monor és környéke.

vitéz Szántó Antal a Nagykőrösi Közgazdasági bank aligazgatója. * 1898 Igái. Csurgón tett érettségit, a jogakadémiát Kecskeméten végezte. Pályáját 1920-ban az igali járási tak.-pénzt.nál kezdte, majd a Pécs-Egyházmegyei t. pénzt, tisztviselője volt. 1925-ben lépett a nagykőrösi bank kötelékébe, ahol 1934-ben nevezték ki aligazgatóvá. 1916-ban vonult be a 17. h. gy. e.hez, amellyel az orosz és román harctereken küzdött.

Szántó Károly gyógyszerész. * 1888 Marcali. A gimnáziumot és az egyetemet Budapesten végezte. Mint gyakornok Budapesten működött. Résztvett a világháborúban, 1921-ben szerelt le. mint főhadnagy. 1921-ben került Üllőre és azóta itt működik. Feleségé: Kertész Erzsébet. Gy. György és Gábor,

185