Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Szabó Pál gazdálkodó. * 1887 Monostorapáti. Ifjúkora óta foglalkozik gazdálkodással és közben a molnáriparban képezte ki magát, amelyben, mint segéd is működött. A világháborúban az olasz és szerb frontokon teljesített szolgálatot és mint őrvezető szerelt le. A háborúban két fivére néhai Sz. Géza és Gyula hősi halált halt. A község közéletében 1929 óta vesz részt, mint elöljáró.

D. Szabó Pál k. bíró. * Dunapatajon 1878-ban. A gazdálkodást atyja mellett kezdi s 15 hold öröklött birtokát 1914-től önállóan vezeti s azt szorgalmával 20 holdra gyarapította. Állattenyésztéssel foglalkozik. A háború kitörésekor bevonult a 29. h. gy. e.-hez s résztvett a szerb, román és orosz harcokban, majd orosz fogságba esett, ahonnon 4 évi fogság után 1920-ban jött haza. Tagja a községi mezögazd. bizottságának s 1930 óta a község bírója. A OKH ig. tagja. Felesége: Harsányi Julianna.

ifj. Szabó Pál vegyeskereskedő. * Albertin, 1921. A középisk. IV. oszt. után atyja üzletében dolgozott, melyét most önállóan vezet. Tagja az irsai 914. cserkészcsapatnak, a Lev. Egy.-nek, hol h. szakaszparancsnok. Édesatyja a helyi Frontharcos csoportnak tagja, gazdálkodó.

Szabó Péter kéményseprőmester. * 1870 Nagykőrös. Iskolái elvégzése után a kéményseprői iparban képezte ki magát. Felszabadulása után 4 évig volt Kolozsváron üzletvezető. Pályázás útján nyerte el a nagykőrösi kéményseprői területet. Amit 1897 óta megszakítás nélkül vezet. Számos helyi intézménynek vezető tagja. Felesége Bende Rozália. Gy. Rózsi, Hanka, Kálmán, Péter, Dezső, László, Antal, Gyula.

Szabó Sándor áll. mezőgazdasági népiskola igazgatója. * 1889 Baja. Baján nyert tanítói oklevelet. Gazdasági tanítóképző főiskolát végzett Komáromban. 1912-ben kezdi meg pályáját Nagylajosfalván. Több állomáshelyen működött, 1937-től a kalocsai áll. mezőg. népiskola igazgatója. Háborús szolgálatot teljesített 11 hónapig. Tanít a tanítóképzőben, a polg. fiúiskolában, a továbbképző iskolák, körzeti iskola felügyelője. A külvárosi egyházközség világi elnöke és több intézmény tagja. Résztvett az iskolájával az orsz. mezőgazd. kiállításon, Kultuszminiszteri elismerést és az OMGE díszoklevelét nyerték. Felesége: Rock Sarolta. Gy. Sarolta.

Szabó Sándor földbirtokos. * 1901 Cegléd. Négy középiskolát ugyanott végzett, utánna gazdálkodni kezdett és 1923-ban lett önálló. 52 holdas szőlőjén és Tápiószentmárton melletti tanyáján. 75 holdas birtokán folytat vegyes gazdálkodást. Saját termésű borait Kispesten és Budapesten saját italmérésében árusítják. Felesége: Sági Erzsébet.

Szabó Sándor plébános. * 1900 Kiskunfélegyháza. Iskoláit részben ott, részben Kalocsán végezte, ahol pappá szentelték. 1934 óta Bátya község plébánosa.

Szabó Viktor és Kft. Budapest. 1935 óta áll fenn, ásvány olaj termékek eladásával foglalkozik. Cégvezető társtulajdonosa Szabó Viktor oki. gépészmérnök.

posoni és szentmartoni Szabó Zoltán ny. főszolgabíró, v. orszgy. képviselő. * 1877 Záyony. Középiskoláit Sárospatakon, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Jogi és államtudományi diplomájának elnyerése után a közigazgatási pályára lépett s Ungvármegyében előbb mint közig, gyakornok, később mint t. aljegyző, majd szolgabíró, 1902-től tb. főszolgabíró működött a vármegye különböző járásaiban. 1915-ben az ungvári járás főszolgabírója lesz. Ugyanakkor a vármegyei tb. főjegyzői címmel tüntették ki. 1917-ben Ung- és Ugocsa vármegyék közélelmezési kormánybiztosává bízatott meg. 1919-ben a cseh megszállás alkalmával a hűségeskü megtagadása miatt kiutasították és Závonyba költözött, hol még ebben az évben nemzetgyűlési képviselővé választják, majd 1926-tól a nagykaposi kerület képviselőjévé lesz.

1926-ban ugyanezen kerület országgyűlési képviselőjévé választották.

1931-ben a gyermekvédelem kormánybiztosává neveztetett ki s e megbízatásnak 3 évig tett eleget. A képviselőháznak jegyzője, később háznagya volt. Közéleti tevékenységének elismeréséül a gazd. főtanácsosi címmel lett kitüntetve. Mint kiváló közgazdász országosan ismert. Felesége: Árvái Szőnyei Etel.

Szabócsy László vajmester. * 1914 Mindszent. Elemi iskoláit Csongrádon, a tejipari szakiskolát Sopronban végezte. Mint üzletvezető Csongrádon, Alpáron, majd 1935-től Kiskunfélegyházán működik, mint az itteni tejcsarnok üzemvezetője. 1938-ban az üzem saját tulajdonába ment át. Üzemében a tej különböző feldolgozását a legmodernebb gépekkel végzi. Felesége: Szabó Rozália.

Szabóky Jenő a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat ügyv. főmérnöke. * 1881 Kalocsa. Középiskolát Kalocsán, egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. 1902-ben nyerte mérnöki diplomáját. Hosszabb külföldi tanulmányutat tett, majd mint magánmérnök működött és 1906-ban a társulat szakaszmérnöke, 1924-ben

igazgató főmérnöke lett. 1914-től 1918-ig háborús szolgálatot teljesített és mint tart. százados szerelt le. A forradalom kitörésekor nemzetőrséget szerveztt, majd a kommunisták letartóztatták. Kiszabadulása után élénk részt vett a Tiszaközi ellenforradalom megszervezésében, melynek kitörésekor az ellenforradalmárok vezérükké kiálltották. Később belépett csapatával a Nemzeti Hadseregbe, innen 1919 augusztus elején különítmény élén jött Kalocsára és az attól délre eső vidéken biztosította a Nemzeti Hadsereg átkelését a Dunántúlra. 1920-tól 1935-ig 15 éven át a kalocsai kerület képviselője volt. Képviselősége idején elvégezte a tudományegyetem jogi fakultását is. 1929-ben nevezték ki gazd. főtanácsossá. Díszelnöke a Kalocsai Ipartestületnek és a MOYE-nak. Tagja a képv. test.-nek, a vm. th. biz.-nak és a kisgyűlésnek. Díszpolgára a Miske, Fájsz és Dunaszentbenedek községeknek. Felesége: borosháti Khul Margit, fia Jenő dr., bírósági titkár az igazságügyminisztériumban, leánya Margit dr. Héjj Imre ügyvéd neje.

Szahók Avannesián szőnyeggyáros. 1893 * Barn (Kaukázus). Iskoláinak elvégzése után a szőnyegiparban képezte ki magát. 1919-ben Bpestre költözött s itt szőnyegkereskedő- és javítóüzemet nyitott. 1932-ben Albertfalván szőnyeggyárat létesít, melyet 1936-ban Ceglédre helyezett át. A gyár magyar-perzsa szőnyegeket készít és javításokat vállal. Üzletköre belföldi kereskedők és magánosok vásárlására terjed ki. Alkalmazott munkások száma: 80—120. Felesége: Schwarcz Irén.

Szakáll Béláné oki. tanítónő. * 1895 Kecskemét. Tanítónői képzőt Kiskunfélegyházán végezte. Működött Gyulaváron és Kecskeméten. 1928 óta Vecsésen tanítónő. Férje tartalékos főhadnagy. Gy. Ilona.

néhai Szakáll Gyula földbirtokos. * 1873 Nagykőrös, ősrégi család sarja. Önálló földbirtokos 1897-ben lett. 100 holdon gazdálkodott. Résztvett a világháborúban. 1930-ban húnyt el. A birtokot özvegye vezeti. Felesége: Pesti Rozália. Gy. Eszter férj. vitéz Kiss Albert, Rozália férj. vitéz Faragó Sándor.

varsolai Szakátsy Gyula urad. intéző. * 1897 Kassa. Középiskoláit, valamint a felső szőlészeti- és borászati tanfolyamot Budapesten végezte. 1915- től 1925-ig, mint tényleges tiszt szolgált és századosi rangban szerelt le. Kit.: Sig. Laudis, II. o. e. v. é., Kcsk. stb. 1925 óta a Ceglédi Takarékpénztár dunaszentmiklósi gazdaságában, mint intéző működik. A Levente Egye-183 -