Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
ü. csapatoknál teljesített szolgálatot. Kit.: katonai vas é. k. Községi képv. test., ovodafelügy. biz., Űri Casonó alapító, Iparoskörnek, Gazdakörnek és még több egyesület tagja. Nős. Gy. Béla, Endre, Pál, Tibor, György. Strasser Lajos vegyeskeresk. * 1896 Pilis. A világháborúban a 32. e.-del az olasz és orosz fronton tűzvonali szolgálatot teljesített és súlyosan megsebesült. 1918-ban tizedesi rangban szerelt le. 1929-ben önállósította magát Irsán és azóta vezeti üzletét. Felesége: .Ferderber Mária. Dr. Stasser Rezső kereskedő. * 1886 Kiskunfélegyháza. Középiskoláit ugyanott, jogi tanulmányait a Budapesti Tudomány Egyetemen végezte és 1910-ben nyerte doktorátusát. 1914-ben bevonult és az orosz és olasz harctereken küzdött. Az összeomláskor főhadnagyi rangban szerelt le. Az I. o. e. v. é. tulajdonosa. Édesatyja elhalálozásakor 1924-ben vette át annak üzletét. Felesége: Seiler Terézia. Két gyermekük van. Straub János postamester. * 1887 Bényén. Középiskoláit Nagykőrösön, a kereskedelmi akadémiát Kolozsváron végezte. Pályáját az O. K. H.-nál kezdi, mint tisztviselő. Itt 6 évet töltött. Elvégezte a postamesteri tanfolyamot s 1913-ban Gyömrő község postamesterévé lett kinevezve s azóta élénk és tevékeny részese a község kulturális és társadalmi életében. Tagja a képv. test.-nek. Felügyelő biz. tagja a Hangyának s vezetője a Sport Egyesület úszósz.-osztályának. Felesége: Schuntterer Emma. Strausz Dezső mészáros-hentes. * 1890 Bag. Iskoláit Zsámbokon végezte. 1907-ben a divatárú-szakmában szabadult fel. A fronton megsebesült. 1915-ben orosz fogságba esett. A Frontharcos Szöv. tagja. Neje: Kammertuch Eszter. Strausz Elek mozitulajdonos. * 1875 Csurgó. Iskoláit Budapesten végezte, majd kitanulta a vendéglősipart Nagykanizsán. Szabadulása után külföldön volt egy ideig. 1918- ban Somogycsurgón mint szállodás és vendéglős működött. 1933-ban bérelte a sashalmi Uránia Mozgószínházat, melynek ma is társtulajdonosa. A mozit átalakította a mai kor szellemének. 1916—18-ig a szerb harctéren küzdött. Felesége: Würzburger Berta. Strángos András th. útmester. * 1887 Bihardiószeg. Középiskoláit s az útmesteri tanfolyamot Budapesten végezte. 1908-ban bevonult a 39. cs. k. gy. e.-hez Debrecenbe, ahonnan mint zászlótartó a testőrséghez, majd a m. kir. darabont testőrséghez, mint testőrtisztes került és végül mint tiszthelyettes szolgált. 1921-ben útmesterré nevezik ki s azóta a kunszentmiklósi útmesterség vezetője. Útvonala 140 km., 16 útkaparóval. A „Vadásztársaság“ vadászmestere, NÉP, Kaszinó és TESz tag. A kommun alatti hazafias magatartásáért kitüntetésben részesült. Sträusler Lajos fakereskedő. * 1894 Pécel. Iskolát Budapesten végezte. Az erdőtermelést Felsőmagyarországon tanulmányozta. 1914- ben bevonult, orosz fogságba esett, ahonnan 1919-ben szabadult. Kit.: Kcsk. Leszerlése után atyja péceli telepén folytatta munkáját, 1921-ben önálló lett. Az üzemét fejlesztette, közben 1930-ban fióktelepi létesített Isaszegen. Tagja a k. képv. test.nek, a Frontharcos Szöv. díszelnöke. Felesége: Wastern Józsa. Stricker Gyula vegyeskereskedő. * 1894 Irsa. Lakatos ipart tanulta ki, majd a fűszerszakmára tért át és 1913-ban Irsán, mint vegyeskereskedő önállósította magát. A világháborúban a 32. h. gy. e. kötelékében szerb és olasz fronton harcolt és súlyosan megsebesült. Az összeomláskor szerelt le. ifj. Stukovszky Mihály O. K. II. tisztviselő. * 1909 Mende. Középiskoláinak elvégzése után az O. K. H. szolgálatába lépett s 1923 óta a mendei fiók vezetője. Emléklapos zászlós. Tűzoltó szak. prnok, MOVE titkár. Atyja: Stukovszky Mihály hentes- és mészáros, vm.-i törv. hat. biz. tag. közs. képv. test. tag. Az O. K. H. elnöke: Petrányi Károly ny. k. főjegyző. Stump Péter hajómolnár. * 1868 Soroksár. Kitanulta a malom ipart atyja malmában. Felszabadulása után leszolgálta a katona éveit. Leszerelése után Csepelre került, ahol gazdálkodott, szőlőbirtokos vendéglős volt. Felesége: Niederkirchner Teréz. Suba György kertész. * 1903 Lökösháza. Iskolája elvégzése után a kertészipart tanulta ki és abban 1933- ban lett önálló. Ekkor vette át a ma is fennálló nagykátai kertészetet. Édesatyja néhai S. György szintén kertész volt, a világháborút végigküzdötte, a harctéren megrokkant és 1938-ban halt meg. Felesége: Rezsi - dóvics Franciska. Sulyok János földbirtokos. * 1887 Tószeg. Ősei a község alapításában is résztvettek. Kora ifjúságától gazdálkodik. 1914-ben került a frontra. 1916-ban orosz fogságba esett. A Kcsk. tulajdonosa. 1924 óta önállóan gazdálkodik. 50 hold birtoka van. Tószeg község bírája. Megyebizottsági tag. Surányi István gazdálkodó. * 1883 Alsónémedi. A gazdálkodást szülei mellett tanulta ki és 1926-ban önállósította magát 3Ó holdas birtokán, amelyen azóta intenzív gazdálkodást folytat.A világháborúban résztvett az orosz és román harctereken. Kit.: br. v. é., Kcsk. és vas é. k. Községi közgyám, az O. K. H. és Hangya ig. tagja, a tejszövetkezet felügy. biz. t. Édesatyja és nagyatyja mindketten a község bírái voltak, sőt dédatyja a szabadságharc alatt volt a község bírája. Két fivére a világháborúban hősi halált halt. Felesége: Kiss Magdolna. Sutka Sándor vendéglős és keresk. * 1891 Szeged Felsőközpont. A gazgazdálkodást a szülői birtokon sajátította el. 1915-ben bevonult a 38. h. gy. e.-hez, mellyel az olasz harctereken küzdött, a világháborúban megsebesült. Kit.: br. v. é. és Kcsk. 1918 óta önállóan gazdálkodik, majd 1929- ben korcsmát és 1931-ben szatócsüzletet nyitott. A gazdakör vezetője. Felesége: Szekeres Erzsébet. Süss Manó nagykereskedő és bizományos. * 1869 Bonyhád. Iskoláit ugyanott végezte. 1899-ben nyitott Kalocsán üzletet. A világháború alatt mint járási hatósági ellátó működött. Városi képv. test. tag. Neje: Link Rudolfina, a Stefánia Szövetség alelnöknője. Sütő Mihály gazdálkodó. * 1877 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte, majd 1906-ban önálló gazda lett. Részt vett a világháborúban, a szerb fronton küzdött. 15 éven át volt városi képv. test. tag, a Gazdakör tagja, az OKH. alelnöke, a ref. egyház presbitere, a Nagyszék Varjasi Legeltetési Társulat pénztárnoka, annak egyik alapító és vezető tagja. Felesége: néhai Kernács Julianna. Gy. Mihály, Julianna és Ferenc. Svajer Ferenc k. bíró. * 1891 Örkény. Ifjú éveit szülei gazd. töltötte. 1914-ben háborús szolgálattételre vonult be az 1. h. munkáscsapathoz, hol később betegsége miatt felmentették a szolgálat alól. 3 évig orosz fogságban is szenvedett. Megnősülése után önálló lett, mint földbérlő kezdte meg a gazdálkodást és ma a szorgalmas munkája eredményeképpen 8 hold saját birtokán gazdálkodik. 1937-ben Örkény k. megválasztotta k. birájának. A gazdakörnek tagja. Felesége: Kiss Erzsébet. Svajer János gazdálkodó. * 1887 Örkény. A gazdálkodást édesapja mellett sajátította el. 3 évig tényleges kát. szóig, teljesített a 12. t. e.-nél. 1908- ban nősült. 1919-ben önállósította magát és azóta 7 holdon saját maga gazdálkodik. Résztvett a világháborúban. Az orosz és olasz fronton harcolt, egyszer megsebesült, mint tűzmester szerelt le. Kit: 2-szer II. o. e., 2-szer 176
