Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Sági Péter gazdálkodó. 1879 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1909-ben önálló gazda lett. 53 hold saját és némi haszonbérleten kezdte meg a gazdálkodást. Különösen szarvasmarha és lótenyésztéssel foglalkozik. Kiállításon is résztvett, ahol oklevéllel tüntették ki. Résztvett a világháborúban, szerb és olasz fronton küzdött, majd olasz fogságba került. Felesége: Kernács Erzsébet. Gy. Erzsébet, Etelka és Péter.

Sági Péter ny. ref. el. isk. tanító. * 1864 Nagykőrös. Ősrégi ref. család sarja. Iskolái elvégzése után a nagykőrösi ref. tanítóképzőbe nyert oklevelet. Mint tanító 32 éven át működött. 1925-ben nyugalomba vonult és azóta telepedett le szülővárosában. Felesége: Diószeghi Piroska. Gy. Júlia özv. Jedlovszky Józsefné, Péter és János.

Ságody András gazdálkodó, Hangya szöv. igazgató. * 1892. Jánoshalma. Iskoláinak elvégzése után a gazd. szakismereteket atyja birtokán szerezte. 1927-től önállóan vezeti 102 k. holdas birtokát, melyen belterjes gazdálkodás mellett gyümölcstermelései is kodás mellett gyümölcstermeléssel is foglalkozik. Kiskunhalason és Kiskőrösön vett részt gyümölcskiállításon és sok értékes díjat, oklevelet, kitüntetést és pénzjutalmat kapott. 1916—17-ig a 28. cs. kir. gy. e.nél teljesített kát. szolgálatot. A Hangya és Szeszfőzde ig. tagja, a Gazdakör pénztári ellenőre stb. Felesége: Szabadi Mária.

vitéz Sándor Ferenc gabonakereskedő. * 1890 Kecskemét. 1911-ben bevonult a 7. huszár e.-hez és itt szolgálva érte a világháború. A szerb, orosz, román és olasz harctereken küzdött és 3-szor megsebesült. 1918 októberében a csendőrség kötelékébe lépett, ahol 1923-ig teljesített szolgálatot, mint őrmester szerelt le. Kit.: kétszer I. és II. o. e. és br. v. e., Kcsk., háb. e. é. és seb. é. és II. o. német ezüst szolgálati kereszt. 1929- ben avatták vitézzé. 1937 óta Kerekegyházán, mint gabonakereskedő működik és kincstári szállító.

Sándor Imre ny. tűzoltó. * 1881 Csongrád. Iskolái után katonai kötelezettségének tett eleget a 46. gy. e.nél. Leszerelése után mint tűzoltó Kiskunfélegyháza város szolgálatába lépett, ahol 26 Va évig megszakítás nélkül szolgált. 1938-ban saját kérelmére nyugalomba vonult. Buzgó és hűséges szolgálatainak elismeréséül feletteseitől több elismerésben részesült. 1914-ben bevonult a 46. gy. e.hez s az összeomláskor szerelt le. Részt vett az olasz és orosz harcokban. Kit.: Kcsk. stb. Felesége: Gulyás Anna.

vitéz Dr. Sándor Jenő János a túrái Szent Antal magánkórház vezető orvosa. * 1901 Tura. Érettségit Budapesten tett, egyetemi tanulmányait ugyanott, Debrecenben és Pécsett végezte. 1925—28-ig a pécsi sebészeti klinikán volt műtőorvos, majd egy évig Budapesten a gége klinikán működött. Utána Délamerikában Livramentó városban a Fischer-féle szanatórium sebészeti osztályának volt a vezetője, majd 1930—34-ig San Gábriel város kórházi sebész főorvosa volt. Ezután hazatért és egyideig, mint magánorvos működött, majd megalapította a fenti magánkórházat. 1918- ban a székely hadosztály kötelékében harcolt, majd Ostenburg különítményhez került, 1921-ben szerelt le. Atyja Sándor József, mint kántortanító teljesített szolgálatot, a világháborúban is kivette részét és háborús szolgálatai elismeréséül avatták vitézzé.

Sándor Jóahim tűzifa- és szénkereskedő. * 1896 Abony. Kitanulta a géplakatos ipart, majd a csepeli Weisz Manfréd gyárban dolgozott.

1937-ben lett önálló szén- és tűzifakereskedő. 1915-ben bevonult a 17. h. gy. e.-hez, az orosz harctéren küzdött, ahol fogságba került. 1918-ban szerelt le. Felesége: Ihász Jolán.

vitéz Sándori Mihály gazdálkodó. * 1899 Nemesnádudvar. A gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd 1910-ben tényleges katonai szolgálatra vonult be. Három évi szolgálat után leszerelt, majd 1914-ben a 38. gy.-hez vonult be és ezredével a szerb, orosz és olasz frontokon küzdött és az összeomláskor törzsőrmesteri rangban szerelt le. Kit.: I. o. e. v. é. (2-szer), II. o. e. v. é., br. v. é. és Kcsk. 1924-ben avatták vitézzé. Községi pénztáros, a mezőgazdasági bizottság tagja és hat évig volt leventeoktató.

néhai Sánta Béla gimn. tanár. * 1846 Nagykőrös. 36 évig működött, mint gimnáziumi tanár, 1935-ben hunyt el. Irodalmi tevékenységet fejtett ki, számos tudományos munkát adott ki. A közgazdasági bank elnök-igazgatója, presbiter és városi képviselő volt. Felesége: néhai sajószentpéteri Nagy Rozália. Gy. Arabella, Irma férj. Tiszaváry Dezső kormányfőtan., Béla pii. főtan., Rózsa özv. Würtzler Vilmosné.

Sárán István szikvízgyáros és gazdálkodó. * 1911. Pilis. Iskolái elvégzése után odahaza gazdálkodott, majd katonai szolgálattételre vonult be Budapestre. 1938-ban önállósította magát és szikvízgyárat vett, melyet saját maga vezet. Tagja a MOVE-nak és a Gazdakörnek. Felesége: Duchaj Zsuzsanna. Gy. István.

Sári Józsefné oki. áll. óvónő. * 1893 Cegléd. Az állami óvónőképzőt Hódmezővásárhelyen végezte. 1914-ben kezdte pályáját és 1922-től Vecsésen működik, mint a II. számú áll. óvoda vezetője. Férje Sári József fűszerkereskedő. Gy. Irén, Erzsébet.

nemesócsai Sárközy Erzsébet közs. óvónő. * Szalkszentmárton. Az óvónőtanfolyamot Budapesten végezte. 1931-ben kezdte Nagykőrösön pályáját, ahol azóta a községi óvodában működik. A ref. leány e., vöröskereszt és légoltalmi liga tagja.

Sárközi Dezső kereskedő. * 1890 Üjkécske. Iskoláit ugyanott végezte, utána a kereskedői szakmában képezte ki magát, majd 1921-ben megalapította üzletét, melyet egyedül vezet és melyben 3 alkalmazottat foglalkoztat.

1914-ben a 30. h. gy. e.-del az orosz, román és olasz frontokon küzdött, egyízben sebesült és 39 hónapi frontszolgálat után, mint őrmester szerelt le. Kit. II. o. e. v. é., br. v. é, és Kcsk. Az ipartestület és polgári kör tagja. Felesége: Strasszer Erzsébet.

Sárközi Károly kereskedő. * 1892 Szentmártonkáta. Iskolái után kitanulta a hentes és mészárosipart és abban mint segéd Bpesten gyarapította szaktudását. 1913-ban bevonult a haditengerészethez és a Trina-Enyjen teljesített szolgálatot. Mint első oszt. tengerész és a Kcsk. tulajdonosa szerelt le. Utána Szentmártonkátán a Hangya üzletvezetője volt és e minőségében 12 évig vezette a Szövetkezetét. 1932-ben önállósította magát. A P. L. E. és Frontharcos Szöv.-nek stb. tagja. Felesége: Varga Janka.

Sárközi Károly szabóm., k. bíró. * 1894 Pomáz. Iskolái elvégzése után szakmáját Budapesten tanulta ki, ahol 1911-ben szabadult fel. Segédéveit ugyanott, Abbáziában, Cirkvenicában és nagyobb bel- és külföldi /árosban töltötte. 1919-ben ismét visszajött szülőfalujába, ahol önálló szabóüzletet létesített, amelyet azóta vezet. 1915— 1918-ig résztvett a világháborúban a 32. h. gy. e.-del az orosz fronton, kétszer megsebesült. A Kcsk. és seb. é. tulajdonosa. 1926 óta a képv. testnek t., amely 1936-ban k. bírójává választotta. Az iparoskor elnöke. Felesége: Kneitner Mária.

Sárosi Mihály ny. rk. tanító. * 1876 Csendespatak. A tanítói oklevelet Ungváron szerezte meg. Pályáját Tarkofán kezdte meg, majd Zemplénben, Kistölgyesen és másutt működött. Később visszakerült szülőfalujába Csendespatakra, innen a csehek ki üldözték, ezután Miskolcon vagonlakó volt, majd ismét tovább folytatta a pályáját. 1928-ban került Kocsérra, ahol 1937-ben 40 évi tanítói működés után nyugalomba vonult. 1938-ban halt meg és Kecskeméten temették el. Özvegye: néhai Krah Emma.

167