Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

néhai Sárváry Szilárd ny. kántor­tanító. * 1885 Kiskunmajsa. Közép­iskoláit s a tanítóképzőt Kiskunfélegy­házán végezte. Tanítói pályáját az alpári r. k. iskolánál kezdte, hol 25 éven át működött az egyház és felet­tes hatóságának teljes megelégedésére. 1914-ben hadba vonult s 2 évi harc­téri szolgálat után betegen tért haza. 1927-ben hunyt el s a község osztat­lan szeretete kísérte utolsó útjára. Felesége: pejeni Draskovits Róza. Gy. Alajos és Erzsébet, mindketten tanítójelöltek. Sáska István k. biró, hitelszövet­kezeti könyvelő. * 1884 Bugyi. Isko­lái elvégzése után ipari pályára lépett és a szabó, valamint a vendéglősipart tanulta ki. Mint segéd többhelyütt fejlesztette szaktudását. A község köz­életében előbb mint képv. test. tag, majd mint községi pénztáros vesz részt. 1936 nov. 15-én pedig a község bizalma bírói székbe ültette. A helyi hitelszövetkezethez 1931-ben került, mint ügyvezető s akkor vette át a fel­oszlásban lévő 0. K. H. szövetkezetét. Vezetése alatt a szövetkezet nagy fel­lendülésnek indult és jelenleg kitünő­en prosperál. 1936 nov. 4-én a szövet­kezet kitüntetésben részesítette és ve­zetését a hivatalos szaklapban az igaz­gatóság, mint követendő példát mutatta a többi hitelszövetkezet számára. Fe­lesége: Pethő Erzsébet. Scultéty Sándor földbirtokos. * 1892 Lajosmizse. Középiskoláit Buda­pesten végezte, mely után minden ide­jét a gazdálkodásra fordította, önkén­tes évét 1913-ban szolgálta s itt érte a világháború, melyből 1 évet a harcté­ren töltött, majd orosz fogságba került s az összeomlás után jött haza. Az­óta édesanyjával közösen gazdálkod nak. A gazdaság kenyérmagvak ter­melésére és tehenészetre van bereu dezve. Sebestyén László fakereskedő. * 1880 Kiskund. Középiskoláit Sopron­ban végezte, majd érettségi után Bu­dapesten fakereskedelemi cégnél kezd­te pályáját. 1909-ben Budapesten ön­állósította magát és 1922-ben Kiskun­félegyházán létesített fatelepet, melyet azóta vezet. Felesége: Trosztler Emma. Gy. Éva férj. Berger Imréné. Sebő Béla kormányfőtanácsos. * 1877. Budapest. Budapesten érettsé­gizett, a jogot szintén ott végezte. Áll. számvizsg. Adóiiiv. szakvizsgát tett. Oki. hites könyvvizsgáló. 1914- ben hadbavonult mint népföikelő fő­hadnagy, a szerb és északi fronton küzdött. Kit.: Sig. Laud, a kardok­kal, III. o. polg. hadi érdemkereszt. Igényjog Kcsk. stb. A fővárosnál teljesített mint főszámvevő szolgála­tot. 1937-ben nyugalomba vonult és azóta vecsési lakos. Felesége: Újvári Ilona, Sebő Gábor fűszerkereskedő. * 1869 Szécsény. Iskoláinak elvégzése után a fűszerkereskedői szakmába lépett. 18 évig mint kereskedelmi utazó működött. 1918-ban Bpesten ön­álló üzletet alapít, majd 1927-ben Mo­­norra költözött s azóta vezeti saját házában levő üzletét. 1915-ben bevo­nult a 32. gy. e.-hez s az olasz harc­téren 2 esztendőt töltött. Felesége: Weisz Heléna. Sebők Mihály kereskedő * 1888-ban Kalocsán. Ugyanott végezte iskoláit. 1912-ben vette át édesapja üzletét. A világháborúban 1914-től vett részt. 1916-ban orosz fogságba esett. A Ka­locsai Kereskedők Egyesületének el­nöke. Az Egyesület 1888-ban létesült. Jelenleg 200 tagja van. Sebők Zsigmond vegyeskereskedő. * 1876 Kalocsa. Iskolái után a fűszer­kereskedő pályára lépett. 1891-ben sza­badult fel és több vidéki városban se­gédkezett. 1897-ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez Kiskunfélegyházára s 1899- ben szerelt le. 1914-ben ismét bevonult a 30. h. gy. e.-hez. Résztvett a szerb, orosz és román harctereken folyó üt­közetekben és 1918-ban szerelt le tize­­desi rangban. A kalocsakörnyéki ellen­­forradalom alatt dunaőrségi szolgálatot végzett. Foktőre 1918-ban jött s azóta tartja fenn üzletét. Felesége: Hahn Fáni. ifj. Segesváry Imre kereskedő. * 1910 Szánk. Iskoláit Kecskeméten végezte, majd a kereskedői pályára lépett és 1934-ben szülőfalujában ma is fennálló terményüzletét nyitotta meg. A MOVE tagja, a rokkant e. elnöke. Katonai szolgálatot a 7. h. gy. e.-nél teljesített. Felesége Bábe­­nec Emilia. Gy. Gyula, Családja épí­tette az első házat Szánkon, igy tehát a község első települői közé tartozik. szakonyai Segesváry Lajos. földbir­tokos. * 1861 Kiskunszank. Ősrégi pestmegyei nemesi családból. 1855- ben lett önálló földbirtokos. A köz­ség közéletében régóta vesz részt, tagja a k. képv. test.-nek, a 48-as kör volt elnöke stb. Felesége: Szűcs Erzsébet. Két örökbe fogadott gyer­mekük van, Segesváry Lajos tanár és Julianna tanárnő. Sehring Pál vasesztergályos. * 1883 Dunaharaszti. A vasesztergályos ipart a Budapesti Fegyver és Gép­gyárban tanulta ki, mint segéd 34 évig működött. 1934-ben került a Weisz Manfréd gyárba és azóta itt dolgozik. K. képv. tag. Ház-és telek­­tulajdonos. Egy. választm. tag. Rk. egyház képv. test tag. Felesége: Lenes Anna. Selmeczy Miklós sörétgyáros. * 1876-ban Losoncon. Losoncon 1906- ban alapított sörétgyárat, üzemét 1922-ben Újpestre telepítette. Semperger József szűrszabó. * 1872 Kerecsend. Iskolái elvégzése után a szűrszabó iparban képezi ki magát. 1897-ben önálló lesz saját erejéből. 1900 telepedett le Kiskunfélegyhá­zán, ahol megalapította mai műhe­lyét. A szentesi és kiskunfélegyházi ipari kiállításon aranyéremmel és oklevéllel lett kitüntetve. 1914—18-ig a világháborúban résztvett, a szerb és olasz harctéren küzdött. A város képv. test. tagja. Felesége: Ádám Hona. Gy. Hona, József, István, Sán­dor, Imre. fűztornyai Dr. Sepsey Benedek ügyvéd, vm.-i tb. főügyész. * 1890. Középiskoláit s egyetemi tanulmá­nyait Budapesten végezte. Diplomájá­nak megszerzése után az ügyvédi pá­lyára lépett s 1921-től mint önálló ügyvéd Soroksáron működik. A világ­háború alatt hadba vonult. Részt vett az olasz és orosz harcokban s az összeomláskor mint főhadnagy szerelt le. Kit.: Signum Laudis a kardokkal, k. e. v. é., br. v. é. és Kcsk. stb. Tagja a község képv. test.-nek, a Nem­zeti Munkavédelem elnöke. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrá­­lis és társadalmi életében. vajkai dr. Serbán Iván a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. * 1887 Ma­­gyarcsernye. Középiskoláit és egye­temi tanulmányait Budapesten végez­te, ahol jogi doktorátust nyert. Pá­lyáját a földművelésügyi miniszté­riumban kezdte el, ahonnan 5 évi szol­gálat után a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete titkára lett. majd később kinevezett igazgatója. Innen az Or­szágos Mezőgazdasági Kamarához ke­rült, mint főtitkár, majd, h. igazgató. Gömbös miniszterelnök kinevezte a m. kir. külkereskedelemi hivatal alelnö­­kévé, majd elnökévé, ahonnan a Ma­gyar Nemzeti Bank igazgatói székébe hívták meg. Családjának régi ma­gyar nemességét I. Ferenc József erősítette meg, őt pedig közgazdasági érdemeiért a kormányzó gazdasági főtanácsossá nevezte ki, 1935-ben pe­dig a magyar közgazdaság és külke­reskedelem terén kifejtett munkássá­gáért a magyar érdemrend középke­resztjét a csillaggal adományozta. Egy leánya és egy fia van aktív tű­­zérhadnagy. Tahitófalun birtokuk van. Gróf Serényi Miklós földbirtokos. * 1898 Wien. A gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte, itt nyert okle­velet. Emi. főhadnagy. 907 k. hold birtokán mintaszerű gazdálkodást foly­tat. Tehenészete évi 90.000 liter tejet juttat a váci piac fogyasztó közön­ségének. Juhászata és állattenyésztése követésre méltó. Az alkalmazott kon­­veneiós cselédek száma 32, a napszá­mosok száma évi 2500—3000. Gyü­mölcs- és szőlőgazdasága szintén vi­rágzó, Községi képviselő test. tag. 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom