Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

mindenkor kivették részüket községük és egyházuk minden megmozdulá­sából. vitéz Részegh Ferenc állami isk. ta­nító, levente főoktató, népművelési gondnok, N. M. V. vezető. * 1889 Csikgörcsfalva. Tanítói oklevelet Dé­ván 1910-ben nyert. Pályáját o. ott kezdte meg, ahonnan magyarságáért az oláhok kitoloncolták. 1920 óta a monori áll elemi isk. tanítója. A le­vente ifjúságnak a főoktatója. A he­lyi népművelődés vezetője. Részt­­vesz községe minden hazafias és kultúrális megmozdulásában és annak lelkes támogatója. 1914-ben bevonult a 82. székely gy. e.-hez. Az orosz és az olasz fronton 35 hónapot szolgált, három ízben megsebesült, majd orosz fogságba esett, ahonnan megszökött, mint eml. szds szerelt le. Vitézi Szék tagja. 1929-ben avatták vitézzé. Nem­zeti munkavédelem, levente és más társadalami munkásságáért többízben elismerésben részesült. Részvénytársaság Villamos és Köz­lekedési Vállalatok számára Phöbus Villamos Művei. Az üzletvezetőség cí­me: Újpest, Tó-utca 7. Telefon: 295—820. Kirendeltségek: Aszód (Fő-utca. Telefon: Aszód 47.), Cin­­kota (Hősök tere), Csömör (Vörös­­marty-utca 9), Dunakeszi (Erzsébet királyné út 23.), Főt (Jókai-utca 19.), Gödöllő (Kossuth Lajos-utca 27. Telefon: Gödöllő 14.), Isaszeg (Dányi-út 4.), Kistarcsa (Horthy Miklós-út 17.), Maglód (Sugárút), Mogyoród (Templom-tér), Pestújhely (Gróf AndrásSy-út 26. Telefon: 297—832.), Pécel (Szemere Pál-utca 19.), Rákoshegy (Deák Ferenc-utca 52.), Rákospalota (Bocskay-utca 116. Telefon: 295—322.), Rákoskeresztúr (Pesti-út 84. Telefon: 148—505.), Rá­kosszentmihály (Rákos-út 84. Tele­fon: 297—960.), Rákosliget (Xl-utca 15.), Rákoscsaba (Kossuth Lajos-utca 114.), Sződ (Fő-út 42.), Újpest (Ár­­pád-ut 40. Telefon: 294—870.), Ve­resegyháza (Vasut-utca. Telefon: Veresegyháza 12.). Újpest és Rákos­palota m. városokban, valamint Alag, Aszód, Cinkota, Csömör, Duna­keszi, Ecser, Fót, Gödöllő, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Maglód, Mátyás­föld, Magyoród, Nagytarcsa, Pest­újhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rá­koskeresztúr, Rákosliget, Rákos­szentmihály, Sashalom, Szada, Sződ, Veresegyház községekben összesen kb. 43.500 fogyasztó villamos ener­giaszükségletének közvetlen ellátá­sáról gondoskodik, nagyban szolgál­tatja a villamos energiát Vác m. vá­rosnak és Alsógöd, Felsőgöd közsé­geknek. Nagyfeszültségű távvezeté-. kének hossza: 384 km. Szekunder! elosztóhálózatának hossza: 698 km. Csatlakozóvezetékeinek hossza: 886 km. Részvénytársaság Villamos és Köz­lekedési Vállalatok számára Kispesti Villamos Üzeme. Az üzletveztőség cí­me: Kispest, Üllői-út 210. Telefon: 146—683, 146—684. Kirendeltségek: Pestszentimre (Jenő-u. 68. Telefon: Pestszentimre 12.), Gyömrő (Gyöm­­röy Aurél-u. 92. Telefon: Gyömrő 26.), Vecsés (Fő-utca 1. Telefon: Ve­­csés 10.) Kispest (Wekerletelep) és Pestszentlőric m. városokban, vala­mint Gyömrő, Pestszentimre és Ve­csés községekben összesen kb. 20.000 fogyasztó villamos energiaszükségle­tének közvetlen ellátásáról gondos­kodik, nagyban szolgáltatja a villa­mos energiát Üllő községnek. Nagy­feszültségű távvezetékének hossza: 66 km. Szekunder elosztóhálózatának hossza: 270 km. Csatlakozóvezetékei­nek hossza: 188 km. Réti Ernő korcsmáros. * 1873 Szol­nok. 1914-ben vonult be az 1. h. gy. e.-hez, 1918-ban szerelt le mint fő­­tűzér. Küzdött a román és az olasz harctereken, ahol súlyos fagyást szenvedett. 1932-től Albertiben korcs­máros és lelkes támogatója a község társadalmi egyesületeinek. Réti József János fakereskedő. * 1880 Marosalja. Az asztalosipart ta­nulta ki és felszabadulása után e szak­mában mint segéd működött. Utána 5 évig Gyálszölökön vegyeskereskedése volt és 1937-ben létesítette fakereske­dését. Az olasz és albán frontokon küzdött a háborúban és mint tizedes szerelt le. A szóig. vask. tulajdonosa. A kér. e. vm. tagja, a helyi áll. iskola volt gondnoka. Felesége: Borbély Er­zsébet. Réthy Károly fűszerkeresk. * 1873 Kecskemét. Iskoláinak elvégzése után az ipari pályára lépett. Előbb szabó­iparos volt, majd a fűszerszakmát ta­nulta. 1909 óta önálló. Üzlete egyike a legrégibb üzleteknek Monoron. 1917- ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez. Az orosz harctéren 2 hónapot töltött. Mint őrvezető szerelt le. A Kereske­dők Egyesülete, a Sport Egyesület, a Polg. Olv. Kör tagja. Felesége: Kiss Ilona. Gy. Margit, Károly. Révész Gábor nyug. MÁV. elöl­járó. * 1875 Kaposvár. Középisko­láit Szabadkán végezte. A MÁV szol­gálatába 1911-ben lépett és ott műkö­dött 13 éven át. 1914-ben Csengődön áll. elöljáró lett s 25 évig vezette az állomást, valamint a helyi m. kir. postamesteri hivatalt. 1930-ban vonult nyugalomba. A helyi O. K. H.-nak könyvelője, a tűzoltó test. parancs­noka s a róm. kath. egyház tanács­tagja. Felesége: Borbényi Klára. Révész Jenő kereskedő. * 1887 Cegléd. Középiskoláit ugyanott vé­gezte és a szakmai szakismereteket is ott szerezte meg. 1915-ben bevonult a 38. gy. e.-hez, majd onnan a 29. gy. e.-hez és végül a távíró e.-hez osz­tották be. Az orosz és olasz harctere­ken 10 hónapig teljesített szolgálatot. Egyszer sebesült. Kit.: br. v. é., Kcsk. Az OMKE. vm. tagja, a kereskedelmi egylet háznagya. Révész Lajos üveg- és porcellán­­kereskedö. * 1879 Nagykőrös. Szak­máját édesapja üzletében tanulta ki és felszabadulása után is ott tevékenyke­dett. 1906-ban átvette édesapja által 1872-ben alapított üzletét. Ez a legré­gibb üzlet a városban ebben a szak­mában. 1938 óta fia László, atyja mel­lett mint társtulajdonos működik. A Kereskedelmi Casinó, az Izr. Szent­egylet vm. tagja és az Izr. Hitköz­ség h. elnöke. Felesége: Váradi Ju­lianna. Gy. László, Katalin, Sarolta és Klára. Révész Manó és Jenő női kabátok, férfi ruhák, készáru nagyraktára, úri és angol női szabóság. A cég 1903- ban alakult és bejegyzett cég. Cegléd város legrégibb üzlete e szakmában. A cégtulajdonosok úgy a készárú üz­letet, mint a szabóságot olyan nívóra emelték, hosszú évtizedes munkássá­guk alatt, hogy az ma országos vi­szonylatban is a legelsők közé tarto­zik. A cég ma is átlagban 40—50 em­bernek ad kenyeret. Majdnem egyet­len cég az országban, mely kizárólag szabott áron árúsítja készítményeit, nemcsak üzletében, hanem a környék­beli vásárokon is előharcosa a sza­bott áron való árúsításnak. Ceglé­den a polgárság ruházkodása terén úttörő munkát végzett. Révész Manó kereskedő. * 1878 Cegléd. Iskoláit helyben végezte, a textilszakmát Nagykőrösön tanulta ki. 1903-ban alapította meg üzletét. A múltban tagja volt a város képv. test.­­nek, jelenleg hitközségi elöljáró és a kereskedelmi e. tagja. néhai Révfy Imre földbirtokos. * 1870 Kiskunmajsa. A gazdasági aka­démiát Debrecenben végezte, majd utána családi birtokán kezdett gazdál­kodni. 1897-ben lett önálló földbirto­kos 85 holdas birtokán és annak veze­tését 1925-ben bekövetkezett haláláig önmaga látta el. Halála óta özvegye és jelenleg fia Révfy Mihály vezeti a birtokot. Fia végigharcolta a világhá­borút, tagja a k. képv. test.-nek. Dr. Révfy Jenő ny. főorvos. * 1860 Kiskunmajsa. Középiskoláit s egye­tem tanulmányait Szegeden végezte. Az egyetem orvosi fakultásán és a gyógyszerész tanszéknél előbb gyakor­nok, majd I-ső tanársegéd volt. Sza­badkán MÁV. főorvos, Palicson igazgató főorvos, végül Szabadkán MÁV. főorvos, hol 1920-ig nyuga­lomba vonulásáig teljesített kiváló szolgálatot. Fivére Ödön a francia okupációban 1878-ban hősi halált Pestvármegye Adattára. IV. rész. 161 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom