Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

halt s neve a kecskeméti nagytemplom falában levő márvány emélktáblán van megörökítve.

Révfy Jenő oki. gazda, földbirtokos. * 1899 Szabadka. Középiskoláit Szabadkán végezte. 1917-ben bevonult a 4. h. h. e.-hez. Részt vett a román és olasz harctereken. Kit.: II. o. e.

v. é., br. v. é., Kesk., háb. e. é. Az összeomláskor mint emléklapos zászlós szerelt el. Leszerelése után a debreceni gazd. akadémia hallgatója lesz s itt nyer diplomát 1925-ben. Oklevelének megszerzése után a 303 k. hold családi birtok kezelését veszi át, melyen ma is belterjes gazdálkodást folytat. Községi képv. test. tag, a Gazdakör elnöke s a Frontharcos Szöv. alelnöke. A községi és járási mezőgazdasági bizottság elnöke, illetve tagja. Régi nemesi család sarja s őse a község legelső telepesei közé tartozik. Felesége: Révfy Ida.

Révfi Vilmos gazdálkodó. * 1890 Bakonyság. A gazdálkodást a szülői házban sajátította el és jelenleg 37 holdas birtokát műveli. 1915-ben bevonult és az összeomláskor az olasz fronton küzdött. A Kos. és háb. e. é. tulajdonosa. 1920-ban a nemzeti hadseregben is teljesített szolgálatot. Felesége: Bódis Rozália. Gy. Vilmos, Rózsa és Ilona.

dr. küllői Rhorer Aladár a Hangya Szöv. Központ ügyv. igazgatója, kormányfőtanácsos. * 1890 Szombathely. Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte. Államtudományi diplomát szerzett. Pályáját a Kereskedelmi Bankban kezdte. Onnan a Hangya Szövetkezethez került. A vlágháborúban orosz fogságba esett. Több hadikit. tulajdonosa.

Ribárszky Pál gab. kereskedő és Futura főbizományos. * 1900 Kiskőrös. Iskolai tanulmányait Kiskőrösön végezte, majd a gab. kereskedői pályára lépett. 1928-tól önállóan vezeti gabona- és terménykereskedését. Tagja a község kégv. test.-nek s a MOVE- nak. Felesége: Gombás Erzsébet. Gy. Erzsébet, Pál, László.

Rich Antal építőmester. * 1885 Szigetújfalu. Iskoláit Csepelen, az építőmesteri képesítést Budapesten szerezte meg. Budapesten évekig működött, 1925- től Csepelen dolgozik. 1914-ben hadbavonult, orosz fogságba esett, ahonnan

1918-ban szabadult. 12 év óta községi esküdt és számos intézmény tagja. Felesége: Grigoriev Nadja.

Richter Imre ny. áll. tanító, uradalmi számvevő. * 1887 Bodajk. Középiskolai tanulmányait Kalocsán végezte, ahol 1907-ben tanítói oklevelet nyert. Működését, mint tanító Csákváron kezdte meg, majd onnét Felsőstobnyára került, később pedig Barátudvaron és Újpesten is működött és 1920-ban nyugalomba vonult. A tanítói pályáján való nyugalomba vonulása után a Coburg herceg uradalmában Pusztavacson jelenleg számvevői minőségben működik. A világháború alatt az orosz fronton megsebesült és mint rokkant szerelt le. Kit.:

1. o. e. v. é. 1920 óta részt vesz a község mindennemű megmozdulásában. K. pénztárnok és az Orsz. Gazdatisztek és Erdőtisztek E. tagja. Felesége: Reichenbach Emilia.

Richter Mihály gazdálkodó és darálómalom tulajdonos. * 1896 Nádudvar. A gazdálkodást a szülői háznál tanulta ki, majd 1915-ben a 39. gy. e.hez vonult be, ahonnan az 51. h. gy. e.-hez helyezték át, amellyel az orosz és olasz fronton 24 hónapig tűzvonali szolgálatot teljesített. A Nemzeti Hadseregben is szolgált és 1920-ban szerelt le. Kit.: br. v. é., Kcsk. Községi esküdt, az O. K. H. ig. t. Faluszövetség helyi elnöke, rk. egyház vm. tagja. Felesége: Zimmermann Mária. Gy. Berta, Erzsébet és József.

Rideg Ignác gazdálkodó, kereskedő és szíjgyártóm. * 1901 Homokmégy. A gazdálkodást nagybátyjánál és nagynénjénél Öregcsertőn tanulta ki.

1919-ben került vissza Homokmégy községbe, megnősült s apósa gazdaságában segédkezett. 1921-ben önálló lett, majd 1925-ben a szíjgyártói ipart tanulta és 1926-ban már műhelyt nyitott. 1935-ben szatócskereskedést is nyitott, melyet ma is vezet. Felesége: Varga Mária.

Rigler József Ede papírneműgyár R. T. VI. Rózsa-u. 55. Alakult 1871. Igazgatósági tagok: dr. Búd János elnök, Antal Jenő h. vezérigazgató, Jekelfaussy Zoltán, dr. br. Pásztélyi István, dr. Petrovics Elek, dr. Ripka Ferenc, Langer József vezérigazgató. Török Sándor, Zoltán Béla, dr. Radnay Béla, Szudy Elemér, dr. Salusinszky Gyula. Alaptőke 500.000 pengő. mely 10.000 drb 50 pengő névértékű részvényre oszlik.

Rigó Béla kereskedő. * 1894 Budapest. Középiskolái elvégzése után 20 éves korában bevonult háborús szolgálatra és az orosz, román, olasz frontokon harcolt. Kit.: br. v. é., vaskereszt, Kcsk. Leszerelése után 10 évig a Hirmann fémárúgyárban működött, 1932-ben Budapesten és azóta pedig Rákoskeresztúron önálló kereskedő. Rákoskeresztúron fiúküzletet is tart fenn. Felesége: Juhász Erzsébet.

ifj. Rigó István kereskedő. * 1895 Homokmégy. Ugyanott végezte iskoláit, majd mint gazdálkodó szülei gazdaságában dolgozott. 1930-ban öregcsertőre költözött, ahol önálló üzletet nyitott. A világháborúban orosz fogságba esett. Neje: Molnár Katalin.

Rigó János gazdálkodó. * 1886 Kiskunfélegyháza. Iskolái után a mezőgazdasági pályára lépett, majd végigküzdotte a világháborút a 38. h. gy. e.-del és a szerb fronton súlyos légnyomást kapott. 32 hónapi tűzvonali szolgálat után, mint rokkant teljesített tovább katonai szolgálatot. Leszerelése után vette át szülei birtokát. 98 k. hold birtoka volt, melyet családja közt feloszlott és ma 50 holdon gazdálkodik, amiből 12 hold saját szerzeménye. Tagja a városi képv. test.nek, gazdasági egyesületnek és szőlősgazdák egyesületének. Felesége: Fekete Jolán. Gy. János, Mátyás, Nándor, László, Jenő.

Rikter József földbirtokos. * 1885 Tatárszentgyörgy. A gazdálkodást édesatyja birtokán sajátította el, majd megnősülve önálló gazdálkodó lett. Tagja a k. képv. testületnek és elöljáróságnak. 1916-ban bevonult a 38. gy. e.-hez, amellyel az orosz hadszíntéren küzdött és megbetegedve az összeomláskor szerelt le. Felesége: Horváth Margit.

Ring József szikvízgyáros. * 1881 Zsámbék. Iskolája elvégzése után a vendéglős pályára ment és Budafokon 18 évig volt vendéglője. 1930- ban alapította meg Tétényben a szikvízgyárát, melyet azó’ta saját házában vezet. Heti hat-nyolcszáz üveget szállít. Ezenkívül gyümölcskertészettel foglalkozik. A világháborúban a 32. gy. e.-vel az orosz fronton harcolt és 38 hónapig volt fogságban. A budatétényi dalárda tagja. Felesége: Heller Mária.

Ringeisz József hentes- és mészáros mester. * 1896. Monor. Iskoláinak elvégzése után az ipart atyja mellett tanulta. Mint segéd is atyja mellett működött és az 1890-ben alapított céget önálló vezetésre 1929-ben vette át. 1915-ben bevonult a 32. gy. e.-hez s mint tizedes szerelt le. A k. képv. test.-nek s a tanoncvizsgáló biz.-nak tagja. Felesége: Laczi Ilona. Gyerm. Judith.

Rohonczy János ref. lelkész. * 1910 Budapest. Középiskoláit és teológiai tanulmányait ugyanott végezte és 1934-ben avatták lelkésszé. Pályáját mint s. lelkész Vácott kezdte meg, majd a bpesti ref. egyházmegye esperesi titkára volt. Utána választották meg Kisoroszi községbe ref. lelkésszé és azóta is ott működik. A légoltalmi liga elnöke. Felesége: Gyarmathy Mária. Gy. János.

Romhányi Sándor tanító. * 1909 Alsódabas. A tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte. 1929-ben szerezte meg oklelelét. Azóta Űjhartyánon a rk. elemi iskolánál mint tanító működik. A levente e. fő oktatója, dalárda karnagya, egyháztanács titkára, mezőgazd. biz. jegyzője és a tűzoltó test. s. tisztje. Katonai szolgálatot Sopronban 1931—32-ben teljesített. Tart. zászlós. Felesége: Sebők Mária oki. tanítónő.

162