Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

nőké a törökbálinti keresztény ifjak egyesületének. A tűzoltótestület pénz­tárnoka, egyháztanács t., magyar Ca­sino alelnöke, a Caritász elnöke. Pálos József gazdálkodó, magán­­tisztviselő. * 1901 Budapest. A felső­kereskedelmi iskolát Budapesten vé­gezte. A Fatermelő és Faipari R.-T. nál kezdte pályáját, mint tisztviselő. Négy és fél év múlva titkára lett az Orvosi Hetilap-nak és a mai napig is az. 1931 óta gazdálkodik és Move tag. Felesége: Ludvig Janka. Gy. 3. Páncél István géplakatos. * 1903 Cegléd. Iskolái elvégzése után a géplakatos iparban képezte ki magát 1925-ben felszabadult és mint segéd helyben és Budapesten működött. Jelenleg önálló géplakatos. Pándi ág. h. ref. egyház. írott anya­könyve 1759-től van. A templom 1779- 81-ben épült román stílusban, egy to­ronnyal. Befogadóképessége 1000 sze­mély. Az egyházközség lélekszáma 2.100. Hozzátartozik még Tápióság, Tápióbicske T.-szentmárton és Száva. Az egyházközség világi elnöke: dr. Palló János. Az egyház kebelében mű­ködő egyesületek, Keresztény Ifjú E., Lorántffy Zsuzsánna Asszonykor, Márta leányegyesület. Pándi Iparosegyesület. 1911-ben ala­kult és fennállásának 21 éves jubi­leumát 1936. febr. 9-én ünnepelték. Alapító tagjai voltak: Baranyi István elnök, Kovács János jegyző, Bárány Sándor pénztáros, Gál Sándor, Vogel Dezső ellenőrök, stb. Az iparos egye­sület áldásos működése folytán léte­sült a pándi hősi szobor, melynek költségeit legnagyobbrészt az egye­sület tagjai adták össze. Jelenlegi vezetősége: elnök Gál Sándor és Gás­pár Pál alelnök, Kiss László jegyző, ifj. Gáspár Kálmán pénztáros. Pápai István m. kir. csendőrtiszt­helyettes. * 1900 Cibakháza. Iskolái elvégzése után Újpesten az asztalos­ipart tanulta ki és abban felszaba­dulva, mint segéd dolgozott. 1918- ban bevonult a 29. h. gy. e.-hez és az olasz fronton tűzvonali szolgála­tot teljesített, majd olasz fogságba esett, ahonnan 1919-ben tért haza. 1921 jan. 5-én a m. kir. csendőrség kötelékébe lépett és Szarvason jeles eredménnyel végezte el a csendőrisko­lát. Működött Ujkécskén, Szánkon és több helyütt, jelenig Úszódon, mint csendőrtiszthelyettes teljesít szolgá­latot. Szombathelyen 1932-ben szin­tén jeles eredménnyel tette le az örsparancsnoki vizsgát. A gödöllői 1933-as világ jámborén is szolgála­tot teljesített. Kit.: Kcsk., magyar, bolgár és osztrák háb. e. é. 10 éves katonai szolgálati jelvény. 1937-ben teljes elismerést nyilvánító dicsérő okiratban és 1938-ban a belügymi­nisztériumtól 50 pengő jutalomban ré­szesült. Pártos Ferenc III. körzeti áll el. isk. felügyelő-igazgatója. * 1886 Paks. Baján végezte az állami taní­tóképzőt, oki. kántor. Több helyen működött, mint tanító. 1910-től igaz­gató, majd 1936-tól felügyelő. Részt­­vett a világháborúban, az orosz harctéren küzdött. Számos intézmény tagja. Felesége: Reicz Anna. Pászti István hentes- és mészáros. * 1900 Szelevény. Iskolái után Kis­kunfélegyházán tanulta ki szakmá­ját, melyben mint segéd több helyen működött. 1923-ban Szelevényben ön­állósította magát, majd Szegváron, Karcagon volt önálló üzlete, Buda­pesten a nagyvágóhidon, mint sertés­­nagyvágó vállalkozó működött, majd Tiszasasban is volt üzlete és 1938 óta Soltvadkerten folytatja iparát. Pásztor György kötőüzem tulajdo­nos. * 1908-ban Kassán. Budapesten érettségizett, Bécsben tanult tovább a közgazd. egyetemen. 6 évig bank­ban dolgozott. Kötőüzemét 1933-ban alapította. Neje: Darvas Lili. Pásztor Gyula divat- és textilárú kereskedő. * 1880 Balatonboglár. Kö­zépiskolába Budapesten járt, majd a kereskedői pályára lépett és 1920-ban átvette nagybátyja Berger Jakab ál­tal 1876-ban alapította ráckevei üzletét. 3 alkalmazottat foglalkoztat. Emellett kis birtokán gyümölcstermelést foly­tat. 1915-ben bevonult a 19. h. gy. e.-hez, mellyel az orosz fronton har­colt, megsebesült és szakaszvezetői rangban az összeomláskor szerelt le. Felesége: Rozenfeld Mária. Gyeim. József és László.-j- Pásztor János géplakatosmester. * 1894 Cegléd. Iskolái elvégzése után a géplakatos iparban képezte ki ma­gát. 1920 óta önálló, atyjával együtt közös vállalatuk van. 1933 óta mély­fúrási vállalkozók is. A világháború alatt hadimunkára volt vezényelve. Felesége: Erős Terézia. Gy. János és Ida. Pásztor János kereskedő. * 1886 Kocsér. Iskolái elvégzése után a ke­reskedői pályára lépett és abban fel­szabadulva 15 évig segédeskedett. A mozgósításkor bevonult a 68. gy. e.­­hez, mellyel szerb, olasz harctereken küzdött, majd 1917 máj. 23-án olasz fogságba esett. Innen 1919 szeptem­berében tért haza és szakaszvezetői rangban szerelt le. Kit. Kcsk. kétsá­vos seb. é. Leszerelése után Kocsé­­ron telepedett le és megalapította a mai üzletét, mely vas- és fűszerárut hoz forgalomba. A MOVE tagja. A köz­ség részére 10 évi lakbér fejében há­zat épített, mely 1938 szeptemberé­ben ment át a község tulajdonába. Felesége: Kasza Julianna, akinek édesatyja K. Imre 1916-ban hősi ha­lált halt. Pásztor Túrák Imre rk. tanító. * 1901 Garbócbogdán. Középiskoláit és a tanítóképzőt Kassán 1919-ben vé­gezte és pályáját 1921-ben Kecskemé­ten kezdte. Kocséron 1923 óta műkö­dik. A levente e., MOVE, gazdakör tagja, a cserkészcsapat megalapítója. Felesége Tüge Erzsébet. Gy. József, Imre, Ilona és László. Pásztó Henrik borkereskedő. * 1881 Lakonpak. Iskolai tanulmányait szü­lőfalujában és Sopronban végezte. Kereskedelmi tengerészeti pályára lépett, különböző országok hajóin teljesített szolgálatot. 1922-ben ön­álló borkereskedő lett Sopronban, majd 1923 óta Újpesten. Résztvett a világháborúban, a haditengerészek­nél teljesített szolgálatot. Kit.: koro­nás e. a kardokkal, br. v. é. Számos intézmény tagja. Felesége: Schwartz Anna. Páter János vezérigazgató. * 1875 Felka. Középiskoláit Debrecenben vé­gezte, majd érettségi után a „Kun­­szentmiklós-Szabadszállási Takarék­­pénztár“ szolgálatába lépett Kunszent­­miklóson 1893-ban, mint gyakornok. 1900-ban lett a tak. pénztár főkönyve­lője, 1905-ben bekerült a bank igaz­gatóságába. 1916-ban választották meg vezérigazgatóvá. 1912-ben Dunaha­­rasztin és 1937-ben Dunavecsén szer­vezte meg intézetének fiókjait. A „Baksay Sándor főgimnázium“ igaz­gatótanácsának tagja. Felesége: Skul­­téty Margit. Pecsenyiczky Mihály gazdálkodó. * 1884 Kistarcsa. Iskoláinak elvégzése után atyjával gazdálkodik. 1918 óta önállóan vezeti kis gazdaságát, hol belterjes gazdálkodást folytat. 1914- ben bevonult a 32. gy. e.-hez. Részt­vett az olasz, orosz és román har­cokban. 1918-ban szerelt le. Kit.: II. o. e. v. é., Kcsk. Tagja a községi me­­zőgazd. bizottságnak s a rk. egyház­­tanácsnak. Felesége: Csicseri Ilona. Pecznik János gazdálkodó. * 1887 Tiszaszentmárton. Tőzsgyökeres he­lyi családból. 1911 óta önálló és je­lenleg 40 holdas birtokán gazdál­kodik. A világháborúban kétszer megsebesült, orosz fogságban volt. Felesége Harangozó Júlia. Gyerm. Mária, Terézia és János. Felesége fivére Ferenc, valamint sógora Bur­ján Péter hősi halált haltak. Pehr Ernő gyógyszerész. * 1884- ben Pécsett. Iskoláit Budapesten vé­gezte. 1905-ben kapta diplomáját. 1908-ig mint gyakornok működött szülővárosában. 1908-ban vette át a helybeli gyógyszertárat. Közs. képv. test. tag. id. Pelikán József gazdálkodó. * 1886 Pusztavacs. Iskolái után gaz­dálkodással foglalkozott. 1878 óta lakik Alsóhernádon, ahol az első 147 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom