Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

lakósok között, mint a község meg­alapítója vett részt. Jelenleg 30 m. holdon gazdálkodik. 1917—18-ban katonai szolgálatot teljesített. Az ujhartyáni k. képv. test. t. Fele­sége: Procsinszky Katalin. Gy. Ro­zália, József, István, Katalin és János. Peller György korcsmáros. * 1894 Pilisvörösvár. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta ki a korcs­máros ipart. A világháborút az 1-es honvéd gy. e.-del küzdötte végig. A Kcsk. tulajdonosa. 1921-ben átvette édesatyjától a korcsma vezetését és azóta, mint önálló korcsmáros műkö­dik. A képv. test.-nek 6 éve virilis tagja. Felesége: Scheller Katalin. Pelyvássy Mihály ny. ref. tanító. * 1876 Mezőtúr. A tanítói oklevelet Nagykőrösön 1897-ben szerezte meg. Először Cegléden, majd Zánkán, utána ismét Cegléden, végül Nagy­kőrösön működött, ahol 1937-ben 40 év szolgálat után vonult nyuga­lomba. Felesége: Faragó Mária. néhai losonczi Penkó Imre ny. ref. főgimnáziumi tanár. * 1861. Közép­iskolái és egyetemi tanulmányai után a tanári diplomát Budapesten nyerte el és működését a nagykőrösi fő­gimnáziumban folytatta. Az Arany János társaság elnöke volt és 1932- ben halt meg. Felesége: tetétleni Molnár Ilona. Gy. Irén és József. Jenő fia a világháború elején hősi halált halt. Perényi Rezső ny. ig. tanító. * 1871 Selmecbánya. Tanulmányait az ottani tanítóképzőben végezte és 1893-ban szerezte oklevelét. Azóta működött Aszódon, ahol 1933-ban 40 évi szolgálat után, mint igazgató­tanító vonult nyugalomba. A peda­gógia terén szerzett érdemei elisme­réséül polgári Signum Laudissal tüntették ki. Az iparostanoncisko­lának 33 évig volt igazgatója, miért is miniszteri elismerésben része­sült. Több helyi egyesület vezetője volt. Felesége: Pásztory Berta. Gy. Margit, Miklós. Peringer József oki. gyógyszerész. * 1898 Budapest. Ugyanitt végezte kö­zépiskoláit és egyetemi tanulmányait és 1922-ben nyert gyógyszerészi dip­lomát. A világháborúban résztvett és az olasz tűzvonalban teljesített szolgá­latot. Tart. zászlós, a bronz v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Felesége: Schriffer Erzsébet. Perlmutter Jakab festék és ve­gyeskereskedő. * 1879 Liszku. (Len­gyelország) Iskolái után a tímár ipart tanulta ki és 1936-ig az új­pesti Wolfner gyárban dolgozott. A jelenlegi üzletet ekkor alapította és ennek vezetésében fia, aki képe­sített kereskedő vesz részt. 1901-ben bevonult a 30. gy. e.-hez, ahol katonai szolgálatának tett eleget. Fia: Tibor tagja a sport e.-nek és számos más e.-nek. Pest- és Nógrádmegyei Egyesített Kőbánya R. T. Szentendre. A rész­vénytársaság 1922-ben alakult azon célból, hogy a vármegye útépítéséhez szükséges kőanyagot biztosítsa. Tu­lajdonos: Pest- és Nógrád vm. törv. hatósága. Alaptőke: 500.000 P. Igaz­gatóság: vitéz dr. Endre László alis­pán, dr. Hoffer László, dr. Hovhan­­nesián Eghia, Baros József, Moltár Béla és ifj. gróf Teleky József. Al­kalmazott munkások száma: 500. Pestmegyei Abonyi Takarékpénztár R. T. Abony. néhai báró Harkányi Frigyes és Lisó Gyula alapította 1870-ben. Előbb a Szolnoki, majd a Nagykőrösi-úton volt. 1914 óta Kos­­suth-tér 5. Alaptőke: 160.000 P. Tart. tőke: 75.000 P. Szokásos banküzlet­tel foglalkozik. 5 tisztv., 2 altiszt. Igazgató: Vali Miksa. Elnök: Beli­­czay Tibor. lg. tagok: Győré Mózes gazd. elnök, Kostyán István gazd., Dr. Unger János ügyv., Havas Samu szőlőbirt. Felügyelő biz. elnök: Kere­kes Sándor fakeresk., Boer Vilmos gazd., Lévay Mihály püspök, vetráni prépost, Láng Volmos kereskedő, Csőri István gazda. Pestmegyei Sárközi Armentesítő és Belvízlevezető Társulat. A Pestme­gyei Sárközi Armentesítő és Belvíz­levezető Társulat a vármegye dél­nyugati öblözetén elterülő 132.034 kát. hold földterületnek a Duna ki­öntése elleni védelmére és a káros mennyiségű csapadékvizek elveze­tésére alakult 1872-ben, Pestmegyei Sárközi Dunavédgát és Csatorná­zási Társulat néven. A Társulat célja és feladata azon földterületek ármentesítése, melyek a Duna fo­lyam balpartján az Ordas-dunapataji határtól Bödbakód puszta északi ha­tárán, Csepeg puszta, Szent király puszta, Hajmási Csárda, Ács pusz­ta északi, Ökördi puszta és Csukás puszta északi és keleti határán, a Kiskörös-kalocsai út mentén a bre­­kói útig, továbbá a Kecel-bajai álla­mi úttal hozávetőleg párhuzamosan a homokdombok lábánál a baja­­bátaszéki vasútvonalon keresztül a posványosi és szentjánosi töltés mentén a Dunavédtöltéséig terjedő öblözetben feküsznek. Célja ezen­kívül az ezen területen összegyű­lendő káros belvizek levezetése és a használható vízmennyiség tárolása, valamint az ártér egyes területein az öntöző gazdálkodás előmozdítása. Tagjai a fentebb leirt ártéri terü­let birtokosai, akik a társulat fenn­tartásához birtokterületük arányá­ban évi hozzájárulást fizetnek. A Társulat érdekeltsége a következő községekre és városokra terjed ki: Akasztó, Baja, Bátya, Császártöltés, Drágszél, Dunapataj, Dunaszent­­benedek, Dusnok, Érsekcsanád, Fájsz, Foktő, Géderlak, Hajós, Har­ta, Homokmégy, Kalocsa, Kecel, Miske, Nemesnádudvar, Ordas, öreg­csertő, Sükösd, Szakmár, Úszód. A Társulat székhelye Kalocsa. Ügyeit a közgyűlés megbízásából egy 20 tagból álló választmány intézi. Köz­igazgatásilag Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, műszaki szempontból pedig a bajai m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alá tartozik. Pestszentimrei Ref. Egyház. 1926- ban létesítették mint önálló egyházat. Addig Ócsához tartozott. Temploma és parochiája 1926—27-es években lett felépítve. Első lelkipásztora Széky Endre, ki jelenleg is betölti hivatását. Segédlelkósz Sághy Lajos. Egyház­gondnok Pándy Gyula ny. cs. al­hadnagy. 1934-ben létesített kultúrhá­­zat. 1936-ban az Országos Ref. Sze­retet Szövetség égisze alatt létesült a ref. szeretetház, amelynek épületé­ben 70 agg és elhagyatott talál ott­hont. Vezetője Sághy Lajos ref. s. lelkész. Pestszentimrei Rám. Kath. Egy­ház. 1930 óta önálló plébánia, addig Soroksárhoz tartozott, mint filiálé. 1920—30-ig az ügyeit is kihelyezett lelkész intézte. Templomát 1928-ban kezdték építeni, a váci püspök és az egyházközség hozzájárulásával. A templom még nincs teljesen befejezve, de már 1929 óta használatban van. Első plébánosa dr. Schaub Mihály, ki jelenleg is itt működik. Világi el­nöke Keresztes Albert. Hívek száma: 8000 lélek. Pestújhelyi Alt. Ipartestület. Első alakuló közgyűlését Pestújhelyen 1918-ban tartotta, amelyen Piszter Já­nos, mint iparhat. biztos elnökölt. Első elnöke Balog Béla. Évek folyamán a megalakított ipartestület elősegíti a község gyors fejlődését s ma már tagjául 224 képesített iparost szám­lál. Az ipartestület a községben előforduló hazafias kultúrális moz­galomban élénk részt vesz. Székhá­zában biztosított helyet a Turul Bajtársi Szöv.-nek, a Frontharcos szöv. helyi csoportjának és a Hadi­rokkantak Orsz. E. helyi csoport­jának. Az ipartestület jelenlegi tisz­tikara: vitéz Bátory Kornél elnök, Beck János, Tóth Imre alelnökök, Krausz József háznagy, Szentkirá­lyi Jenő jegyző, Sümegi Gusztáv pénztáros. Pestújhelyi Corsó Mozgó tulajdo­nosa Orem Mihály. * 1892 Egyházas­­dengeleg. Iskolái után a kereske­dői pályán működött és az általános mozgósítás, mint tényleges katonát találta a 4. tüzérezredben, mellyel az összeomlásig katonai szolgálatot teljesített. Eközben az Örkényi lő-148

Next

/
Oldalképek
Tartalom