Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Patyi Rezső rőfö skereskedő. * 1909 Jászszentlászló. Középiskoláit Kiskunhalason végezte, majd utána kereskedői szakmában képezte ki magát. 1933-ban önállósította magát és azóta Jászszentlászlón vezeti rőfös- és rövidáru szaküzletét. MOVE és NÉP tagja. Édesatyja néhai P. Antal

1916-ban vonult be a 38. gy. e.-hez és az orosz harctéren hősi halált halt.

özv. Paulhein Istvánná magánzónő. * 1865 Budapest. Középiskolái elvégzése után férjhez ment P. István építőmesterhez. 45 éve lakik Mátyásföldön Gy. Etelka, István építészmérnök, tűzérszázados volt a világháborúban. Kit.: Signum Laudis. II. o. e. v. é., Kcsk., Margit, Elek t. huszárhadnagy, aki Ráckevén a kommun alatt vértanú halált halt és utcát is neveztek el róla. A világháborúban kétszer tüntették ki az I. o. e. v. é.-mel.

Paulovich János gazdálkodó. * 1893 Pilis. Iskoláinak elvégzése után apja birtokán gazdálkodott. 1912-ben bevonult s az összeomlásig teljesített katonai szolgálatot. A háború óta saját birtokán gazdálkodik. Tagja a MOVE és a Polg. Löv. Egy.-nek. Felesége: Gál Judit.

Pauer Mihály gazdálkodó. * 1887 Püspökhatvan. A gazdálkodást atyja mellett, aki 18 évig a község bírája volt, tanulta és önálló 1922-ben lett. A világháborút az orosz, lengyel, galíciai, olasz, román frontokon küzdötte végig és az összeomláskor, mint a Kcsk. tulajdonosa szerelt le. A Hangya ügyv.-ig és könyvelője. Felesége: Cifra Mária. Gy. Mihály, József, Mária, János, István és Anna.

Paulik Ferenc tímármester. * 1884 Verebélyen (Bars m.). Mesterségét Aranyosmaróton tanulta ki. Később Budapesten dolgozott. 1920-ban alapította újpesti bőrüzemét. Számos háborús kitüntetés és hadi emlékérem tulajdonosa. A fronton többször megsebesült. Ipartestületi tag. Neje: Szigei Julianna. Két gyermekük van.

Paulini Ignác ny. irodatiszt. * 1858 Miske. Középiskoláit és a tanítóképzőt elvégezve, mint tanító működött és ellátta a kántori teendőket is. Utánna a községházán, mint irodatiszt teljesített szolgálatot és 1924-ben vonult nyugalomba. Első házasságából 9 gyermeke született, másodszor 1914-ben nősült.

Pauncz Jenő nagybérlő. * 1879 Liptagerge. Középiskoláit Losonczon végezte, majd mint gazdálkodó atyja birtokán kezdte pályáját. 1908-ban lett önálló bérlő és akkor vette bérbe a Mocsáry-féle 200 holdas birtokot, 1912-ben további 2800 holdat

bérelt és jelenleg a br. Jeszenák Jánosné-féle 674 holdas birtok bérlője. A birtokot a modern gazdálkodás követelményének megfelelően vezeti. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. A kommün alatt menekülni volt kénytelen és a csehek kiutasították. A világháborúban öccse dr. Pauncz Mór hősi halált halt. Felesége Grossz Vilma. Gy. 3.

Payer Hugó ny. alezredes. * 1875 Alibunár. Hadapródiskolát Temesvárott végzett és katonai pályáját a 61. cs. k. gy. e.-nél kezdte meg. Szolgált még a 2. bosnyák, 49. gy. e. és 37. gy. e.-nél, ahol őrnaggyá nevezték ki. A világháborúban a 37. gy. e.-del, mint század és zászlóalj parancsnok a szerb, oláh és orosz frontokon harcolt. A háború után a nemzeti hadseregben tovább szolgált és 1924-ben alezredesi rangban vonult nyugalomba. Több magas kitüntetése van. Dunaharasztin 1926 óta lakik. Felesége: Pelcz Anna. Fia László államépítészeti hivatalnok, végigharcolta a világháborút és tart. hadnagyi rangban szerelt le.

Pájer Béla ny. MÁV. irodai segédtiszt. * 1868 Debrecen. A kereskedelmi iskolát ugyanott végezte. Utána édesapja üzletében a kereskedői szakmát tanulta ki, melyben 1886-ban szabadult fel. Előbb, mint segéd, majd mint könyvelő, később mint üzletvezető folytatta pályáját. 1905-ben lépett a MÁV. szolgálatába, hol segédtiszti rangot ért el. 1925-ben vonult nyugalomba. Régi debreceni család sarja. Tekintélyes első kereskedői családból származik. Atyja, mint virilis jogon megválasztott városatya egyik legbecsültebb polgára volt a városnak. Felesége: Romhányi Romsits Agnes, ősrégi nemes család sarja, Kalocsáról származik és szintén ny. MÁV. kezelőnő, ki 18 évig működött a MÁV. szolgálatában.

Pál Jószef gazdálkodó. * 1870 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után atyja birtokán kezdett gazdálkodni, majd 1893-ban lett önálló gazda. 1916-ban hadbavonult a 7. tüzér e.hez és a román fronton küzdött. Felesége: Mák Rozália. Gy. Gizella és Piroska.

Pál Sándor MÁV. nyugdíjas. * 1876 Kézdivásárhely. Középiskolái elvégzése után a MÁV. szolgálatába lépett. A világháború alatt a 38. t. e.-nél teljesített szolgálatot és mint számvevő tiszthelyettes szerelt le. Leszerelése után Kézdivásárhelyen még 2 és fél évig és Budapesten működött. 1930- ban nyugdíjba ment és azóta Nyáregyházán él.

Pálcsek Géza bőrkereskedő. * 1878. Pusztavacs. Iskoláit Irsán végezte, utána a cipészipart tanulta ki, melyben 1898-ban Budapesten szabadult fel. 1904-ben Irsán önállósította magát és iparát 1936-ig vezette, amikor bőrkereskedést nyitott. A Baross Szöv., Daloskor, Petőfi E. vm. tagja, az ipartestület volt alelnöke, az egyháztanács és képv. test. tagja. A TESz. érdemkeresztjének tulajdonosa. Felesége: Hanga Mária, a rk. énekkar és a vöröskereszt tagja.

Pálfi János gazdálkodó. * 1877

Foktőn. Iskolái elvégzése után gazdálkodással kezdett foglalkozni. Jelenlegi birtokát örökölte és részben szerezte. Tényleges katonai kötelezettségének az 1, h. gy. e.-nél tett eleget. Míg a világháború kitörésekor bevonult a 30. h. gy. e.-hez, mellyel 1916 októberben történt felmentéséig, a szerb és montenegrói fronton teljesített szolgálatot. 20 éven keresztül, mint bíró és előljárósági tag vett részt községe életében. Vm. th. biz. t., k. képv. test. virilis tagja. A hitelszövetkezetnek 25 éve igazgatója, ref. presbiter, legeltetési társ. elnöke stb. Felesége: Mátyás Lidia.

Pálfi János ny. székesfővárosi főtanácsos. * 1855 Budapest. Államszámviteli vizsgát 1876-ban tett. Pályáját a székesfővárosnál kezdte meg, ahol 42 évi szolgálat után 1917-ben főtanácsosi rangban vonult nyugalomba. A II. o. polgári érdemrend keresztjének tulajdonosa. 1900 óta él Rákosszentmihályon, tagja a képv. test.-nek, a rk. egyház volt világi, jelenleg díszelnöke. Felesége: Szauer Margit. Gy. János állatorvos, aki a felvidéki harcokban résztvett.

Pálfi Samu ny. Máv. s. tiszt. * 1892 Várfalva. Két évig Tövis állomáson működött, majd 1914-ben hadbavonult, az orosz harctéren küzdött és mint tizedes szerelt le. Utánna Torda állomásán és Budapesten s. tiszti rangban teljesített szolgálatot és 38 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Felesége: Balázs Gizella. Gy. Jolán férj. Harangozó Józsefné.

néhai gróf Pálffy Sándor uradalom Káka. A birtok terjedelme 1752 k. hold és 404 □-öl. Eredeti tulajdonosa gr. Pálffy Pálné volt, aki fiára, gr. Pálffy Sándorrra hagyományozta. Az ő halála után örökölték a jelenlegi tulajdonosok gr. Kinczky Rudolfné, gr. Wenckheim Istvánná és gr. Festetics Pálné.

Pálmay Gyula MÁV. főintéző. * 1882 Szucsán. Gimnáziumi érettségit Késmárkon 1902-ben, katonai kötelezettségének a 60. gy. e.-nél tett eleget és hdj. rangban szerelt le. Pályáját a Kassa-oderbergi vasútnál kezdte. Utána a déli vasúthoz került, majd az államosításkor a MÁV. igazgatóságához osztották, hol jelenleg is főintézői rangban teljesít szolgálatot. El-146