Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

kant. A bronz és Kcsk. tulajdonosa. 1820-ban megnősült és azóta mint önálló gazda 50 k. holdos birtokán folytat belterjes gazdálkodást. K. elöljáró, 1932-től 0. K. H. ig. tagja. Édesapja v. k. bíró, és k. elölj., valamint apósa szintén több közügy vezetője és tagja volt. Felesége: Brilling Julianna. Családja ősrégi dömsödi eredetű.

id. Papp József vendéglős. * 1858 Visegrád. Iskoláit ugyanott végezte. 1890-ben nyitotta meg vendéglőjét. Visegrádon. Neje: Scheili Terézia. Házasságukból hat gyermek született.

Papp József vendéglős, * 1884 Pálmonostora. Iskolái elvégzése után a szülői háznál, majd saját birtokán gazdálkodott. A vendéglős szakmát Debrecenben és Budapesten tanulta ki és

1920-ban lett önálló Pálmonostorán. 1914-ben bevonult a 7. huszár e.-hez, mellyel az orosz és román harctereken 20 hónapig teljesített szolgálatot és megsebesült. Kit.: Kcsk. Felesége: Poják Franciska. Gy. Emma.

özv. Papp József né örökösei villany hengermalom, bérlő Tóth Imre. * 1881 Nagykőrös. A malomszakmában helyben képezte ki magát és u. i. szabadult fel. Mint segéd Nagykőrösön, Budapesten, Debrecenben, Szegeden és még több városban gyarapította szakismereteit. 1914-ben a 29. h. gy. e. kötelékében a szerb fronton 4 hónapig teljesített szolgálatot, ott megsebesült és mint hadirokkant szerelt le. Kit. II. o. e. Kcsk., seb. é., báb. e. é. 1918-ban bérbe vette a helybeli Papp-féle malmot, melynek részben társtulajdonosa is. Kizárólag vámőrléssel foglalkozik. A malom 1911-ben épült fel. Ezenkívül 45 holdas birtokát is vezeti. Az iparoskor tagja és a Rokkant Egyesület vm. tagja, Régi nagykőrösi családból származik, elődei itteni földbirtokosok voltak.

vitéz Papp Lukács th. útmester. * 1884 Fülöpszállás. Négy polgárit Budapesten végzett, majd 1905-ben bevonult az 1. h. huszár e.-hez, amelynél, mint továbbszolgáló 1923-ig szolgált. Közben elvégezte az útmesteri tanfolyamot és 1923-ban kinevezték Fülöpszállásra th. útmesternek. A világháborút az orosz és román hadszíntereken küzdötte végig. Kit.: I. és II. e. v. é., két br. v. é., koronás e. e. k, és Kcsk. A ref. egyház képv. testnek tagja. Felesége: Szalkay Ilona. Gy. Ilona és Lukács.

id. Papp Sándor mozitulajdonos és kerékpárkereskedő. * 1874 Nagykőrös. Középiskoláit ugyanott végezte, majd a mechanikai ipart tanulta ki és Nagykőrösön megalakította az első mechanikai üzemet. Ö honosította meg Nagykőrösön a kerékpársportot.

A mozi és a kerékpárüzem 1908, ill. 1909 óta saját tulajdonába ment. Két vállalata 10—15 állandó alkalmazottat foglalkoztat. Kálmán fiával együtt részt vett a világháborúban és mindketten hosszabb ideig harctéri szolgálatot teljesítettek. Felesége: Szűcs Eszter. Gy. Imre, Sándor, Mária, férj. Kisvárdai Ernő m. kir. áll. rendőrségi detektív neje, Julianna, férj. Gyönkös Ferenc postatiszt neje, Dezső, Albert és László.

Papp Sándor vegyeskereskedő. * 1913 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után kereskedői pályára lépett, ahol kellően kiképezte magát. Felszab. után mint segéd Kiskunfélegyházán fejlesztette tovább szakismereteit, 8 éven át. 1937-ben önállósította magát és üzletet nyitott a saját maga erejéből. Üzlete vezetését önállóan látja el.

Past Rezső gépüzemtulajdonos. * 1901 Szombathely. A vas- és fémiparban Budapesten szabadult fel 1923- ban. Több évi segédeskedés után

1931-ben Újpesten megalapította fémöntődéjét, melyet 1938-ban gépműhellyel bővítette ki. A világháborúban résztvett, valamint a felvidéki felszabadulás alkalmával is katonai szolgálatot teljesített.

Pata György korcsmáros és szikvízgyáros. * 1896 Fájsz. Isk. elvégzése után 15 évig gazdálkodással foglalkozott, majd Miskére költözött, ahol

1927-ben bérbe vette a község nagyvendéglőjét, melyet azóta is vezet.

1936-ban alapította szikvízgyártó üzemét. 1915-ben bevonult a 7. huszár e.-hez, mellyel az orosz, román és olasz harctereken küzdött. Kit.: II. o. e. és br. v. é. Kcsk. Tizedesi rangban szerelt le. Édesatya néhai Pata István a szerb harctéren hősi halált halt 1914-ben. Felesége Kákonyi Mária. Gy. Hona, Magda.

Patay Károly villanyszerelő. * 1894 Budapest. Iskoláit és tanoncéveit Budapesten végezte. Mint segéd a Weisz Manfrédnál működött.

1924-ben önálló lett és azóta helyben működik. 1930-tól elnöke az ipartestületnek, ref. egyház gondnoka, A világháború alatt az orosz és olasz harctéren küzdött, 1916-ban fogságba esett, ahonnan 1920-ban szabadult. Felesége: Knobel Anna.

Patkós Lukács kisbirtokos. * 1878- ban Tasson. Iskolái elvégzése után apja gazdaságában segédkezett. 1932 óta a Tejszövetkezet elnöke. 1935- ben községi elöljáróvá, 1938-ban pedig a község bírájává választották. 32 holdon gazdálkodik; ebből 8 hold saját tulajdona. A világháborúban résztvett. Neje: Rakszegi Eszter.

Patay Sándor ny. Hangya főellenőr. * 1865 Szada. Pápán a ref. Collégiumban érettségizett 1881-ben.

2 évig hittudományi hallgató is volt. Okleveles végrehajtó, oklevelét az aranymaróti törvényszéken szerezte meg. 25 évig, mint bírósági végrehajtó Verebély, Felsőőr és Nagyigmánd községekben működött. 1914—26-ig a Hangya Fogy. Szöv. központjában, mint ellenőr és később, mint főellenőr működött. Mint k. végrehajtó 1914-ben vonult nyugalomba és töbször részesült írásbeli elismerésben. Elnöke volt a Levente E.-nek, a ref. egyház presbitere és tagja a Nemzeti Munkavédelemnek. Felesége: Kurettykó Irma.

Patonai János gazdálkodó. * 1872 Alsódabas. Kora ifjúsága óta foglalkozik gazdálkodással mint haszonbérlő, míg ma 67 holdas saját birtokán folytat vegyes gazdálkodást. Birtokát kizárólag szorgalmával szerezte. Tényleges katonai szolgálatot a 7. huszár e.-nél teljesített. A világháborúban résztvett, az orosz fronton küzdött és az összeomláskor szerelt le. A br. v. é. tulajdonosa. A r. k. egyháztanács tagja. Felesége: Farkas Terézia. Gyerm. János, Lajos, Imre, István, Terézia, László. Pál fia a világháborúban hősi halált halt.

néhai Patyi Antal földbirtokos. * 1862 Kiskunmajsa ősrégi helyi családból. Iskoláit elvégezve a szülői birtokon sajátította el a gazdálkodói ismereteket és 1888-katonai kötelezettségének eleget téve önálló gazdálkodó lett 70 holdas birtokán. Birtokát később felesége földjével együtt 250 holdra gyarapította. 12 évig volt k.-pénztáros, a Hangya megalapítója és igazgatója. 1923 okt. 5-én halt meg. Özvegye Terbe Rozália halála óta vezeti a birtokot. Házasságukból 8 gyermek született, akik közül — Julianna férj. Halász György budapesti gyógyszerésszel és Ilona férj. Papp Antal k. állatorvossal — élnek.

Patyi Ferenc kovácsmester. * 1901 Kiskunmajsa, ősrégi helyi családból. Iskolái elvégzése után előbb gazdálkodni kezdett, majd az ipari pályára lépett és a kovácsmesterségben szabadult fel. Ebben mint segéd 3 évig dolgozott és 1926-ban önállósította magát. Műhelyében egy tanoncot alkalmaz. 6 évig mint bognáriparos működött. Felesége: Mózer Margit. Gyerm. Ferenc.

Patyi István kereskedő. * 1896-ban Úriban. Iskolái elvégzése után gazdaságban dolgozott 1915-ig, amikor a harctérre került. A fronton megrokkant. Háború után elvégezte a debreceni gazdasági iskolát. 1929-ig gazdálkodott, azután vendéglőt és üzletet nyitott. A községi és egyházi képv. test. tagja. Neje: Ballai Julianna.

Pestvármegye Adattára. IV. rész.

145

10