Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

magát Miskén, ahol azóta vezeti épület- és bútorasztalos üzemét. A MOVE alelnöke, a képv. test., frontharcos szöv. rk. egyházközség vm., a Hangya ig. tgaja. A hr. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Felesége: Venyingi Mária. Gy. Ilona, Károly és Rózsi.

Miskolczi Pál gazdálkodó. * 1890. Szülei gazdaságában töltötte ifjú éveit, majd leszolgálta tényleges katona idejét. 1923-ban önálló gazda lett, jelenleg 200 hold haszonbérleten gazdálkodik. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött, ahol fogságba került. Felesége: Ócsai Erzsébet. Gy. Erzsébet, Pál és Mária.

Miskolci Pál tejkezelő. * 1883 Tápiógyörgye. Iskolája elvégzése után kitanulta a bognármesterséget. Segédéveit Szegeden, Kecskeméten, Szolnokon és Jászberényben töltötte. 1906-ban mint hognármester önállósította magát és 27 éven át folytatta iparát. A világháború alatt a 68. gy. e.-nél teljesített szolgálatot, küzdött az orosz és olasz harctereken s 1915-ben az oroszok fogságába esett. Az összeomláskor szerelt le. 1933-ban alapította a tápiógyörgyei tejszövetkezetet, melynek ügyvevezető ig. lett. 16 éve az iparoskor elnöke és egyházközségi képviselő. Felesége: Laas Irén.

özv. Miskovits Bálintné gazdálkodó. * 1880 Dunaegyház. 1919 óta férje elhalálozása után átvette a családi birtok vezetését, amelyen azóta gazdálkodik. K. képv. test. vir. t. Férje két évig orosz fogságban volt, őrmesteri rangban szerelt le és a háborúban szerzett betegség következtében halt meg. Két gyermekük van.

Dr. Missura Jenő orvos. * 1904 Kiskunfélegyháza. Diplomáját 1928-ban Budapesten szerezte. Tanársegéd volt a bpesti klinikán, majd utána kórházi működést fejtett ki. 1937-ben Kiskunfélegyházán magánszanatóriumot alapított, mely 25 beteg részére a legmodernebbül van berendezve. Felesége: Loysch Lili. Gy. Jenő, Tibor, Jolán.

Mitzger Ernő borkereskedő, cipőfelsőrészkészítő. * 1881 Lenti. Iskolái elvégzése után atyja üzletében tanult.

1905-től Kalocsán önállóan folytatja szakmáját, jelenleg 14 embert foglal koztat. 1914-ben hadbavonult, 1918- ban, mint őrmester szerelt le. Kit.: koronás ezüst és vaskereszt. A kalocsai úri kaszinó tagja. Felesége: Wirth Katalin.

Mizsey György orsz. gyűl. képv. * 1898 Lajosmizse. Középiskoláit Sopronban, a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte 1919-ben. A világháború idején a 9. h. e.-nél teljesített szolgálatot. Részt vett az orosz, oláh és olasz harcokban. Kit.: Sign. Laudis, I. o. e. és br. v é., Kcsk., háb. e. é. Vitézi előterjesztése folyamatban van. A birtok kiterjedése 644 kát. hold, melyen intenzív belterjes gazdálkodás folyik. Tagja a község képv. test.-nek s a róm. kath. egyháztanácsnak, a „Crédó“ világi elnöke, a Gazdakör megalapítója és díszelnöke. 1935 óta országgyűlési képviselő a lajosmizsei kerületben. Élénk és tevékeny részt vett az ellenforradalomban. Elnöke s vezető tagja továbbá a község kultúrális és társadalmi egyesületeinek. Felesége: Hausz Paula. Gyermekei: Péter és Miklós.

jászárokszállási Móczár Olga ny. polgári iskolai tanárnő. * Kiskunfélegyháza, ősrégi nemesi családból. Családja nemességét 500 évre vezet'heti vissza. A város közéletében is nagy szerepet játszottak és több magas tisztséget töltöttek be. Ő 25 éven át működött a helyi polgári iskolában, saját kérelmére vonult nyugalomba. Több külföldi tanulmányutat tett. Fivérei: Andor Kiskunfélegyháza v. főszámvevője volt, Dezső belügyminiszteri osztálytanácsos volt, Gyula aktív huszáralezredes, aki a világháborút végig küzdötte és több lovagló versenyen díjat nyert.

Mocsáry Nándor fémöntő. * 1894 Budapest. Iskoláit Újpesten végezte. Az ipart Budapesten tanulta ki, ahol a háborúig dolgozott. Mai üzemét 1927- ben alapította. A világháborúban megrokkant. Neje: Schönberger Etelka. Két gyermekük van.

Mogyoró Imre ny. csendőrtiszthelyettes. * 1880 Kiskunfélegyháza. Iskoláinak elvégzése után atyja gazdaságában segédkezett. Katonai kötelezettségeinek 1901—3-ban tett eleget, majd a csendőrség kötelékébe lépett. 21 évi szolgálat után 1927-ben nyugalomba vonult. A háború alatt, mint tábori csendőr szolgálta hazáját. Kiváló munkásságáért több elismerésben részesült. Felsége: Nánási Mária.

Mogyoródi róm. kath. Egyház. 1074- ben Szent László alapította. Bencés apátság volt. Temploma s a plébánia 1841-ben épült. Első lelkipásztora Rosenbertky József volt. A kath. hívek száma 2300. A templom befogadó képessége: 2500, mely a mogyoródi apátság alapítása. A templom belsejét értékes freskók díszítik.

Moldován Ferenc kovács és bognármester. * 1895. Iskoláit Gyulafehérváron, tanoncéveit Szegeden töltötte. Budapesten segédeskedett, majd 1920-ban Sashalmon önálló lett. 1930-tól az ipartestület elnöke, az ő nevéhez fűződik a testület átszervezése. 1915-ben hadbavonult, 1918-ban leszerelt. Minden helyi intézmény vezető tagja. Felesége: Bauer Rozália.

Moldvay László k. tanító. * 1909 Endrőd. A tanítói oklevelet a budapesti

I. kér. tanítóképző intézetben nyerte.

Pályáját 1929 szept. 1-én Bugyi községben kezdte meg és azóta is itt működik, mint k. tanító. A helyi önkt. tűzoltó test. parancsnoka, a rk. dalkör karnagya, népművelési előadó, nemzeti munkavédelmi csoport tagja.

Molitor János épület- és bútorasztalos. * 1887 Peszéradacs. A technológiai és két éves iparművészeti tanfolyam elvégzése után az asztalos iparban képezte ki magát. Mint segéd Budapesten a Thék Endre és Machunka Imre műbútorgyárában fejlesztette szaktudását. 1914-ben bevonult a 32. gy. e.-hez, majd a 24. vadász zlj-hoz került és mint géppuskás az orosz és olasz frontokon harcolt. Egyszer megsebesült. 1916-ban orosz fogságba esett, ahonnan 1919-ben 107 napi gyaloglás után került haza. A vezetése alatt álló épület- és műbútorüzem készítette többek között a gyóni zárda és a helyi óvoda asztalosmunkálatait. Felesége:

G. Molnár Teréz.

néhai Moll István műszerész. * 1890 Bodajk (Fehér m.) Iskoláit szülőfalujában és Budapesten végezte. Hosszú ideig alkalmazottként működött. 1922-ben műszerüzemet nyitott. A világháborúban megrokkant, t 1938- ban Újpesten. Özvegye: Weinkappel Stefánia és leánya vezeti jelenleg az üzemet.

Molnár Aladár a dömsödi strandfürdő étterem üzletvezetője. * 1895 Budapest. A vendéglői iparban Budapesten és Komáromban működött, mint üzletvezető, jelenleg pedig a dömsödi strandfürdő és étterem vezetője. 1914- ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez, ahol a tisztivizsga letétele után zászlósi rangban áthelyezték a 312. h. gy. e.hez, mellyel az orosz fronton kétszer megsebesült és 1916-ban sebesülve fogságba esett. Innen szökés útján

1920-ban jött haza. Emi. főhadnagy. Kit.: II. o. e. v. é., Kcsk., seb. é., háb. e. é. A vezetése alatt álló strandfürdő befogadóképessége 1000 személy és a legmodernebbül van felszerelve.

Molnár András mozitulajdonos és sütőmester. * 1910 Abony. Ugyanott végezte iskoláit és a szakmában is ott szabadult fel 1927-ben. Segédi éveit több helyen töltötte el. 1929-ben lett önálló és 1934-ben Űjszászra helyezte át sütödéjét, mely saját házában van és önállóan vezeti. 1937-ben nyitotta meg moziját, mely 212 személy befogadóképes. Édesatyja végigharcolta a világháborút, bátyja az olasz fronton a haza védelmében hősi halált halt. Az Iparoskor, Vasútas Kör és a MOVE tagja. Régi megyei családból származik. Felesége: Habony Ilona.

Molnár Antal gyógyszerész. * 1897 Tiszaföldvár. Középiskoláit Nagykőrösön és Gödöllőn, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Gyógyszerészdiplomát és oklevelet 1920-ban szer-127