Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

zett. Több budapesti gyógyszertárban működött, 1928 óta a pestszentimrei Diana gyógyszertár tulajdonosa. 1915- ben bevonult a világháborúba és az összeomláskor tart. hadnagyként sze­relt le. Kit.: br. v. é., Kcsk. Polgári életben társadalmi tevékenységéért kormányzói Signum Laudisban része­sült. Megyebizottsági tag, k. képv. a budapest-vidéki gyógyszerész egye­sület társelnöke, ref. kultúrház egye­sület és Frontharcos szövetség elnöke és MOVE társelnöke. Molnár Béla vámőrlőmalma Kőcser. 1934-ben épült fel. Berendezése mo­dern, a mai kornak megfelelő. Napi teljesítő képessége 200 q. 45 HP szívó­­gázmótorral van felszerelve. Négy ál­landó alkalmazottat foglalkoztat. A malommal kapcsolatban közös vezetés alatt működik a szikvízgyár, melynek egy töltő állomása van, 600 üveggel rendelkezik. Molnár Béla malomtulajdonos és szikvízgyártó. * 1913 Kőcser. Közép­iskolai érettségit Nagykőrösön tett, utána katonai szolgálatot teljesített, majd a malomiparban képezte ki ma­gát. 1934 óta önálló. A MOVE tagja. B. Molnár Elemér földbirtokos. * 1871 Cegléd. Négy középiskola elvég­zése után a debreceni gazdasági isko­lát is elvégezte, majd szülei birtokán, valamint atyjával közösen nagyobb bérletben gazdálkodott. 1900 óta önál­lóan gazdálkodik 250 holdas birto­kán, melynek jelenleg nagy része kis­­haszonbérletbe van kiadva. Ezenkívül 18.000 □-öl szőlő és gyiimölcsészete van. Molnár Gábor ny. MÁV. pályames­ter, műszaki s. tiszt. * 1886 Déva­­ványán. Katonai szolgálatát a volt 2. h. huszár e.-nél teljesített s mint hu­szárőrmester szerelt le 1913-ban. Ez évben lépett a MÁV. szolgálatába. 1914-ben az ált. mozgósításkor ezre­déhez vonult s a 11. lovashadosztály törzsszakaszának parancsnoka volt. Részt vett az orosz harctéri ütköze­tekben, míg 1915-ben, mint kinevezett vasútast a közszolg. érdekében felmen­tették. Kit: II. o. e. v. é. és a Kcsk. Leszerelése után Bácsalmáson teljesít szolgálatot nyugalomba vonulásáig. Utána Gyömrőn telepszik le, hol élénk és tevékeny részese a község kultú­­rális és társadalmi életének. Pénz­tárosa a VOGE-nak s tagja a Front­harcos Szövetségnek. Felesége: Nye­­verecz Katalin, fia Gyömrőn jegyző­gyakornok. Molnár Gyula kéményseprőmester. * 1874 Abony. Iskoláinak elvégzése után a kéményseprői szakmában ké­pezte magát. Felszabadulása után mint segéd fejlesztette szakismereteit. 1907- ben nevezték ki Alpárra kéménysep­­rőmesterré, Alpár, Tiszaújfalu, Gátér, Pálmonostora, Jászszentlászló és Szánk körzetbe, ahol 1 segéddel látja el a kéményseprői teendőket. A gaz­dasági- és iparegylet tagja, a köz­ség virilis képviselője. Felesége: Haller Karolin. Egy örökbefogadott fiuk, János szintén kéményseprő. Molnár Gyula preoráns tanító. * 1914 Soltvadkert. Középiskoláit Buda­pesten és Kiskunhalason végezte. Érett­ségi után a nagykőrösi Dunamelléki ref. tanítóképzőben 1933-ban oklevelet nyert. Pályáját a nagykőrösi téli gaz­dasági iskolában, mint óraaadó és in­­ternátusi felügyelő kezdte. 1934-ben Prónayfalván a ref. egyházközség egy­hangúlag preoráns tanítójává válasz­totta és azóta tanítói működésén kívül a leányegyház helyettes lelkésze is. A presbitérium jegyzője és több előadást tartott az iskolánkívüli népművelési bizottságban. Katonai szóig. 1936—37- ben teljesített. Molnár Imre malom betéti társa­ság, Kiskunfélegyháza. Alapíttatott 1913-ban Molnár Imre, Almássy Pál, F. Juhász Sándor és Tóth Imre ta­gokkal. A malom azóta rengeteget fejlődött és berendezése a mai kor igényeinek megfelelő. Napi termése kb. 3 vagon, 125 Hp. barnaszén tü­zelésű szívógáz motorral van felsze­relve. A malom 21 munkásnak és 4 tisztviselőnek nyújt megélhetést. Ve­zetője annak megalapítása óta Al­mássy Pál, aki 50 °/o-ban tulajdo­nosa is. — Molnár János bércséplő. * 1901 Cegléd. Ugyanott érettségizett, majd egy ideig orvostanhallgató volt. 1935 óta bércséplő, ugyancsak azóta da­rálómalom társtulajdonosa is. A ma­lom teljesítő képessége óránknt 300 kg. dara készítés. 3 évig szolgált a magyar honvédség kötelékében és mint hadapród őrmester szerelt le. •— B. Molnár János földbirtokos. * 1857 Cegléd. Középiskoláit Budapes­ten végezte, majd szülei birtokán folytatott gazdálkodást és 1903-ban 140 holdas birtokán önálló lett. Je­lenleg fia gazdálkodik 121 holdon. Évtizedeken át volt tagja a városi képv. test.-nek. A Turini százas bi­zottságban is részt vett. Felesége: József Zsuzsanna. Gy. András oki. gazda és Lenke. ifjú Molnár János gazdálkodó. * 1892 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazda­ságában töltötte. 1909-ben önálló gazda lett. Jelenleg 45 hold saját birtokán folytat vegyes gazdálko­dást. Részt vett a világháborúban. Orosz fronton küzdött, egyszer se­besült. Felesége: Pákozdy Zsuzsan­na. Gy. János és Erszébet. Molnár János kereskedő és korcs­­máros. * 1897 Tápióság. Iskolái befeje­zése után szülő háznál gazdálkodott. 1915-ben bevonult a 29. h. gy. e.-hez, mellyel az orosz harctérre került, ahol súlyosan megsebesült, és mint 50 °/o-os rokkantat előbb leszerelték, majd 1917 év végén a repülőgép osztaghoz osz­tották be és az összeomláskor végleg szabadságolták. Leszerelése után Bu­dapesten a vendéglői ipart tanulta ki, majd 1922-ben Tápióságra jött vissza, ahol grófi uradalomban helyezkedett el. Utána 6 éven át Budapesten egy út­építési vállalatnál működött, majd 1929-ben Tápióságon vegyeskereske­­dést nyitott. 1938 június havában a Hangya korcsma üzletének vezetését is átvette. Kit.: br. v. é., Kcsk., seb. é. Felesége: Kun Ilona. Tagja az ipa­roskörnek, hitelszövetkezet igazgatósá­gának és az egyháztanácsnak. Molnár Júlia rk. tanítónő. * Kis­kunfélegyháza, ősrégi helyi család­ból. Tanítónői oklevelet 1908-ban Szabadkán szerzett. Pályáját 1910- ben Túrán kezdte meg, majd Péter­­monostorán és Kiskunfélegyházán működött, ahol jelenleg is tanít. Az Erzsébet nőegylet volt jegyzője. A Stefánia, vörös kereszt tagja. Néhai fivére dr. M. József városi főügyész és Pest vármegye tb. főügyésze volt, a világháborút végig küzdötte és 1924-ben halt meg. Molnár József a dr. Vermes-telep intézője, * 1901 Balatonudvardi. Ke­reskedelmi érettségit Veszprémben, majd a szőlőszeti és pincemesteri tan­folyamot Budapesten végezte. Pályáját 1923-ban gr. Eszterházy Miklósnál kezdte meg, majd Móron és a Pannon­halmi főapátság uradalmában mint szőlőintéző működött. 1913 március 15 óta dr. Vermes Nándor Inárcs- Kakucsi 43 holdas szőlőjének inté­zője. Felesége: Szopkó Julianna. Molnár József rk. plébános. * 1909 Verseg. Középiskolai és teológiai tanulmányait Vácott végezte. 1934-ben szentelték pappá. Pályáját Kiskundo­­rozsmán kezdte meg, mint káplán. 1936 óta Gyálszöllökön a rk. egyház plébánosa. A rk. kör és rk. háziasz­­szonyok szöv. egyházi elnöke. Molnár Lajos ny. BSzKRT vezető, gazdaköri üzletvezető. * 1900 Gomba. Iskoláinak elvégzése után atyja gazda­ságában segédkezett. 1922 bevonult s 2 év után, mint örvezető szerelt le. Majd a BSzKRT-hoz lép szolgálatba s ott 12 évig működött. Mint nyug­díjas Gombára költözött s azóta a Gaz­dakör vezetője, Tűzoltó Egy. s a Lö­vész Egy. tagja s a kör könyvtárosa. Felesége: Waselka Hona. Molnár Lajos ref. lelkész. * 1902 Vác. Középiskoláit Vácon, theológiai tanulmányait Budapesten végezte. Itt nyert lelkészi diplomát 1927-ben. Mint segéd- és helyettes lelkész Bu­dapesten, Zuglón, Solton és Aszódon, majd mint megválasztott lelkész Koso­don működött. 1935-től Dunavecse ref. 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom