Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
den kiállításon, többek között a Mileneumi kiállítás befejezési munkálataiban is. Az ipar fejlesztése terén is nagy érdemei vannak. Mikes Árpád m. kir. p.-őri szak. h. vezetője. * 1905 Apáca. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Szentesen végezte és itt is érettségizett. 1927-ben a pénzügyőrség szolgálatába lép és 1936-ban fővigyázóvá nevezték ki s szolgálattételre Dunaharasztira, majd Gyömrőre osztatott be, hol a szakasz vezetésével, mint helyettes bízatott meg. Katonai kötelezettségének 1935-ben eleget tett. Felesége: Temesi Etel. Mikes Ferenc MÄV. intéző. * 1887 Nagykőrös. Középiskolái elvégzése után a MÁV. szolgálatába lépett és működését az eszéki pályaudvaron kezdte. 1923-ban Nagykőrös állomására nevezték ki intézővé. 1933- ban 25 évi szolgálat után nyugalomba vonult és azóta Nagykőrösön családi birtokán gazdálkodik. A MÁV tiszti tanfolyamát Budapesten végezte és szolgálata alatt Páka állomáson öt és fél évig volt főnök. A r. k. egyháztanácsának 15 éve tagja. Birtoka 47 k. hold, melyből egy k. hold saját telepítésű szőlő. Felesége: Fehér Erzsébet. Mikes István fonó- és szövőgyártulajdonos. * 1875 Kolozsvár. Középiskoláit Gyulafehérvárott végezte. Rákosszentmihályi fonó- és szövőgyárát 1925-ben létesítette, míg ezt megelőzően a MÁV. kötelékében működött Aradon. Gyára 140—150 munkást foglalkoztat és gyártmányaival az ország területén lévő piacokat látja el. Tagja a Casinónak, NEP-nek és a k. képvis. test.-nek Felesége: Belcsoch Teréz. Gy. István és Miklós. Miklán Imre cipészm. * 1902 Budapest. A cipésziparban megszerezve szaktudását 1928-ban önállósította magát Dunaegyházán, ahol azóta folytatja jóhírű üzemét. K. képv. test. vir. t. és az Ipartestület tagja. Felesége: Csaba Erzsébet. felsőeőri dr. Miklós Imre ügyvéd. * 1908 Gyömöre. Pápán tett jeles eredménnyel érettségit, majd egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1931-ben katonai szolgálatot teljesített és hadapród tűzmesterként szerelt le, jelenleg zászlós. 1937-ben szerezte ügyvédi diplomáját és ugyanakkor kezdte pályáját Albertin. A helyi ref. egyház presbitere és ügyésze, a helyi Baross Szöv. megszervezője, titkára és ügyésze, valamint ügyésze a helyi ipartesületnek is. Édesatyja: M. Endre vm. tb. főorvos, a világháborút főorvosként szolgálta végig, proletár diktatúra alatt túsz volt. Miklós Károly MÁV. állomás kezelő. * 1898 Aba. Iskolai tanulmányait Székesfehérvárott végezte és a MÁV. szolgálatába 1914-ben Adonyban lépett. 1916-ban a szakvizsga letétele után állomáskezelő lett és Adonyban, Törökbálinton, Ercsin és Verebén teljesített szolgálatot. 1938-ban nevezték ki a hartai állomás kezelőjévé. Bátyja, József az orosz fronton hazája védelmében hősi halált halt. A VOGE tagja. Felesége: Kovács Erzsébet. Mikolai József kereskedő. * 1894 Tahitótfalu. Iskolái elvégzése után bátyja üzemében ktanulta a pékipart. Hosszú világháborús frontszolgálata után péküzletet nyitott. Később a ma is fennálló fűszerüzletet létesítette. Neje: Tabacska Irma. Mikszáth Gyula takarékpénztári ügyv. igazgató. * 1871 Pelsőc. Középiskoláinak elvégzése után a pénzügyi pályára lépett. Gödöllőn birtokos és a Gödöllői Hitelszövetkezet ügyvezető igazgatója. Felesége: Onnetter Margit. Mila Ferenc sütőmester. * 1886 Gyihók. Szakmájában Temesváron szabadult fel, majd Budapesten mint segéd fejlesztette szaktudását. 1908- Cegléden önállósította magát és modernül felszerelt pékségét azóta vezeti. Két segédet és egy tanoncot alkalmaz. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített és két fivére hősi halált halt. Ipartest., kath. kör és MOVE tagja. Felesége: Baumánn Klára. Miltényi Aurél ny. v. tanácsnok. * 1858 Pécs. Ugyanott végezte középiskoláit, majd Mohácson a kereskedői pályára lépett. 1883-ban a kecskeméti Hitelintézet főkönyvelője lett. Később Vácott mint vaskereskedő működött, a világháború alatt pedig a város által felállított 400 ágyas hadikórház gondnoka volt. Ezután megválasztották a város gazdasági tanácsnokává, mely tisztséget 1938 március elsejéig viselte. Volt vm. th. biz. tag, főlövésze a váci Lövész E.nek, alelnöke a mte. váci osztályának. Felesége: Manus Aranka. Gy. Gizella. Milus Mihály darálómalom tulajdonos, bércséplő. * 1889 Cegléd. A géplakatos szakmában képezte ki magát. 1925-től bércséplő iparos, 1932- ben darálómalmot alapított. Részt vett a világháborúban; az orosz fronton fogságba került. Minkó Mihály gazdálkodó. * 1855 Kiskunmajsa. Iskolái elvégzése után az ősi családi birtokon sajátította el a gazdálkodás alapvető ismereteit. Utána 3 és fél évig Budapesten, 2 évig Szlavóniában katonáskodott. Leszerelése után átvette a birtok vezetését, amelyet 30 holdról 96 holdra növelt. Jelenleg a birtokon gyermekei gazdálkodnak az ő felügyelete alatt. Neje: Kürty Anna 1920-ban 40 évi házasság után, 5 gyermeket hagyva hátra, meghalt. Gyermekei: Rozina férj., Dezső és Jenő gazdálkodó, mindketten végigküzdötték a világháborút, Etel és Ágnes férjezettek. Miselhach Jenő borbizományos. * —— 1882 Jászladány. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1908-tól önálló kereskedő és borbizományos Cegléden. Üzletköre külföldre is kiterjed. Évi forgalma 20.000 hl. borra tehető. Alkalmazott munkások száma: 1 tisztviselő és 3 munkás. A magyar borbizományosok orsz. egyesületének vm. tagja. Felesége: Tóth Julianna. Miselbach Károly ecetgyáros. * ~ 1849 Abony. Első Ceglédi Ecetgyár név alatt létesítette 1888-ban ecetgyárát, amely azóta megszakítás nélkül működik. Évi forgalmuk 370 hl. 1 munkást foglakoztat. Miskei rk. egyház. 1719 óta áll fenn, írott anyakönyvek 1720-tól vannak. Első lelkésze Házi György fajszi plébános volt. Temploma 1786- ban épült barokk stílben, egy tornyos, három harangos, befogadóképessége 1000 lélek. Az egyház lélekszáma 2700. Világi elnöke: Svecz Ferenc. Plébánosa: Szőke János. Miskolczi János gazdálkodó. * 1871 Tápiógyörgye. Iskoláinak elvégzése után atyja mellett gazdálkodik. Katonai kötelezettségének 1891-ben tett eleget. 1899-ben megnősült s azóta önállóan vezeti 100 k. hold birtokát, melyen belterjes gazdálkodást folytat. A világháború alatt mint gazdaságvezető a kát. szóig, alól felmentésben részesült. Felesége: Szúnyog Teréz. Miskolczy József sütőm. * 1878 Dunapataj. Iparát Kalocsán tanulta s ott szabadult fel 1896-ban. Szekszárdon 2 évig mint segéd dolgozott, majd 1 évig a 38. gy. e.-nél katonai kötelezettségének tett eleget. 1899-től atyja üzletét vezette s 1905-ben lett önálló. 1914- ben ismét bevonul s 1918-ig önállóan vezette az élelmezés pékségét s mint őrmester szerelt le. Az iparoskörnek megalapítója s 20 éven igazgatója és elnöke. A róm. kath. egyház világi elnöke s tagja volt a k. képv. test.nek. Felesége: Tilus Rozália. Miskolczi Károly épület és bútorasztalos mester. * 1898 Miske. Ugyanott végezte iskoláit, majd az asztalosipart tanulta ki és abban felszabadulva, Budapesten bútorgyárakban mint segéd fejlesztette szaktudását. 1917- ben bevonult a 40. nehéz tüzér e.-hez, mellyel az olasz, orosz fronton harcolt, ahol a forradalom kitörésekor olasz hadifogságba esett. Innen 1919-ben tért haza és 2 évig a Nemzeti Hadseregben szolgált. 1923-ban önállósította 126
