Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
Majer Ferenc ny. ezredes. * 1880 Ujbesenyő. Iskoláit Temesvárott végezte. Hadnaggyá Prágában avatták. 1914-ben hadbavonult, a szerb, olasz fronton küzdött. Kit.: III. o. katonai érdem é., Sig. Laud., Kcsk., háb. e. é. Mint ezredes vonult nyugdíjba. 1936- tól a községnek bírája. Frontharcos szöv. és MOVE enök. Felesége: Gruber Adél. dicsőszentmártoni és toldalaki Major István oki. gyógyszerész. * 1908 Kistelek. Középiskoláit Szarvason, egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. Önkéntesi évét a szegedi 9. h. gy. e.nél töltötte. Pályáját 1931-ben Békéscsabán a Réthy-féle gyógyszertárban kezdte majd, mint segéd, atyja mellett Budapesten a Pooskay gyógyszertárban működött. Ezután a budapesti Alkotás utcai Honvéd kórház gyógyszertárában tiszti vezető volt. Jelenleg Kunszentmiklóson a „Nádor“ gyógyszertár kezelője. A TESz tagja, a Turul bajt. szöv. volt főkincstárosa. Felesége: Gyetvay Piroska. Major József terménykereskedő. * 1886 Pánd. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett s 1924-től önállóan vezeti term. kér. üzletét. A világháború alatt a 68. gy. e.-nél szolgált s 1915-ben, mint 50°/o-os rokkant szerelt le. Kit.: Kcsk., seb. é., hadirokkant é. és Fér. József e. é. MOVE tag. Felesége: Szász Erzsébet. Majoros János aszalós. * 1893 Rákoscsaba. Szakmájában Üllőn szabadult fel és mint segéd többhelyen dolgozott. 1914-ben bevonult a 32. gy. e.-hez, mellyel az orosz harctéren fogságba esett. 1920-ban szerelt le és szakmájában tovább dolgozott. 1924- ben létesítette Üllőn jelenleg is fennálló asztalosüzemét, melyben két alkalmazottat foglalkoztat. Az iparos és dal e. pénztárosa, képv. test. tag, frontharcos szöv. tagja. A Kcsk. tulajdonosa. Felesége: Csanda Teréz. Makai Zoltán MÁV. áll. elöljáró. * 1898 Marosvásárhely. Isk. tanulmányait Marosvásárhelyen végezte s a MÁV. szolgálatába lép mint gyakornok, letette a szükséges szakvizsgákat s Élesdre, Székelykeresdre, Marosvásárhelyre, Magaró-ra, majd onnan román megszállás miatt Bpestre, Rákosrendezőre, Rákosszentmihályra, majd ismét Rákosrendezőre, Solymártelepre s Bpest-Angyalföldre került. Állomáselőljáró Alsóhernádon, Velencén, Pakson s 1937-től Kecelen. Felesége: Witlek Teréz. vitéz Makláry Ede áll. elemi isk. igazgató. * Halmin (Ugocsa m.) 1892- ben. Oklevelének megszerzése után, mint tanító működött. 1914-ben bevonult a 85. cs. k. gy. e.-hez. Több hadszíntéren küzdött, 2-szer megsebesült s 1919-ben, mint főhadnagy szerelt le. Kit.: I. o. és II. o. e. v. é., Kcsk., seb. é. hadiékítménnyel. Az ellenforradalomban tevékenyen vett részt, 17 község szervezője és vezetője volt. 1925- ben vitézzé avatták. 1932-ben Ceglédbercelre helyezték s azóta igazgatója az áll. isk.-nak. MOVE lövészcsapat szervező s levente főoktató. Mala István földbirtokos. * 1867 Tószeg. Iskolái elvégzése után gazdálkodással kezdett foglalkozni, a melyben 1891-ben lett önálló 53 holdas birtokán, melyet azóta 130 holdra növelt. A birtokot jelenleg gyermekei művelik. 36 évig volt virilis képv. tes. tag, a ref. egyház és iskolaszék gondnoka. Felesége: Nagy Julianna. Gy. István, Julianna, Imre, Béla, Karolin. István és Imre fiai végigküzdötték a világháborút és Imre, mint rokkant szerelt le. Malata József gazdálkodó. * 1896 Örkény. Iskolái után a családi birtokon sajátította el a gazdálkodást és azt 3 holdon kezdte önállóan, jelenleg 9 hold birtoka van. 1915-től az összeomlásig az orosz és olasz fronton küzdött és egyízben megsebesült. Kit.: I. és II. o. e. és br. v. é., Kcsk. Felesége Mittag Mária. Gy. János. Malatinczky Endre hentes- és mészáros mester. * 1870 Szeged. Iskolái elvégzése után iparban képezte ki magát, majd abban felszabadulva, mint segéd fejlesztette szaktudását. 1911-ben tényleges katonai szolgálatra vonult be a 46. gy. e.-hez, majd ezredével a mozgósításkor hadba vonult és résztvett a montenegrói, szerb és olasz harcokban. Az összeomláskor szerelt le. Egy ízben megsebesült. Kit.: br. v. é., Kcsk. 1919-ben nyitotta meg Kiskunfélegyházán hentes és mészáros üzletét, majd 1929-ben a mai helyén alapította meg új üzletét. Üzeme géperőre van felszerelve és egy segédet és tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület elöljárója, a Frontharcos Szöv. tagja. Felesége: Fazekas Ilona, gyermekei Antal és Lenke. Maliár István kádármester. * 1889 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után atyja kádárüzemében dolgozott, 1911-ben lett önálló, amikor átvette atyja üzemét, melyet géperőre rendezett be. 1914-ben vonult be az autóosztaghoz, az orosz, román, szerb fronton küzdött. Felesége: Farkas Erzsébet. Gy. Erzsébet. Malmos Mihály korcsmáros. * 1901 Pilicse. Négy középiskolát Nagykárolyban végzett, majd a m. kir. p. ü. őrséghez került, ahol mint fővigyázó saját kérelmére mentették fel a további szolgálat alól. 1923-ban korcsmát nyitott Irsán, közben 3 évig Budapesteu volt vendéglője és 1929 óta ismét Irsán korcsmáros. 1936 óta szikvízgyártó üzeme is van. Felesége: Kelemen Karola. Mandák Mária magánzónő. * Budapest. Ugyanott végezte tanulmányait is. 1898 óta Foton él és a Jószív E. védnöknője, melyet anyagilag jelentősen támogat. id. Mandur József ny. k. irodatiszt. * 1881 Bpest. Iskolái elvégzése után előbb kertészetben dolgozott, majd Cinkotán volt községi rendőr és 7 évi szolgálat után lett irodatiszt, mely minőségében 23 évig működött. 1935 nov. 1-én vonult nyugalomba és azóta családi birtokán gazdálkodik. Felesége Karaba Anna, 7 gyermekük volt, akik közül 4 él, József, István, János és Ferenc. A világháborút is végigszolgálta a 16. eü. csapattal, majd a 29. hadosztály eü. osztagával az orosz fronton és Szerbiában, valamint az olasz harctéren teljesített szolgálatot. 1918 novemberében szerelt le. Kit.: Vöröskereszt és osztrák-magyar vaskereszt a v. é. szallagján. Tagja a NEP-nek és az r. k. egyháztanácsnak. Dr. Mannó István földbirtokos. * 1883 Nyáregyháza. Középiskolái után, egyetemi tanulmányokat is folytatott. A világháború alatt 42 hónapi frontszolgálatot teljesített a szerb és az olasz frontokon. Kit.: Signum Laudis a kardokkal. Hazatérése után birtokán kezdett gazdálkodni és résztvesz a község ügyeinek a vezetésében is. Felesége: Cséry Katalin. Gy. István, Sándor és Katalin. Mannó Jánosné vezető tanítónő. * Jászladány. A kiskunfélegyházai tanítóképzőben szerzett oklevelet, 2 évig Polgáriiskolai Tanárképzőt hallgatott Kalocsán. 1928-ban kezdte meg tanítónői működését Jászladányban, azután több helyen működött, majd 1933-tól az üllői Tornyoslővi áll. el. isk. vezető tanítónője. Férje: Mannó János áll. el. isk. s. tanító, 1935-től működik helyben. Gy. Etel és Marika. Manovill Miksa bőrkereskedő. * 1895 Nagykáta. Iskoláit Temesváron végezte, majd pályáját Újpesten kezdte, ahol 1923 óta önálló. Jelenleg 9 alkalmazottal dolgozik. A világháborúban az orosz fronton 34 hónapig szolgálatot teljesített és az összeomláskor szakaszvezetői rangban szerelt le. Felesége: Szabó Erzsébet. Gy. Mária. Marcsó Ferenc szíjgyártó, k.-fényező és kárpitos. * 1891 Alberti. A szíjgyártó ipart Albertin, a kocsifényezést Bpesten tanulta. 1912-ben vonult be a 4. tüzér e.-hez. Résztvett az orosz, olasz s román harctereken folyó ütközetekben. 1918-ban szerelt le. Kit.: Ferenc József szóig, kér., a br. v. é., Kcsk. 1919-ben önállósította magát Albertin. Margorin István rk. plébános. * 1875 Isztelnih községben. Középiskoláit Trencsénben és Kecskeméten, 119
