Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
theológiát a budapesti tudományegyetemen végzett, 1899-ben szentelték fel. Pályáját, mint tanár Selmecbányán kezdte, majd Garamszentbenedeken lett s. lekész, plébános pedig Hont megyében. Innen Lengyelországba ment politikai misszióra és ott állandóan a magyar ügyekért harcolt. Varsóban fegyház-lelkész és 8 évig gimnáziumi hittanár volt. Több cikket Irt a tótkérdésről. 1938-ban tért vissza Magyarországba és azóta Kisorosziban, mint plébános működik. Nagy érdemei vannak a magyar bor lengyelországi piaca megteremtése körül is. Marinov Miklós kertész. * Polikreiszt .Bulgária) 1900. 1917-ben jött Magyarországba és özv. Fejes Gyulánénál mint vezető kertész működik. Felesége: Stefanov Nikolovit. Mariska György ny. csendőrtiszthelyettes. * 1879 Apa. Isk. elvégzése után tényleges kát. szolgálatba lép a v. cs. kir. 14. huszár e.-hez, hol 6 éven át tett szolgálat után a m. kir. csendőrség bpesti III. kerületéhez lett beosztva 1907-ben, ahol 1922-ig megszakítás nélkül szolgált, mint tiszthelyettes. A világháborúban orosz, szerb, montenegrói és albán harctereken küzd, 1-szer megsebesült. Kit: II. o. e. és br. v. é., kor. ezüst és vas érd. kér. és számos jub. és emlék érmek. 22 évi tényleges szolgálat után, 29 évi nyugdíjigénnyel vonult nyugalomba. Kiskunmajsán telepszik le s 20 hold földjén gazdálkodik. Tagja a k. képv. testületének. Felesége: Szarka Kovács J ólán. Markovits Manó kereskedő. * 1887. Tanulmányai elvégzése után a kereskedői pályára lépett, majd Nagyszöllősön édesapja mellett gazdálkodott. Mint tényleges katona a 11 h. gy. e.-hez vonult be. Leszerelése után Kiskunmajsán önállósította magát és azóta vezeti üzletét. A kereskedő kaszinó és ipartestület tagja. Felesége: Rosenthal Fanni. Gyerm. József, Jenő, Mátyás, Magdolna, Veronika. Markó Gyula rk. plébános. * 1892 Pöjtok-Mazsaj. Középiskoláit Szaploncán és Nagyszombaton, theológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1915-ben szentelték pappá. Pályáját Szombathelyen kezdte meg, majd Nagykanizsán és Székesfehérváron működött, Csepelen a II. kerületi egyházközséget szervezte és állította fel. 1932-ben nagy munkássága eredményeként felépült az új templom, melynek ő volt az első plébánosa. 1935-ben választották meg Nagytétényben plébánossá és azóta is ott működik. Fáradhatatlan munkásságáért püspöke, püspöki tanácsossá nevezte ki. Tagja a k. képv. test-nek, a polgári kör elnöke stb. Neki köszönhető, hogy Nagytétényben is plébánia épült. Markó József épület, tűzifakereskedő és méhész. * Akasztón 1879-ben. Eleinte a cipészipart gyakorolta. Fakereskedését 1928-ban alapította meg Akasztón, amelyet 1929-ben Csengődre helyezett át s azóta is önállóan vezeti. 1914-ben bevonult a 3. npf. gy. e.-hez. Szerb, román és orosz harctereken küzdött 36 hónapig. Mint szakaszvezető szerelt le. Olv. Egylet, a Gazdakör tagja. Akasztó községben volt Hangya ügyv., képv. test. tag. Hitelszöv. könyvelője. Felesége: Szűcs Julianna. néhai Markó László jószágigazgató. * 1879 Rozsnyó. Miskolcon érettségizett. A ma<ryaróvári gazd. akad. elvégzése után a huszároknál szolgált. 13 évig volt a Kóburg-hercegi uradalom jószágigazgatója, f 1938-ban. Özvegye Háhn Mária. Márkusz Imre kereskedő és sütőmester. * 1897 Ung. Orvosi műszerész szakmát Budapesten tanulta, e szakmában az állami művégtaggyárnak volt műszerész csoportvezetője. A világháborúban a 19. h. gy. e. kötelékében volt az orosz fronton és mint őrvezető szerelt le. Kcsk. tulajd. A háború után 1921-ben még édesapja által 1909-ben alapított üzletet, melyet ezideig édesanyja vezetett, vette át. Izr. hitközség elnöke. K. képv. test. vir. tagja. Felesége: Heisler Ilona. Marlyin Ambrus gazdálkodó. *1897 Tököl. Kora ifjúsága óta foglalkozik a gazdálkodással, amelyben 1922-ben lett önálló. 120 holdas birtokot kapott, melyet parcellázott és Kisújszálláson tanyát vásárolt. A k. képv. test., tűzoltó test., P. L. E. és football club tagja. A világháborút, mint tüzér az orosz, szerb és olasz harctereken küzdötte végig. Marlyin Pál gazdálkodó. * 1897 Tököl. Önállóságáig a szülői hirt. gazdálkodik, amelyben 1922-ben lett önálló. A kapott föld egy részét parcellázta. Az egyház tanács tagja, az Iskolaszék gondnoka, a Tűzoltó T. ellenőre, és községi törvénybíró. Felesége: Kremó Katalin, 3 gyermeke van. Marmorstein Jakab sütőmester. * 1892 Ötura. Iskoláit Újpesten végezte. Ugyanott atyja üzemében tanulta ki mesterségét. 1920-ban átvette az egész üzem vezetését. A világháborúban tizedesi rangfokozatot szerzett. Neje: Heks Józsa. Két gyermekük van. Marosi Béla gazda, közs. pénztáros. * 1902. Őcsa. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte el. Megnősülése után önállósítota magát. A gazdálkodást 10 holdon kezdte meg, amelyet később felesége öröklése révén és kitartó szorgalmas munkájával 39 magyar holdra növelt fel. A ref. egyház presbitere, 2-szer volt képv. test. választott tagja, 1937 óta községi pénztáros. Felesége: Marosi Sarolta. vitéz Maróth Zsigmond a Danubia műszaki és gazdasági szöv. gyümölcsészete vezetője. * 1891 Gölnicbánya. Középiskoláit Késmárkon végezte, utána a kereskedői pályára lépett, majd a Hangya központban, mint tisztviselő működött. A világháborúban a 4. és 9. h. gy. e.-nél teljesített szolgálatot, majd a 39. rohamzászlóalj géppuskás szakaszparancsnoka volt. Az olasz és román harcokban vett részt, megsebesült, 1918 okt. 28-án olasz fogságba esett. Innen 1920 dec. 13-án szabadult és tartalékos tiszthelyettesi rangban szerelt le. Kit.: I. és II. o. e. és hr. v. é. Felterjesztésre került az arany vitézségi érem elnyerésére is, de ezt fogságba jutása miatt nem nyerhette el. Tulajdonosa még a Kcsk-nak és háb. e. é.nek. A Nemzeti Hadseregben is teljesített szolgálatot Miskolcon a vm. katonai parancsnokságnál. Leszerelése után éveken át a miskolci Hangya kirendeltség tisztviselője volt és Mt, mint kirendelt ügyv. igazgató működött. Utána 8 évig önálló kereskedő volt, majd a Danubia szöv. gyümölcsészetének vezetését vette át. 1926-ban a kormányzó vitézzé avatta. Felesége: Szabó Erzsébet oki. tanítónő. Gy. László. Maróti Kálmán férfiszabómester. * 1898 Jászkarajenő, ősi helyi családból. Ugyanott tanulta ki a szabóipart, melyben 1913-ban szabadult fel és több éven át segédeskedett. 1921-ben önállósította magát és azóta vezeti jólmenő üzletét. Résztvett a világháborúban. Az ipartestület, MOVE, kaszinó és Jézus Sz. Társ. tagja. Felesége: Túri Gizella. Gy. Jenő, Mária és Terézia. özv. báró altengotterni Marschall Gyuláné, szül. Rudnay Ilona és özv. báró liptószentmmártoni Andreánszky Istvánná, szül. rudnói és divékújfalusi Rudnay Lenke közös birtokán levő kastély 1802-ben épült. Br. Marschall Gyula huszáraltábornagy, báró Andreánszky István ny. pénzügyminiszteri államtitkár volt. vitéz Marschallkó Jenő ny. ezredes. * 1879 Igló. Iskoláit Iglón és Budapesten végezte. A 10. h. gy. e.-nél mint hadnagy és főhadnagy, később mint hadapródiskolái tanár teljesített szolgálatot. A háborúban Przemyslnél, ahol résztvett a kitörésben, orosz fogságba esett, ahonnan 1920-ban tért haza. Két évig a Ludovika Akadémián tanított. 1928-ban nyugállományba vonult. 1936-ban nősült. A Frontharcos Szöv. díszelnöke. ifj. Martinovits József fémárúgyáros. * 1915. Bpest. Iskoláinak elvégzése után a fémipari szakmában képezte magát. Újpesten szabadult fel s Cegléden lett önálló 1933-ban. A modernül felszerelt 30 lóerős géppel dolgozó fémárúgyár lószerszámveretéket 120
