Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye történetének foglalata
valósággal beékelődik Pest vármegye területébe és hol összefüggő darabokban, hol megszakításokkal körülöleli Pest és Solt megye határait, sőt azokon belül is egy-egy foltban ott találjuk Kiskunság egyes részeit. A Kiskunság területén három város, nyolc nagyközség és számos puszta állott és áll. Három székre oszlott meg ez a terület, a halasi, a kecskeméti és mizsei szék. A halasi szék egyben a Kiskunság központja, magában foglalta a két kunsági várost, Halast és Félegyházát és a Kunság első beosztásában is különálló székként szerepelt. Ez a szék az első kun település idején keletkezett. Halas és Félegyháza városokon kívül 25 helység és puszta tartozott a szék területéhez. Ezek közül névszerint megemlítjük Agasegyházát, amelyről 1353-ból vannak okleveles adatok, Köncsögszállása (ma Köncsögpuszta), amely a Kuncheg (Köncsög) nemzetség szállásbirtoka volt; Majsa, amelynek ősi neve Mayossa István-szállása, Majosszállás. Maga Halas városa kétségkívül az első kun szállásokhoz tartozott, bár ennek írásos emlékei nincsenek. Első oklevelünk, amely Halas városát említi, 1408. évből való, amikor Zsigmond király ott tartózkodván, intézkedéseket tett peres ügyekben. Alig pár évvel később 1439-ben Albert uralma idején már mint város fordul elő okleveleinkben. Kézenfekvő tehát, hogy régebbi település, amely jelentős szerepet játszott a környező vidék életében, egyébként nem említenék az oklevelek mint várost. A XV. század folyamán számos oklevél emlékezik meg a halasszéki kunokról és a kunoknak nem egy ügyében történik intézkedés Halas városából. Ugyancsak a XV. században Halas városa a Hunyadi család birtokába kerül, s Mátyás király halála után keletkezett zavarokban a fellázadt fekete sereg itt keresett menedéket a Halas körül fekvő homokpusztákon. A lázadók leverésére kiküldött Kinizsi Pál 1492-ben Halas mellett verte széjjel a fekete seregnek lázadozó katonáit és itt vetett véget a felkelésnek, amely az első állandó magyar hadseregnek gyászos végét is jelentette. A halasi kunszék másik városa Félegyháza, a honfoglalás előtti időkben is lakott hely és őseink első szállásbirtokként letelepedésre használták ezt a helységet. A kunok betelepítésükkor birtokukba veszik a várost, amelyet a török hódoltság teljesen elpusztított. Nem lehetett jelentéktelen hely, mert a Duna-Tisza közének fontos közlekedési útja mentén feküdt, amely országút a Tisza és Duna között egyik legfontosabb kereskedelmi út volt. írásos emlékek hiányában a város középkori történetéről keveset tudunk. A halasi szék mellett másik széke a Kiskunságnak a kecskeméti szék. Maga Kecskemét városa sohasem volt a kunok birtokában, de azért a XV. századtól kezdődőleg a város körül elterülő kun szállásoknak ez a város a középpontja. Ez a kun szék kiterjedt mintegy huszonöt helységre, pusztára. Ezek közül megemlítjük Burgánszállást, kunjainak védlevelet állít ki Zsigmond király 1423-ban; Fülöpszállást, amelyet egyes történetírók szerint már II. István 1124-ben betelepített kunokkal és így a legrégibb kun szállás lenne. Kenderes, Kerekegyháza, Orgován, rajtuk kívül a kecskeméti kun székhez tartoznak még Kara és Kocsér és külön tagszámba ment Lacháza, amely, mint állítják, egykor magának Kuthen kun vezérnek volt a birtoka és Kun László királynak is kedvelt nyári lakóhelye, s mint ilyen színhelye a szomorú emlékű eseményeknek, amik Kun László életében lezajlottak. A kecskeméti kunszék főhelye, Kecskemét, fontos gócpontja a Duna-Tisza közötti terület középkori életének. A terület fő közlekedési útjának értékes vámszedőhelye nagy kereskedelmi forgalommal, épp ezért uralkodóink veszik birtokukba a várost. A XV. század folyamán a Hunyadi család tulajdonába megy át és ekkor színhelye annak a történelmi jelenetnek, amely V. László király és a két Hunyadi testvér között 1456-ban lejátszódott. Ugyanis, amikor V. László király nagybátyjának, Ciliéinek a meggyilkoltatása után a Délvidékre utazott, Kecskeméten átutaztában ismételten megesküdött a két Hunyadi testvér, László és Mátyás előtt, hogy nagybátyjának a meggyilkolásáért nem áll boszút. Kecskemét Mátyás király halála után szintén prédául esik a fellázadt fekete hadseregnek. Még szomorúbb nevezetességre tesz szert 1514-ben, amikor Dózsa György alvezére és tanácsadója a Nagybotú Lőrincnek nevezett Mészáros Lőrinc Kecskemét vidékének a lakosságát szintén fellázította. A mizsei kunszék Lajosmizsétől Fülöpszállásig terjedt el és Galgóczy Károly szerint Kunszentmiklós is ehhez a székhez számítódott. A székekre oszlott Kiskunság különállását egyes kisebb időszakok leszámításával a történelem folyamán a legújabb időkig megőrizte mindaddig, míg az ország újabb alkotmányos berendezettsége a különálló jogi testeknek megszüntetését szükségessé nem tette. Ekkor az országgyűlés a Jászkun kerületek önállóságát megszüntette, megyei keretekbe sorozta be azokat. Így szűnik meg az 1876. évi 33. törvénycikkel Kiskunság önállósága is és a háromszázaddal azelőtt egyesített három vármegyéhez, Pest-Pilis és Solthoz, mint Kiskun megyét csatolták hozzá és azóta osztja azok közös sorsát. 46
