Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

4 önállósította magát Budaörsön, ahol átvette édesapja által 1917-hen létesített üzletét. Édesapja résztvett a világhá­borúban. Régi budaörsi leszármazás. Felesége: Ritter Anna. Gy. János. Krutyil Emil áll. vizsg. fogász. * 1886 Pozsony. Középiskoláit Pozsony­ban végezte s itt szerzett fogászati­­képesítést is. Ismereteinek bővítésére Svájcban,, Németországban, Francia­­országban és Ausztriában tett tanul­mányutat. Saját rendelőt 1911-ben Budapesten nyit, majd 1936-tól Mono­­ron tart fönn fogászati rendelőt. A világháború alatt a 3. egészségügyi osztálynál teljesít katonai szolgálatot s az összeomláskor szerelt le. Fele­sége: Varga Etel. Kubecska János gazdálkodó. * 1895 Dunaegyháza. Kora ifjúsága óta foly­tatja a gazdálkodást és 1928-ban lett önálló birtokos 20 holdas földjén. Tagja a k. képv. test., társaskörnek és Hangya Szövetkezetnek. 1915-ben vo­nult he a 38. gy. e.-hez, az összeom­láskor szerelt le. Felesége: Csernus­­ka Mária. Bátyja a község hősi halot­tal között az első volt, 1914 aug. 20-án Sábáénál esett el. id. Kubik István szikvízgyártó, gaz­dálkodó. * 1895 Bugyi. Iskolái elvég­zése után az ácsmester iparban szaba­dult fel és 36 éven át dolgozott szak­májában. A község területén levő ösz­­szes nagyobb épület ácsmunkáját ő vé­gezte el. Szikvízgyártással 1903 óta foglalkozik. 1934 óta szikvízgyári üzemét felesége vezeti. A községben 12 évig volt elöljáró. Első két felesége meghalt, harmadszor 1930-ban nősült és nőül vette Sztoján’ Margitot. Első házasságából 10 gyermek született. id. Kudor Bálint gazdálkodó. * 1879 Dömsöd. Ifjú éveit édsapja gazdaságában töltötte el. 1900-ban 3 évre bevonult k. kiképzésére a 38. gy. e.-hez. Leszerelés után 1902-ben meg­nősült, felesége Bárány Lidia, e házas­ságból 3 gyermek származik, közülök kettő meghalt. Fia Zsigmond megnő­­sülése után 55- holdas birtokán önálló vegyes gazdálkodást folytat. — 1915- ben bevonult a 20. h. gy. e.-hez, az orosz és az olasz frontokon harcolt egész az összeomlásig és ahol közben megsebesült. Bronz és Kcsk. tulajd. Közs. képv. és elöljáró, a ref. egyház presbitere, al- és főgondnoka, O. K. H. tagja stb. Édesatyja vm. útbiztos volt, ki 12 évig Olaszországban mint ten­gerész teljesített szolgálatot. Családja mindkét részről ősrégi dömsödi fami­lia. Kun Márton ny. állatorvos. * 1869 Nagyszentmiklós. Oklevelét Budapesten az állatorvosi akadémián szerezte meg. Működését, mint körállatorvos Bács­kában kezdte meg, ahonnan 1896-ban Nagykőrösre került, mint városi állat­orvos. 36 évi szolgálati idő után a mai napig magánpraxist folytat. Részt­vett a világháborúban. 1918-ban szerelt le. Kit.: arany érdemkereszt. Felesége: Szauer Róza. Gy. Imre oki. mérnök. Kuncz Henrik földbirtokos és bérlő. * 1881 Harta. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja birtokán sa­játította el. 1905-óta önállóan vezeti saját szorgalmával szerzett 81 holdas birtokát, ezenkívül 100 hold földet is bérel. A község közéletében régóta élénk szerepet játszik, volt bíró és má­sodbíró, jelenleg a kt. tagja, a gaz­dakör elnöke. Az ev. egyház volt pres­bitere. Felesége: Gillich Krisztina. Kunszentmiklós-Dabas-Szabadszál­­lis tak. pénztár Kunszentmiklós. 60.000 frt. alaptőkével alakult 1874-ben. 1886- ban állította fel a dabasi fiókot. 1893- ban pedig a szabadszállási főintézetet. Dunaharasztin az ottani tak. pénztár beolvasztásával 1912-ben alapított fió­kot. Dunavecsén 1937-ben az ottani tak. pénztár felszámolásával kapcsolatban alapított fiókintézetet. — Jelenlegi alap­tőke 400.000 P, 40 ezer drb egyenkint 10 P névértékű részvénnyel. A , Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület“ érdekeltségéhez tartozik. A tak. pénzt, főleg gazdahitelek nyújtásával foglal­kozik. — 1928-ban Tass közs. hatá­rában egy 110 holdas birtok parcellá­zását finanszírozta, mely ma Janko­­vich-Középszenttamás néven ismeretes. Ügy a fő, mint a fiókintézetek saját székházában vannak elhelyezve. Váltó­állománya évi cca 4 millió pengő. Az alapításban részt vettek: Leschitz Má­tyás, Baky Elek, Baky Ferenc, Peták Sándor, Szikszay Gusztáv, Dr. Pesthy József, Tóth Ferenc, Tóth Zsigmond és Tóthfalussy Pál. Elnöke Baky La­jos, társelnökök: dabasi Halász Bálint, Ötömösi Geréby Imre, vezérigazgató: Páter János, ügyv. ig.: Mátray Dezső cs Szűcs István, cégvezetők: Bernáth Imre és Skultéty László. Kunszentmiklósi Hangya Fogyasz­tási és Ért. Szövetkezet. Alapíttatott 1920-ban Dr. Förster Lajos főszolga­bíró, Kovács József esp. plébános, Ko­­csán Károly áll. isk. tanító és Szalay Pál áll. isk. tanító kezdeményezésére. Az üzlet bérelt helyiségben van. Üz­letrészek száma: 2984 drb. Tagok szá­ma: 1462. Az igazgatóság 6 tagból, a felügyelő bizottság 10 tagból áll. El­nöke: Molnár József ny. állami tanító, ügyv. igazgató: Szalay Pál áll. elemi isk. tanító. Felügyelőbizottsági elnök: Székely Sándor községi főiegyző. Sza­lay Pál ügyv. igazgató 1936-ban meg­szervezte a toliértékesítést, mely igen szép eredményeket hozott. Most van szervezés alatt az állat- és gabonaérté­kesítés kiépítése. Boltkezelő: Grosz Géza. Kunszentmiklósi Községi Villany­­telep, Kunszentmiklós. A villa nytele­­pet 1925-ben a Berger és Wolf bpesti bej. cég építette s az üzemet a község­gel együtt társas alapon folytatták 1929-ig. Ekkor a község a villany tele­pet szerződésileg átvette és fenti cég­nek 1956-ig haszonbérbe adta. A vil­lanytelep Kunszentmiklós, Tass és Dunavecse községeket látja el árammal a hozzátartozó telepekkel s máv. állo­másokkal együtt. A telep faszéntüze­lésű szivógázmotor meghajtással bir, 2 gépegységgel. Az elektromos generá­torok 3X380/220 volt 50-szer váltako­zó áramot állítanak elő. Állandóan kapcsolt előfizetők száma 600 a 3 köz­ségben. Utcai közvilágítás fenti köz­ségekben összesen 260 drb. 40 Woltos lámpával. Központi iroda: Budapest, VI. Vörösmarthy-u. 44/b. Az üzem műszaki és kereskedelmi vezetését Wolf Géza technikus látja el. Üzemi gépész: Stusz Dezső és Kovács József, üzemvezető: Mészáros János. — A Berger és Wolf bej. cég 1919 óta áll fenn, 1922 óta van bejegyezve. Üzlet­ága: községi villamostelepek, hálózatok kiépítsée és távvezetékek építése. 10 embert foglalkoztat. Wolf Géza a „Ber­ger és Wolf“ bej. cég beltagja. Közép­iskoláit Bpesten végezte s a felsőipar­iskolán nyert oklevelet. Pályáját Bu­dapesten kezdte 1905-ben, majd a Sie­­mens-Halskc villamossági művek épí­tésvezetője volt. 1919-ben alapította meg fenti társas cégét, melynek erő­telepi vezetője. „Tesz“ és Kálvin Szö­vetségi tag. Felesége: Frymand Anny. Kunszentmiklósi Nemzeti Casinó. A casinó 100 éves, mely 1934-ben teljesen újjáalakult. A tagok száma 25. Elnök: Endrődy Zsigmond nyug. alezredes. Ügyv. ig.: Dr. Warga Benjamin kir. közjegyző. Pénztáros: vitéz Kelemen Gábor. Jegyző: Komáromi József ta­nár. Ellenőr: Kovács János nagytra­­fikos. Kunsznetmiklósi „Nemzeti Mozgó“. 1925-ben létesült. Alapítója: Kovács Gábor. Befogadó képessége 250. sz. 4 kijáratú, szellőzhető, tiszta, higiénikus. Magyar és külföldi filmeket játszik. Szombaton és vasárnap 3 előadás van. Kunszentmiklósi Polg. Olv. Egylet. 1870-ben létesült, 1886-tól 15.000 pen­gőért újra építve, színpad, billiárd, italmérés stb. berendezéssel. Tagok száma: 206. Elnöke: Mészáros Imre, alelnök: Pap Zsigmond, pénztáros: Szőke Zsigmond, jegyző: Szappanos Lukács. Könyvtára 500—600 kötetből áll. Kunszentmiklósi református Bak­­say Sándor gimnázium. A XVIII, szá­zad elején keletkezett. Önálló gimná­ziummá Szőnyi Mihály kunszentmik­lósi lelkész — később a solti ref. egy­házvidék esperese és a dunamelléki ref. egyházkerület püspöke — emelte 1735-ben. 1766-ban már a magasabb osztályok is megnyíltak. Az iskola, mint hat osztályú működött 1888-ig, ekkor az egyháztanács az osztályok 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom