Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

számát négyre szállította le és 1913- ig, mint algimnázium működött. Ekkor Baksay Sándor püspök és Apostol Pál igazgató kezdeményezésére megnyílt az Y. osztály, 1917-ben tartották az első érettségi vizsgálatot. 1924-ben alakult át reálgimnáziummá, 1935-ben pedig ismét gimnáziummá alakult viszsza. Konviktusa 1918, internátusa 1927 óta működik. 1923 óta Vörös Sándor az igazgatója.

Kunszt József asztalosm. * 1897 Ceglédbercel. 1913-ban szabadult fel, majd mint segéd fejlesztette szaktudását s 1925-ben önállósította magát. Azóta tartja fenn asztalos üzemét. Emellett saját kisbirtokán belterjes gazdálkodást folytat. Felesége: Gumpl Anna.

Kunz Albert szikvízgyártó. * 1895 Budapest. Iskoláit Budapesten végezte. P<-siszenterzsébeten kitanulta a cinkográfiát. Szabadulása után, mint segéd több üzemben működött. 1915- ben hadbavonult, az olasz és orosz fronton küzdött. Kit.: br. v. é Leszerelése után egy ideig Olaszországban működött, maid 1928-ban megnyitotta Pestszenterzsébeten szikvízgyárát, 1937-től Csepelen van üzeme. Szikvízgvárában 4 munkást foglalkoztat. Felesége: Gold Erzsébet.

néhai Kupái Kovács Zsigmond földbirt. * 1871 Nagykőrös. Érettségi

után a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott. Tényleges katonai szolgálatát a 7. huszár e.-nél teljesítette és mint huszárhadnagy szerelt le. Később ősi családi birtokukon folytatott gazdálkodást és 1914 júl. 26-án halt meg. Gy. Edit.

Kupfer József borügynök. * 1890 Fülöpszállás. Iskolái után, mint borügynök kezdte pályáját, melyet azóta is folytat. A világháborúban a 38. h. gy. e.-nél teljesített katonai szolgálatot. A NÉP tagja. Felesége: Weisz Etel. Gy. Edit.

Kupfer Mór kereskedő és szikvízgyártó. * 1894 Fülöpszállás. A szakmát Kiskőrösön tanulta ki. 1919-ben önállósította magát. Szikvízgyárát is azóta vezeti. 1914-ben bevonult a 38. gy. e.-hez, mellyel az orosz, olasz, román és albán harctereken 33 hónapig teljesített szolgálatot. Két br. v. é. és elismerő oklevél tulajdonosa. Az izr. hitközség elnöke. A frontharcos szöv. tagja. Felesége: Stern Margit. Gy. Katalin és Julia.

Kupitskó István kéményseprőm. * Keszthelyen 1879-ben. Pályáját Keszthelyen kezdte s 1895-ben szabadult fel. Az ország több városában működött és 1903-ban került Bpestre, ahol a VI. kerület üzletvezetője lett. 1932-ben nevezték ki a gyömrői I. sz. képményseprőkerület mesterévé s azóta itt működik.

1914-ben bevonult a 20. h. gy. e.-hez s részt vett az orosz és olasz harcokban 54 hónapon át. Kit.: I. o. e. v. é., II. o. e. v. é., Kcsk. A Nyugdíjas Közalkalmazottak Egy. s a Társaskör vm-i tagja. A helybeli dalkör örökös dísztagja, melynek alelnöke is volt. Felesége: Gici Rozália.

Kurcz Imre gyárigazgató. * 1885 Selmecbánya. Középiskoláit Selmecbányán, a posta- és távirdai tanfolyamot a budapesti m. kir. postánál végezte. Mint postás- és távirdász 1921-ben nyugalomba vonult. 1925-ben szőnyeggyárat létesít, melynek azóta igazgatója. A világháború alatt 1914—1918-ig a tábori postánál teljesített szolgálatot. Kit.: ar. érd. kereszt. Tagja a község kultúrális és társadalmi egy.-inek. Felesége: Bergenstock Gertrud.

Kurcz szőnyegipar és keresk. R. T. Abony. A szőnyeggyárat Kurcz Imre alapította 1925-ben. 1934-ben R. T.-á alakult. A gyár egy 150 m2-es munkateremből és egy 24 m2 raktárhelyiségből áll. Magyar aranyozott ú. n. perzsa szőnyegeket készít a magyar ipar részére. Üzemvezető: Kuli Erzsébet, munkavezető: Kuli Adél. Leginkább téli üzem, mely 80—90 munkást foglalkoztat.

Kurucz János kovácsm. * 1889 Rákospalotán. 1911-ben vonult be katonának a v. e.-hez. A világháború kitörésekor ismét bevonult s mint őrvezető szerelt le az összeomláskor. Küzdött az orosz, szerb és olasz harctereken.

1919-ben önálló lett s azóta Alagon mint kovácsm. működik. Az ipartestület, és iparoskor alelnöke, a polg. löv. e. tagja. Tagja az egyházi és községi képviselőtestületnek. Felesége: Nemes Margit.

Kustár Sándor molnár. * 1902

Hajós. Iskolái befejezése után a szülei malmában, mint tanonc működött. 1934- ben tette le a szakvizsgát Budapesten, ezen időtől kezdve önállóan vezeti saját malmát, amely a mai kor igényeinek megfelelően van berendezve. Közs. képv. test. tag. Felesége: Kardos Katalin. Gy. Ferem.

Kustra János gazdálkodó, k. törv. bíró, h. bíró * 1880. Hévízgyörkön. Iskolát Hévizgyörkön végezte. A földművelést édes atyjánál tanulta. 60 holdon gazdálkodik, melyből 45 hold saját szerzemény. Cséplőgépe, gazd. felszerelése s megfelelő állatálománya a rátermett gazda élő bizonyságai. 1914- ben bevonult a 32. gy. e.-hez. Részt vett a szerb, török, olasz és román harcokban. Kit.: br. v. é., k. e. v. é., Kcsk. Közs. törv. bíró, h. bíró, volt közs. mez. gazd. biz. elnök, a tejszöv. elnöke, az ág. h. ev. egyház presbitere, k. virilis képv. stb. Felesége: Bassik Erzsébet.

Kusztrich János magántisztviselő.

* 1895 Mosonújfalu. Pozsonyban érettségizett. A világháborút különböző frontokon szolgálta végig. A háború után Budapesten a Leszámítoló Banknál, majd 1931 óta a Magyar Ipar és Kreskedelmi r. t. erdővárosi telepén teljesít szolgálatot.

Kutasi Gyula ref. lelkész. * 1895 Vác. Középiskoláit Somogycsurgón végezte, majd a budapesti ref. theológiai akadémián lelkészi oklevelet nyert. Pályáját a budapesti fasori, majd Kálvin téri egyháznál kezdte, mint s. lelkész. Később a dombóvári missziós egyház lelkésze lett, maid a mogyoródi egyházat szervezte át Kistarcsa—Mogyoród néven anyaegyházzá. Innen hívta meg vallástanárnak a budafoki egyház és e minőségében a nagytétényi fiókegyház adminisztrátora is volt. 8 évi munkássága alatt immár a 3-ik anyaegyházat szervezte meg a nagytétényi anyaegyház megalapításával. Az új egyház 1937 dec. 6-án egyhangú meghívással választotta meg első lelkipásztorának. 1915 májusában önként jelentkezett katonai szolgálatra és 3 éven át, mint a pénzintézetek hadikórházának ápoló felügyelője teljesített szolgálatot. Alelnöke a nagytétényi polgári körnek, díszelnöke a HONSz.nak és P. L. E.-nek. Megalakította az egyházi ifjúsági egyesületet, leánykört és szerkesztette a nagytétényi újságot is. Felesége: illyefalvi Tankó Irma a ref. női tábor vezetője. Gy. Jenő, Éva és Ferenc Zsolt.

Dr. Okolicsányi Kuthy Dezső főorvos. * 1869 Bécsben. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Bpesten. Az orvosi diploma megszerzése után a volt cs. és kir. 17. helyőrségi kórházban orvosi szolgálatot teljesített. Tanulmányai kiegészítése végett több külföldi utat tett, a bécsi és a torinói egyetemen dolgozott. Budapesten a mai Fasor szanatórium vízgyógyintézetét saját vállalkozásában indítja meg. E- közben néhai báró Korányi Frigyes, a hírneves belgyógyász és báró Müller Kálmánnal együtt az Erzsébet Királyné Szanatórium létesítésén dolgozott. Az intézet 3 év alatt létesült, 1901-ben, mint az első magyar tüdőintézet, míg a bécsi testvérintézet létesítéséhez 6 év kellett. Az 1901-ben megnyílt intézet igazgató főorvosául kéretvén fel, azt fővárosi praxisa és vízgyógyintézete elhagyásával 8 évig vezette. Ekkor családi okokból lemondott és mint a tüdővérkór- és gyógy tanszék egyetemi magántanára specialista tüdőbeteg prakszist folytatott Bpesten. Az 1914—1915. évben önként, díjtalanul vállalta az Űjszentjános kórház egyik kát. fért. osztályának (vérhas,, tiphus, kolera) vezetését, majd 1915 második felében ugyané kórház tüdőbeteg osztályának főorvosává neveztetett ki. Mint természetbarát a gyöm-109